// 2026. október 11., vasárnap // Brigitta

A lakhatás jog, nem előjog

// HIRDETÉS

Kilakoltatottak és aktivisták flashmoboltak a Kolozsvár legpuccosabb placcán, a sétatéri Kaszinó előtt.

Bő egy órát élvezhettem a sétatéri nagypark tavaszi és polgári levegőjét, mert majdnem ennyit késett a villámcsődület, ami a polgárok pofijába tolta volna azt, amiről a jómódúak többsége nem szeret tudomást venni. 

Miszerint olyanok is élnek közöttünk, vagyis inkább körülöttünk, akik nemcsak azért laknak emberhez nem méltó körülmények között, mert emberire nem telik, hanem mert kipakolták őket addigi lakhelyükről. Nem is mindig törvényes úton.

 

 

Ilyen például a kolozsvári Coastei utcai romák egy részének esete is, akiket annak ellenére pateroltak ki a 8 km-re lévő Patarétre, a szeméttelep mellé, egészségtelen és kicsi házakba, hogy sokuk legálisan építkezett előző lakhelyén, vagy éppen lakbért fizetett a városházának. (Emiatt a városháza el is veszítette az ügyben indított pert, és kártérítést kell, hogy fizessen.) 

 

Ami az ügyben később is kiverte a biztosítékot, hogy kiderült, a Coastei utcai házakat azért számolták fel, hogy a városháza a telket odaadhassa az ortodox egyháznak, amely még csak nem is szociális létesítményt, hanem papi szemináriumot épített oda.

 

Úgyhogy a mai flashmob koreográfiája is ortodox pappal indult. Aktivisták bukott és regnáló polgármesternek, végrehajtónak és pópának maszkolták magukat, majd kitették a kartonházakat a Kaszinó előtti térre. (Ami annyira sznob hely, hogy előtte végzős osztály fotózkodott ott, majd kijött az épületből a legfodrosabb pasi, akit Kolozsváron valaha láttam.)

 

 

Az „ortodox pap” szokás szerint körbejárt, és megáldotta a házakat, amiket aztán a „hatóság” széttaposott. A hátteret román, magyar és cigány nyelvű, méltányos lakhatást és a szegregáció megszüntetését kérő feliratok szolgáltatták. És egy csapat diák a placc másik felén, amely valószínűleg az Iskola másként hét miatt most ott gyakorolt egy artista számot.

 

Az aktivisták felolvasták, hogy a Közös Front a Lakhatási Jogért mit követel a kolozsvári városházától. A Frontot egyébként bukaresti kilakoltatottak, kilakoltatásokkal fenyegetettek, azok rokonai, barátai és aktivisták hozták létre, hogy megjelenítsék és védjék a lakhatási jogot a visszaélésekkel szemben. A sétatéri flashmob pedig szolidaritási akció volt a bukaresti Front ma déli, Lakásokat, ne megalázást! szlogenű tüntetésével.

 

 

Mivel Kolozsváron is dívik a szegregáció, a helyi ügyek miatt a jogvédők kérik:

  • a kényszerkilakoltatások elkerülését a Románia által is aláírt nemzetközi megállapodásokkal összhangban;
  • valós és közvetlen párbeszédet a különböző kilakoltatások érintettjeivel a kilakoltatások elkerüléséről és alternatív lakhatási lehetőségekről;
  • azok utcára kerülésének megelőzését, akiknek lakóhelye bizonytalan a város felújításra kiszemelt zónáiban;
  • a marginalizált személyek és csoportok lakhatási reintegrálását;
  • az állami lakásalap bővítését létező, de nem használt lakásokkal, illetve új lakások építésével;
  • a szociális lakások szétosztását olyan feltételek alapján, amelyek szerint a marginalizált személyek is megfelelő lakáshoz juthatnak, és a tulajdonuktól megfosztottak visszahelyezését jogaikba;
  • korábban államosított lakásokat bérlők jogainak tiszteletben tartását, számukra megfelelő lakások biztosítását a hatályor törvényekkel összhangban.

 

 

A kolozsváriak kérik továbbá azoknak a helyi közigazgatási intézkedéseknek a megszüntetését, amelyek súlyosbítják a lakóhely szerinti kirekesztést. 

 

Miután mindezek a megafonban is elhangzottak, a létszámhoz képest jó hangerejű skandálás indult kisgyerekekkel és kutyákkal: Lakásokat, ne megalázást!, Nem akarunk dzsentrifikációt!, Nemet mondunk a kirekesztésre!, A város mindenkié.

 

 

Hogy a tavaszi napot és kispolgári életérzést parkban élvezők közül hányan vették az üzeneteket, amelyekért az akadémiai élet magasan képzett tagjai összefogtak a társadalom és a város szélére szorult családokkal, azt nehéz megsaccolni. Valószínűleg kevesebben, mint ahányan részt vettek az akcióban.

 

Hogy akkor miért írunk mégis róla? Épp azért, mert Erdélyben még sokan lesajnálják vagy kinevetik, amikor kevés ember vonul az utcára, térre, parkba ciánmentes ivóvízért, vegyszermentes termőföldért, penészmentes lakásért. 

 

Ha nem tudunk szolidarizálni azokkal, akiket kihasználtak és megfosztottak a lakásuktól (udvarhelyi lakásmaffia, helló!), hogyan várjunk szolidaritást, amikor mi követelünk anyanyelvi oktatást, magyarul értő és beszélő orvosokat, hivatalnokokat, rendőröket?

 

 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Game over vagy új játék betöltése – van-e még biztonsági mentés a romániai klasszikus politikában?

Fall Sándor

A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.

„Nem alázlak meg, de ezt viszont meg kell csinálnod, fiam”

Sánta Miriám

Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába
Főtér

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába

A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.

Hagyományos magyar utcanevek kerülnek a román személyibe – és még magyar többség sem kell hozzá
Krónika

Hagyományos magyar utcanevek kerülnek a román személyibe – és még magyar többség sem kell hozzá

Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.

Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!
Főtér

Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!

Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.

Vonat gázolt el egy motorkerékpárt Csíkverebesen – két tizenéves fiú életét vesztette
Székelyhon

Vonat gázolt el egy motorkerékpárt Csíkverebesen – két tizenéves fiú életét vesztette

Súlyos vasúti baleset történt csütörtökön délután a Tusnád községi Csíkverebesen, a vasúti megálló közelében. Egy motorkerékpár ütközött egy vonattal, a balesetben két fiatal fiú vesztette életét.

Ádám gyógyulásáért példátlan összefogás bontakozott ki Kalotaszegen
Krónika

Ádám gyógyulásáért példátlan összefogás bontakozott ki Kalotaszegen

Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.

Két lábra emelkedett a vadász előtt a medve Szentléleken – ez lett a veszte
Székelyhon

Két lábra emelkedett a vadász előtt a medve Szentléleken – ez lett a veszte

Kilőttek egy medvét szerdán este Székelyszentléleken, miután az állat ismét lakott területen bukkant fel és agresszíven viselkedett. A nagyvad már hosszabb ideje félelemben tartotta a környékbelieket, akik gyermekeiket is féltették tőle.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Game over vagy új játék betöltése – van-e még biztonsági mentés a romániai klasszikus politikában?

Fall Sándor

A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.

„Nem alázlak meg, de ezt viszont meg kell csinálnod, fiam”

Sánta Miriám

Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

// HIRDETÉS