Avítt reakció a marosvásárhelyi felvonulásra. Nincs új a nap alatt. Bár, lehet, nem is kell. Működik.
Rossz hírem van azok számára, akik jobban szeretik elfordítani a fejüket: a magyar szélsőségesek hétfő este, Marosvásárhelyen minden határon túlléptek, megpróbáltak erőszakot kiprovokálni, szörnyű dolgokat kiabáltak Romániáról és a románokról és a lehető legneonácibb módon nyilvánultak meg. Úgy érzem, jogosan hívom fel a figyelmet arra, hogy ha nem fordítjuk a törvény erejét az autonomizmus leállítására, a helyzet románok elleni erőszakos cselekményekhez fog vezetni.
Marosvásárhelyen összegyűlt minden lehetséges szélsőséges csoportosulás: a még Magyarországon is betiltott Magyar Gárda, a Jobbik, Vona Gáborral az élen, valamint a 64 Vármegye Mozgalom. Ezért került sor a csendőrök provokálására és a járókelők és újságírók sértegetésére. Minden bizonnyal a csendőrök erőszakos fellépésre bírása volt a cél, hogy kiterjeszthessék a törvénysértő tüntetést és a román államot elnyomással vádolhassák, pontosan úgy, ahogy a magyar ultrákkal történt Bukarestben, a Románia–Magyarország mérkőzés alkalmával. A következő időszakban, az ukrajnai zavargások, illetve a magyarországi választások közepette, egyre gyakoribbak lesznek az ilyenfajta megnyilvánulások. A román hatóságok többé nem figyelhetik egyszerű nézőként az államiságunk ellen irányuló ilyenfajta támadások szervezését, mert a dolgok itt nem fognak megállni.
Javaslatot tettem a szélsőséges megnyilvánulások összes formájának törvényben történő betiltására, de nem volt politikai akarat e súlyos jelenség felszámolására, vagy talán a döntéshozó tényezők még nem fogták fel a magyar autonomista veszélyt. Nemcsak a szélsőséges megnyilvánulások betiltását javasoltam, hanem – ahogy az normális – az azokat szervező pártokét is, valamint azoknak a pártoknak a betiltását, melyek tevékenységükkel alkotmányt sértenek. Ezáltal gyökerestől irtanánk ki a bajt és a nekik kijáró helyre küldenénk a szélsőségeseket: illegalitásba.
Ám a szabadság és a tolerancia félreértelmezése miatt annak vagyunk tanúi, hogy a románokat a saját hazájukban fenyegetik meg, ahogy az Bukarestben is történt a magyar huligánok megérkezésekor. Néhány Nagy-Magyarországról és Horthy államáról álmodozó agyatlantól már nincs helyünk a saját országunkban. Mit gondolnak, hogy érezték magukat a marosvásárhelyi románok, amikor a mindenhonnan odagyűlt szélsőségesek bandái hétfő este ezeket kiabálták a városukban: „Bocskorosok, menjetek haza!”, „Vesszen Trianon!”, „Székelyföld nem Románia!”, „Bukarestben mindenki cigány!”?
A szélsőségesség, az ilyen típusú megnyilvánulások és az alkotmány rendelkezéseit megsértő pártok betiltását célzó két törvénytervezetet azzal az ürüggyel akarják elutasítani, hogy már vannak ilyen értelmű törvények. Ha vannak, akkor miért nem alkalmazzák azokat? Az erdélyi románok úgy érzik, a román állam magukra hagyta őket, akárcsak a határon túli románokat, ez pedig példátlanul súlyos dolog…
Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)
Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.
Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.
Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.
„Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”
Nem zárják ki annak a lehetőségét az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom képviselői, hogy valamikor politikai alternatíva nőjön ki a szervezetből, de szerintük annak nincs realitása jelenleg, hogy párttá alakuljon a csoportosulás.
Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.
Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.
Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.
Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)
Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.
Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.
Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.