// 2026. október 10., szombat // Gedeon

Felzárkóztatnák a partiumi és erdélyi romákat

// HIRDETÉS

Svájci kormánypénzekből próbálják integrálni a társadalomba a Máramaros és Szatmár megyei romákat. Gyergyószentmiklóson is orvosolnák a felmerült gondokat.

Romaintegrációs projektet indítottak Szatmár és Máramaros megyében a svájci kormány támogatásával.

Amint a csütörtöki, Szatmárnémetiben tartott nyitókonferencián elhangzott, a közel 2,7 millió svájci frank felhasználásával három cigány közösség tagjainak életminőségén kívánnak javítani abban a reményben, hogy az alkalmazandó módszert az ország más települései is átveszik majd.

A Szatmár megyei Túrterebesen egy, zömében mezőgazdaságból élő község roma közösségét, Erdődön kisvárosi környezetben élő cigányokat, míg Nagybányán egy fejlett iparú nagyváros, a többséggel szintén konfliktusos viszonyban álló, izolált csoportját próbálják meg felzárkóztatni.

A pályázat vezetője a svájci Caritas, amelynek munkatársai három romániai partnerrel közösen dolgoznak majd: a szatmári egyházmegyei Caritas mellett a kolozsvári székhelyű Roma Közösségek Forrásközpontja, valamint a főképp egészségügyi kérdésekkel foglalkozó bukaresti SASTIPEN jogvédő szervezet kapcsolódott be a kezdeményezésbe.

Elhangzott, az előző programoktól eltérően a mostani projekt keretében nemcsak az oktatásra helyeznek hangsúlyt, hanem a közösség valamennyi tagjával igyekszenek dolgozni annak érdekében, hogy saját köreikből származó vezetők révén szorosabbá tegyék az együttműködést a többségi társadalom különböző szereplőivel.

Eközben az egyre súlyosbodó gyergyószentmiklósi cigánykérdés megvitatása, tapasztalatok megosztása, javaslatok tevése céljából ültek össze Gyergyószentmiklóson, a városházán. A fórumon város- és intézményvezetők, az önkormányzat munkatársai és néhány lakó voltak jelen.

„Gyergyószentmiklós életében egy nagyon fontos kérdést kell kezelnünk, mert nemcsak a cigányok, hanem a lakók számára is fontos a békés együttélés” – mondta bevezetőjében Mezei János polgármester.

A felszólalásokban többször megemlítették a nevelést és a taníttatást, ismételten felvetődött az iskola szerepe, és hogy jó-e, hogy a téglagyári cigánytelep közvetlen közelében van a tanintézmény. 

 

 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Game over vagy új játék betöltése – van-e még biztonsági mentés a romániai klasszikus politikában?

Fall Sándor

A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.

„Nem alázlak meg, de ezt viszont meg kell csinálnod, fiam”

Sánta Miriám

Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába
Főtér

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába

A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.

Hagyományos magyar utcanevek kerülnek a román személyibe – és még magyar többség sem kell hozzá
Krónika

Hagyományos magyar utcanevek kerülnek a román személyibe – és még magyar többség sem kell hozzá

Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.

Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!
Főtér

Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!

Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.

Vonat gázolt el egy motorkerékpárt Csíkverebesen – két tizenéves fiú életét vesztette
Székelyhon

Vonat gázolt el egy motorkerékpárt Csíkverebesen – két tizenéves fiú életét vesztette

Súlyos vasúti baleset történt csütörtökön délután a Tusnád községi Csíkverebesen, a vasúti megálló közelében. Egy motorkerékpár ütközött egy vonattal, a balesetben két fiatal fiú vesztette életét.

Ádám gyógyulásáért példátlan összefogás bontakozott ki Kalotaszegen
Krónika

Ádám gyógyulásáért példátlan összefogás bontakozott ki Kalotaszegen

Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.

Két lábra emelkedett a vadász előtt a medve Szentléleken – ez lett a veszte
Székelyhon

Két lábra emelkedett a vadász előtt a medve Szentléleken – ez lett a veszte

Kilőttek egy medvét szerdán este Székelyszentléleken, miután az állat ismét lakott területen bukkant fel és agresszíven viselkedett. A nagyvad már hosszabb ideje félelemben tartotta a környékbelieket, akik gyermekeiket is féltették tőle.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Game over vagy új játék betöltése – van-e még biztonsági mentés a romániai klasszikus politikában?

Fall Sándor

A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.

„Nem alázlak meg, de ezt viszont meg kell csinálnod, fiam”

Sánta Miriám

Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

// HIRDETÉS