Romániában romáznak. Zsidóznak. Bozgoroznak. Buziznak. Ejha!
Romániában a kisebbségek – roma, zsidó, magyar, de a szexuálisak is – a gyűlöletbeszéd fő célpontjai, aminek főleg újságírók, politikusok és a közhatóságok képviselői adnak hangot, derül ki egy csütörtökön ismertetett tanulmányból.
A kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem kutatói által a Civil Társadalom Fejlesztéséért Alapítvány (FDSC) megrendelésére készített Gyűlöletbeszéd Romániában című tanulmány rámutat arra, hogy miközben európai szinten egyre nagyobb aggodalommal figyelik a közéletben terjedő intoleráns megnyilvánulásokat, egyre nagyobb nyilvánosságot kap a gyűlöletbeszéd.
„Az európai térségben bekövetkezett legutóbbi fejlemények a roma kisebbséget, a szexuális kisebbségeket (az LGBT-közösséget) és a bevándorlókat helyezik a gyűlöletbeszéd középpontjába. Az ezen csoportok ellen irányuló retorika mind a hagyományos és online médiában, mind a közösségi hálózatok szintjén is megtalálható. Európai szinten a gyűlöletbeszéd használói között a szélsőséges pártokat, mozgalmakat és személyeket, valamint a jelentős nyilvánossággal rendelkező politikusokat lehet megemlíteni”, áll a Bukaresten bemutatott tanulmányban.
A BBTE-t képviselő Daniela Angi megjegyezte, Romániában a gyűlöletbeszéd az etnikai (romák, zsidók, magyarok) és a szexuális (LGBT-személyek) kisebbségek ellen irányul.
Rámutatott arra, hogy számos forrás a roma kisebbséget említi a romániai gyűlöletbeszéd fő célpontjaként és tendencia, hogy továbbra is áldozata marad a rágalmazó nyelvezetnek.
A gyűlöletbeszédet alkalmazók másik célpontja a zsidó kisebbség, tekintettel arra, hogy a Rasszizmus és Intolerancia Elleni Európai Bizottság (ECRI) által a romániai zsidó közösség különféle NKSZ-ei által biztosított információk alapján készített egyik jelentése szerint, a Holokausztot továbbra is tagadó és antiszemita viselkedésekre uszító neonáci szervezetek megléte képezi az egyik legsürgetőbb gondot.
Ami a magyar etnikai kisebbségre vonatkozó diskurzust illeti, a tanulmány megállapítja, hogy velük szemben a gyűlöletbeszéd csökkenése tapasztalható, de ez nem jelenti a jelenség eltűnését.
A szexuális kisebbségek ellen irányuló gyűlöletbeszédre utalva Daniela Angi rámutatott arra, hogy Romániában az tapasztalható, hogy a valóságosnál jóval kisebb mértékben jelentik az ezzel a közösséggel szembeni gyűlöletbeszédi eseteket.
„Általánosságban a gyűlöletbeszédet a napi politikai eseményekkel kapcsolatos közbeszéd agresszivitásának növekedése erősíti. (…) A gyűlöletbeszéd kérdése egy egyre virulensebb és agresszívebb közéletben válik láthatóvá, ahol közéleti személyiségek, polgárok, hivatásos médiaemberek és hivatalosságok programszerűen bátorítanak és folytatnak diszkriminatív szóbeli – és nem csak – megnyilvánulásokat bizonyos etnikai csoportok ellen, melyek gyakran a bűnbak szerepét játsszák az általános társadalmi–politikai gondok miatt. Az ezt alkalmazók közül sokan szokványos emberek, akik nem feltétlenül az ezeket a hozzáállásokat támogató szervezetekhez tartozásuk miatt válnak ilyenfajta diskurzus használóivá, hanem saját meggyőződésből, hitből és a másnak tartott csoportokkal szembeni intolerancia miatt”, áll a tanulmányban.
Az Európai Bizottság romániai képviselője, Angela Filote ezzel az aspektussal kapcsolatosan azt mondja, hogy a nyolcévnyi külföldi tartózkodása után azt tapasztalta, hogy a romániai médiában a gyűlöletbeszéd „virulenciája és vehemenciája sokkal nagyobb”.
Megjegyezte, ennek a bűnbakkeresés iránti igény lehet az egyik magyarázata, ami a nehéz, válságos időkben szokott felmerülni.
„Most arról beszélnek, hogy kezdünk kikerülni a válságból és csak remélni tudom, hogy a közbeszédben is a helyzet normalizálódásának leszünk a tanúi”, mondta még Angela Filote.
Az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) elnöke, Asztalos Csaba a tanulmány bemutatása kapcsán kijelentette, hogy a gyűlöletbeszéd az etnikai és a szexuális kisebbségeken kívül a sérült személyekre is vonatkozik, hozzátéve, hogy választási években erőszakosabbá válik a közbeszéd.
Asztalos elmondta még, hogy azt szeretné, ha a román társadalom elérné azt a fejlettségi szintet, amikor a társadalom bünteti meg azt, aki gyűlöletbeszédet alkalmaz.
Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…
A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.
Az is nagy teljesítmény lesz tőle, ha végigviszi elnöki mandátumát. Az elsőt és egyetlent, mert második biztosan nem lesz, a rendszer láthatóan kezdi megunni az ilyen típusú figurákat.
„Élő kövekből épült lelki templomért” mondtak hálát vasárnap délután Aradon, amikor is Bogdán Szabolcs János királyhágómelléki református püspök megáldotta a belvárosi református egyházközség kívül-belül felújított templomát és parókiáját.
Több mint 17 ezer szekuritátés besúgót azonosított a CNSAS 26 év alatt. Nemzetbiztonsági kockázatok miatt kiutasítottak három pakisztáni állampolgárt Romániából.
Farkaslakán, Csíkszentdomokoson, a Siménfalvához tartozó Rugonfalván és Csomafalván is medvét láttak szombaton – derül ki a Hargita Megyei Készenléti Felügyelőség tájékoztatásaiból.
A nyugdíjakat 7,3 százalékkal kell emelni – jelentette be Florin Manole munkaügyi miniszter.
A nyomozók tudták hol kell keresni azt nagy mennyiségű pénzt, amelyet november 12-én és 13-án végzett összehangolt nyomozási akciók során találtak meg – mondta az NVVH elnöke az RTL Házon kívül című műsorában vasárnap.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…
A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.