// 2026. szeptember 16., szerda // Edit

Maros megye: lesz magyar prefektus, csak nem tudni, ki

// HIRDETÉS

Aggasztóak Peti András alpolgármester szerint az elmúlt hetek marosvásárhelyi magyarellenes megnyilvánulásai. A híresztelésekkel ellentétben azonban az RMDSZ szerint biztos magyar prefektusa lesz Maros megyének. Csak még tart a casting.

Aggasztóak az elmúlt hetek magyarellenes megnyilvánulásai Marosvásárhelyen – vallja Peti András alpolgármester. Az elöljáró a legutóbbi tanácsülésen arra kérte az önkormányzati képviselőket, hogy politikai és nemzeti hovatartozástól függetlenül határolódjanak el minden szélsőséges megnyilvánulástól.

Az alpolgármester tegnapi felszólalásában magyarázatot kért arra is, hogy hivatalos személyek miért vettek részt a Vatra Românească március 19-i tüntetésén, ahol a résztvevők a magyar közösség legitim jogai ellen szólaltak fel.

Mint arról beszámoltunk, a demonstrációt már eleve a közigazgatásban történő anyanyelvhasználat, a MOGYE magyar tagozatának létrehozása, a székely szimbólumok használata és a magyar nemzetiségű Maros megyei prefektus kinevezése ellen hirdették meg.

Egy adott ponton úgy is tűnt, hogy az RMDSZ kormányra lépésekor megkötött koalíciós megállapodás ellenére megtörténhet, hogy egyelőre nem lesz magyar prefektusa Maros megyének, mert Victor Ponta miniszterelnök március közepén meghosszabbította Corneliu Grosu jelenlegi kormánymegbízott április elsején lejáró mandátumát.

Most viszont mégis biztosnak látszik a történet. Brassai Zsombor, a Maros megyei RMDSZ elnöke szerdán azt mondta, egyelőre ugyan nincs jelöltje a szövetségnek, de a kinevezésről tárgyaltak Victor Ponta kormányfővel, így pedig már csak a helyieken múlik, mikor lesz magyar prefektusa a megyének.

„Megerősítette a héten is, hogy a megállapodáshoz tartja magát, tehát magyar prefektust fog kinevezni, viszont nekünk kellene mielőbb megfelelő jelöltet megnevezni. Mi azon vagyunk most, azon dolgozunk, hogy megtaláljuk a megfelelő személyt erre a tisztségre” – nyilatkozta az Erdély FM-nek Brassai Zsombor.

A rádió információi szerint egyébként eddig többek között Frunda György, volt Maros megyei szenátor és Soós Zoltán, a Maros megyei múzeum igazgatója neve merült fel.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról
Főtér

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról

Ne várjunk arra, hogy az állam egyszer valamikor felébreszti a polgári öntudatot, ne fulladjunk bele a passzív-agresszív kommentkultúra bugyraiba.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába
Székelyhon

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába

Három, közlekedési szabálysértést elkövető sofőrrel szemben indítottak büntetőeljárást a rendőrök szeptember 13-án Hargita megyében. Két esetben ittas sofőrt azonosítottak, egy 18 éves fiatal pedig jogosítvány nélkül ült a kormány mögé.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS