// 2026. szeptember 14., hétfő // Szeréna, Roxána

Felzárkóztatnák a partiumi és erdélyi romákat

// HIRDETÉS

Svájci kormánypénzekből próbálják integrálni a társadalomba a Máramaros és Szatmár megyei romákat. Gyergyószentmiklóson is orvosolnák a felmerült gondokat.

Romaintegrációs projektet indítottak Szatmár és Máramaros megyében a svájci kormány támogatásával.

Amint a csütörtöki, Szatmárnémetiben tartott nyitókonferencián elhangzott, a közel 2,7 millió svájci frank felhasználásával három cigány közösség tagjainak életminőségén kívánnak javítani abban a reményben, hogy az alkalmazandó módszert az ország más települései is átveszik majd.

A Szatmár megyei Túrterebesen egy, zömében mezőgazdaságból élő község roma közösségét, Erdődön kisvárosi környezetben élő cigányokat, míg Nagybányán egy fejlett iparú nagyváros, a többséggel szintén konfliktusos viszonyban álló, izolált csoportját próbálják meg felzárkóztatni.

A pályázat vezetője a svájci Caritas, amelynek munkatársai három romániai partnerrel közösen dolgoznak majd: a szatmári egyházmegyei Caritas mellett a kolozsvári székhelyű Roma Közösségek Forrásközpontja, valamint a főképp egészségügyi kérdésekkel foglalkozó bukaresti SASTIPEN jogvédő szervezet kapcsolódott be a kezdeményezésbe.

Elhangzott, az előző programoktól eltérően a mostani projekt keretében nemcsak az oktatásra helyeznek hangsúlyt, hanem a közösség valamennyi tagjával igyekszenek dolgozni annak érdekében, hogy saját köreikből származó vezetők révén szorosabbá tegyék az együttműködést a többségi társadalom különböző szereplőivel.

Eközben az egyre súlyosbodó gyergyószentmiklósi cigánykérdés megvitatása, tapasztalatok megosztása, javaslatok tevése céljából ültek össze Gyergyószentmiklóson, a városházán. A fórumon város- és intézményvezetők, az önkormányzat munkatársai és néhány lakó voltak jelen.

„Gyergyószentmiklós életében egy nagyon fontos kérdést kell kezelnünk, mert nemcsak a cigányok, hanem a lakók számára is fontos a békés együttélés” – mondta bevezetőjében Mezei János polgármester.

A felszólalásokban többször megemlítették a nevelést és a taníttatást, ismételten felvetődött az iskola szerepe, és hogy jó-e, hogy a téglagyári cigánytelep közvetlen közelében van a tanintézmény. 

 

 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS