// 2026. szeptember 25., péntek // Eufrozina, Kende

A lakhatás jog, nem előjog

// HIRDETÉS

Kilakoltatottak és aktivisták flashmoboltak a Kolozsvár legpuccosabb placcán, a sétatéri Kaszinó előtt.

Bő egy órát élvezhettem a sétatéri nagypark tavaszi és polgári levegőjét, mert majdnem ennyit késett a villámcsődület, ami a polgárok pofijába tolta volna azt, amiről a jómódúak többsége nem szeret tudomást venni. 

Miszerint olyanok is élnek közöttünk, vagyis inkább körülöttünk, akik nemcsak azért laknak emberhez nem méltó körülmények között, mert emberire nem telik, hanem mert kipakolták őket addigi lakhelyükről. Nem is mindig törvényes úton.

 

 

Ilyen például a kolozsvári Coastei utcai romák egy részének esete is, akiket annak ellenére pateroltak ki a 8 km-re lévő Patarétre, a szeméttelep mellé, egészségtelen és kicsi házakba, hogy sokuk legálisan építkezett előző lakhelyén, vagy éppen lakbért fizetett a városházának. (Emiatt a városháza el is veszítette az ügyben indított pert, és kártérítést kell, hogy fizessen.) 

 

Ami az ügyben később is kiverte a biztosítékot, hogy kiderült, a Coastei utcai házakat azért számolták fel, hogy a városháza a telket odaadhassa az ortodox egyháznak, amely még csak nem is szociális létesítményt, hanem papi szemináriumot épített oda.

 

Úgyhogy a mai flashmob koreográfiája is ortodox pappal indult. Aktivisták bukott és regnáló polgármesternek, végrehajtónak és pópának maszkolták magukat, majd kitették a kartonházakat a Kaszinó előtti térre. (Ami annyira sznob hely, hogy előtte végzős osztály fotózkodott ott, majd kijött az épületből a legfodrosabb pasi, akit Kolozsváron valaha láttam.)

 

 

Az „ortodox pap” szokás szerint körbejárt, és megáldotta a házakat, amiket aztán a „hatóság” széttaposott. A hátteret román, magyar és cigány nyelvű, méltányos lakhatást és a szegregáció megszüntetését kérő feliratok szolgáltatták. És egy csapat diák a placc másik felén, amely valószínűleg az Iskola másként hét miatt most ott gyakorolt egy artista számot.

 

Az aktivisták felolvasták, hogy a Közös Front a Lakhatási Jogért mit követel a kolozsvári városházától. A Frontot egyébként bukaresti kilakoltatottak, kilakoltatásokkal fenyegetettek, azok rokonai, barátai és aktivisták hozták létre, hogy megjelenítsék és védjék a lakhatási jogot a visszaélésekkel szemben. A sétatéri flashmob pedig szolidaritási akció volt a bukaresti Front ma déli, Lakásokat, ne megalázást! szlogenű tüntetésével.

 

 

Mivel Kolozsváron is dívik a szegregáció, a helyi ügyek miatt a jogvédők kérik:

  • a kényszerkilakoltatások elkerülését a Románia által is aláírt nemzetközi megállapodásokkal összhangban;
  • valós és közvetlen párbeszédet a különböző kilakoltatások érintettjeivel a kilakoltatások elkerüléséről és alternatív lakhatási lehetőségekről;
  • azok utcára kerülésének megelőzését, akiknek lakóhelye bizonytalan a város felújításra kiszemelt zónáiban;
  • a marginalizált személyek és csoportok lakhatási reintegrálását;
  • az állami lakásalap bővítését létező, de nem használt lakásokkal, illetve új lakások építésével;
  • a szociális lakások szétosztását olyan feltételek alapján, amelyek szerint a marginalizált személyek is megfelelő lakáshoz juthatnak, és a tulajdonuktól megfosztottak visszahelyezését jogaikba;
  • korábban államosított lakásokat bérlők jogainak tiszteletben tartását, számukra megfelelő lakások biztosítását a hatályor törvényekkel összhangban.

 

 

A kolozsváriak kérik továbbá azoknak a helyi közigazgatási intézkedéseknek a megszüntetését, amelyek súlyosbítják a lakóhely szerinti kirekesztést. 

 

Miután mindezek a megafonban is elhangzottak, a létszámhoz képest jó hangerejű skandálás indult kisgyerekekkel és kutyákkal: Lakásokat, ne megalázást!, Nem akarunk dzsentrifikációt!, Nemet mondunk a kirekesztésre!, A város mindenkié.

 

 

Hogy a tavaszi napot és kispolgári életérzést parkban élvezők közül hányan vették az üzeneteket, amelyekért az akadémiai élet magasan képzett tagjai összefogtak a társadalom és a város szélére szorult családokkal, azt nehéz megsaccolni. Valószínűleg kevesebben, mint ahányan részt vettek az akcióban.

 

Hogy akkor miért írunk mégis róla? Épp azért, mert Erdélyben még sokan lesajnálják vagy kinevetik, amikor kevés ember vonul az utcára, térre, parkba ciánmentes ivóvízért, vegyszermentes termőföldért, penészmentes lakásért. 

 

Ha nem tudunk szolidarizálni azokkal, akiket kihasználtak és megfosztottak a lakásuktól (udvarhelyi lakásmaffia, helló!), hogyan várjunk szolidaritást, amikor mi követelünk anyanyelvi oktatást, magyarul értő és beszélő orvosokat, hivatalnokokat, rendőröket?

 

 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év
Főtér

Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év

Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.

„Itt Románia van, nem Magyarország!” Az AUR honatyája magyarul is kirohant az anyanyelvhasználat bővítése ellen
Krónika

„Itt Románia van, nem Magyarország!” Az AUR honatyája magyarul is kirohant az anyanyelvhasználat bővítése ellen

Heves vita alakult ki a képviselőházban az RMDSZ és az AUR képviselői között arról a törvénytervezetről, amely szerint a kisebbségeknek joguk van használni a közigazgatásban az anyanyelvüket azokon a településen is, ahol arányuk 20 százalék alá csökken.

A Fotógróf
Főtér

A Fotógróf

Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.

Hány rekord lesz még ma? A benzin után az euró is csúcsot döntött
Székelyhon

Hány rekord lesz még ma? A benzin után az euró is csúcsot döntött

Új történelmi csúcsot ért el az euró szerdán a lejjel szemben. A Román Nemzeti Bank 5,2788 lej/euró árfolyamot jelentett be szeptember 23-án, ami 1,41 banival magasabb az egy nappal korábbi értéknél.

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást
Krónika

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást

Ha minden a tervek szerint halad, október elsejétől hatályba lép az új díjszabási rendszer a romániai országutak használatára vonatkozóan.

Leszakadt a csobányosi híd, nem lehet eljutni Csíkszeredából Kománfalvára a megszokott úton
Székelyhon

Leszakadt a csobányosi híd, nem lehet eljutni Csíkszeredából Kománfalvára a megszokott úton

Leszakadt egy fémszerkezetű híd szerdán reggel a Bákó megyei Csobányosnál, miután egy nehéz munkagép haladt át rajta.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS