Mire készül Románia hadserege?

Ukrajna hivatalban lévő elnöke, Olekszandr Turcsinov azt mondja, hazája idén nyáron közös hadgyakorlatot akar tartani a nyugati szomszédaival és az Egyesült Államokkal, melynek keretében az ukrán katonák román és moldovai erőkkel hajtanának végre szárazföldi műveleteket. Nem világos, hogy ezekre a hadgyakorlatokra mikor és miként kerülhet majd sor. Bukarestben Traian Băsescu elnök ma egy kiszámíthatatlan Oroszországgal szembeni felkészülés szükségességéről beszélt.

„Míg eddig a román hadsereg fő prioritása a nemzeti területen kívüli küldetések végrehajtása volt, mostantól kezdve ezt a célkitűzést a román hadsereg válaszadási képességének folyamatos növelésével kell kiegészíteni”, jelentette ki az elnök a Honvédelmi Minisztérium éves gyűlésén.

Băsescu nem gondolja, hogy az országot „valaki megtámadja majd”, de kihangsúlyozza, hogy a hadseregnek minden lehetőségre fel kell készülnie. Hozzátette, hogy amikor „a Románia határaitól keletre és északra olyan események történnek, melyek nyomán egy szomszédos állam területeket veszít az Orosz Föderáció javára, ez sem az ország politikai vezetőségét, sem a hadsereget nem hagyhatja reakciók nélkül”.

Tehát az újonnan kialakult körülmények között mit kellene tenniük a román katonáknak? Traian Băsescunak erre két válasza van: elsősorban a hadseregnek többletforrásokat kell kapnia a következő pótköltségvetés alkalmával, másodsorban pedig fel kell készülnie. Ezen kívül a román védelmi minisztériumnak 2015-re azt tanácsolja, hogy dolgozza ki a források megfelelő elosztását oly módon, hogy a hadsereg hatékonyan növelje válaszadási képességét.

A román államfő számára, aki gondolatmenetét Oroszország „kiszámíthatatlanságából” vezeti le, a dolgok világosak. Traian Băsescu azon a véleményen van, hogy a 2008-as orosz–grúz háború és a Krím Oroszország általi annektálása után bármelyik katonai stratégában és politikai vezetőben fel kellene merülnie a kérdésnek, hogy mi következik. Bizonyos határozott ígéretek hiányában Moszkva részéről, megválaszolatlanul maradnak olyan, a román államfő szemszögéből nézve létfontosságú kérdések, mint például: mi következik a Krím után? Transznisztria? Moldova Köztársaság, Ukrajna déli része Odesszáig és a Duna torkolatáig, egészen a Chilia-ágig?

„Oroszország kiszámíthatatlansága arra kényszerít minket, hogy válaszadási változatokat, de lehetőségeket is elemezzünk”, hangsúlyozta ki Traian Băsescu, többször is tudatosan megismételve Románia eltökéltségét arra, hogy többek között katonai szempontból is felkészüljön a kiszámíthatatlan helyzetekre. Úgy tűnik, hogy az EU és a NATO határát jelentő Bukarest egyre komolyabban veszi egy küszöbön álló veszély lehetőségét, miután a washingtoni diplomácia második embere, Victoria Nuland egy évfordulós nyilatkozatába (Románia NATO-csatlakozásának tizedik évfordulója alkalmából) belevette a NATO-szerződés 5. cikkelyének szükség esetén történő alkalmazási lehetőségét, aminek értelmében a Szövetség államai akár fegyveres választ is adhatnak, ha támadás éri az észak-atlanti országok valamelyikét.

A román elnök áttekintette a hadsereg új beszerzéseit, mely az utóbbi években támadó helikoptereket és a NATO-erőkkel kompatibilis harci gépeket vásárolt.

Szintén ma, a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) ülésén értékelték „az ukrajnai események által kiváltott nemzetközi helyzetet”, ezek „regionális és globális” kihatásait és Bukarest szerepét „az ukrajnai román közösség támogatásában”. A Tanács tagjai ezzel összefüggésben elfogadták „a nemzeti kibernetikus biztonsági rendszer fejlesztésére vonatkozó lépéseket, melyek célja, többek között, megelőzni és kivédeni a Románia kibernetikai biztonságát hátrányosan érintő tevékenységeket”, tekintettel arra, hogy a hazánk elleni legtöbb kibernetikai támadás Oroszország felől érkezik, ahogy azt a romániai hivatalosságok, közvetve, állítják.