// 2026. szeptember 26., szombat // Jusztina

Felzárkóztatnák a partiumi és erdélyi romákat

// HIRDETÉS

Svájci kormánypénzekből próbálják integrálni a társadalomba a Máramaros és Szatmár megyei romákat. Gyergyószentmiklóson is orvosolnák a felmerült gondokat.

Romaintegrációs projektet indítottak Szatmár és Máramaros megyében a svájci kormány támogatásával.

Amint a csütörtöki, Szatmárnémetiben tartott nyitókonferencián elhangzott, a közel 2,7 millió svájci frank felhasználásával három cigány közösség tagjainak életminőségén kívánnak javítani abban a reményben, hogy az alkalmazandó módszert az ország más települései is átveszik majd.

A Szatmár megyei Túrterebesen egy, zömében mezőgazdaságból élő község roma közösségét, Erdődön kisvárosi környezetben élő cigányokat, míg Nagybányán egy fejlett iparú nagyváros, a többséggel szintén konfliktusos viszonyban álló, izolált csoportját próbálják meg felzárkóztatni.

A pályázat vezetője a svájci Caritas, amelynek munkatársai három romániai partnerrel közösen dolgoznak majd: a szatmári egyházmegyei Caritas mellett a kolozsvári székhelyű Roma Közösségek Forrásközpontja, valamint a főképp egészségügyi kérdésekkel foglalkozó bukaresti SASTIPEN jogvédő szervezet kapcsolódott be a kezdeményezésbe.

Elhangzott, az előző programoktól eltérően a mostani projekt keretében nemcsak az oktatásra helyeznek hangsúlyt, hanem a közösség valamennyi tagjával igyekszenek dolgozni annak érdekében, hogy saját köreikből származó vezetők révén szorosabbá tegyék az együttműködést a többségi társadalom különböző szereplőivel.

Eközben az egyre súlyosbodó gyergyószentmiklósi cigánykérdés megvitatása, tapasztalatok megosztása, javaslatok tevése céljából ültek össze Gyergyószentmiklóson, a városházán. A fórumon város- és intézményvezetők, az önkormányzat munkatársai és néhány lakó voltak jelen.

„Gyergyószentmiklós életében egy nagyon fontos kérdést kell kezelnünk, mert nemcsak a cigányok, hanem a lakók számára is fontos a békés együttélés” – mondta bevezetőjében Mezei János polgármester.

A felszólalásokban többször megemlítették a nevelést és a taníttatást, ismételten felvetődött az iskola szerepe, és hogy jó-e, hogy a téglagyári cigánytelep közvetlen közelében van a tanintézmény. 

 

 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év
Főtér

Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év

Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.

Sertéshólyagba zárt hagyomány: így készül az uniós oltalmat nyert tekei gyúrt sajt
Krónika

Sertéshólyagba zárt hagyomány: így készül az uniós oltalmat nyert tekei gyúrt sajt

A tekei üzem egyik helyiségében már az utolsó munkafázisnál tart a gyúrt sajt: a puha sajtmasszát kézzel töltik az előkészített sertéshólyagba, majd a természetes burkot összevarrják. A Beszterce-Naszód megyei Teke tejfeldolgozó üzemében jártunk.

A Fotógróf
Főtér

A Fotógróf

Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.

Betört a csíkzsögödi autóbontóba, tört-zúzott, majd elkötött egy autót – keresi a rendőrség
Székelyhon

Betört a csíkzsögödi autóbontóba, tört-zúzott, majd elkötött egy autót – keresi a rendőrség

Egy órán át garázdálkodott egy ismeretlen elkövető a csíkzsögödi MCRacing autóbontó udvarán: autószállítókat tört össze, járműveket rongált meg, áttörte a kerítést, majd egy forgalomból kivont autóval hajtott el.

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást
Krónika

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást

Ha minden a tervek szerint halad, október elsejétől hatályba lép az új díjszabási rendszer a romániai országutak használatára vonatkozóan.

Hegyimentőket is riasztottak, hogy sürgősen elsősegélyt nyújtsanak, de már nem tudták megmenteni az életét
Székelyhon

Hegyimentőket is riasztottak, hogy sürgősen elsősegélyt nyújtsanak, de már nem tudták megmenteni az életét

Mentőegységeket, köztük hegyimentőket riasztottak egy súlyos balesethez szombaton délután a Maros megyei Nyárádremete közelébe, egy nehezen megközelíthető területre.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS