Avítt reakció a marosvásárhelyi felvonulásra. Nincs új a nap alatt. Bár, lehet, nem is kell. Működik.
Rossz hírem van azok számára, akik jobban szeretik elfordítani a fejüket: a magyar szélsőségesek hétfő este, Marosvásárhelyen minden határon túlléptek, megpróbáltak erőszakot kiprovokálni, szörnyű dolgokat kiabáltak Romániáról és a románokról és a lehető legneonácibb módon nyilvánultak meg. Úgy érzem, jogosan hívom fel a figyelmet arra, hogy ha nem fordítjuk a törvény erejét az autonomizmus leállítására, a helyzet románok elleni erőszakos cselekményekhez fog vezetni.
Marosvásárhelyen összegyűlt minden lehetséges szélsőséges csoportosulás: a még Magyarországon is betiltott Magyar Gárda, a Jobbik, Vona Gáborral az élen, valamint a 64 Vármegye Mozgalom. Ezért került sor a csendőrök provokálására és a járókelők és újságírók sértegetésére. Minden bizonnyal a csendőrök erőszakos fellépésre bírása volt a cél, hogy kiterjeszthessék a törvénysértő tüntetést és a román államot elnyomással vádolhassák, pontosan úgy, ahogy a magyar ultrákkal történt Bukarestben, a Románia–Magyarország mérkőzés alkalmával. A következő időszakban, az ukrajnai zavargások, illetve a magyarországi választások közepette, egyre gyakoribbak lesznek az ilyenfajta megnyilvánulások. A román hatóságok többé nem figyelhetik egyszerű nézőként az államiságunk ellen irányuló ilyenfajta támadások szervezését, mert a dolgok itt nem fognak megállni.
Javaslatot tettem a szélsőséges megnyilvánulások összes formájának törvényben történő betiltására, de nem volt politikai akarat e súlyos jelenség felszámolására, vagy talán a döntéshozó tényezők még nem fogták fel a magyar autonomista veszélyt. Nemcsak a szélsőséges megnyilvánulások betiltását javasoltam, hanem – ahogy az normális – az azokat szervező pártokét is, valamint azoknak a pártoknak a betiltását, melyek tevékenységükkel alkotmányt sértenek. Ezáltal gyökerestől irtanánk ki a bajt és a nekik kijáró helyre küldenénk a szélsőségeseket: illegalitásba.
Ám a szabadság és a tolerancia félreértelmezése miatt annak vagyunk tanúi, hogy a románokat a saját hazájukban fenyegetik meg, ahogy az Bukarestben is történt a magyar huligánok megérkezésekor. Néhány Nagy-Magyarországról és Horthy államáról álmodozó agyatlantól már nincs helyünk a saját országunkban. Mit gondolnak, hogy érezték magukat a marosvásárhelyi románok, amikor a mindenhonnan odagyűlt szélsőségesek bandái hétfő este ezeket kiabálták a városukban: „Bocskorosok, menjetek haza!”, „Vesszen Trianon!”, „Székelyföld nem Románia!”, „Bukarestben mindenki cigány!”?
A szélsőségesség, az ilyen típusú megnyilvánulások és az alkotmány rendelkezéseit megsértő pártok betiltását célzó két törvénytervezetet azzal az ürüggyel akarják elutasítani, hogy már vannak ilyen értelmű törvények. Ha vannak, akkor miért nem alkalmazzák azokat? Az erdélyi románok úgy érzik, a román állam magukra hagyta őket, akárcsak a határon túli románokat, ez pedig példátlanul súlyos dolog…
Marosvásárhely az első olyan romániai város, ahol az utcai szemétkezelésben robotokat alkalmaznak. Furcsa és idegen... megszokható?
Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.
A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.
Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.
Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.
A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.
A 26. Kolozsvári Biológus Napok panelbeszélgetésének előadói a tudománynak az igazságon túli világban való helyéről beszélgettek. Spoiler: nem rózsás a helyzet.
Erős trágyaszag miatt panaszkodtak csütörtökön a Kolozsváron és Aradon (illetve a két megyeszékhely vonzáskörzetében) élő lakosok. Az orrfacsaró bűz nem először okoz kellemetlenséget mindkét városban.
Gyerekszótár választások előtti kimerült időkben.
Elfogadta a kormány csütörtöki ülésén az üzemanyagpiaci válsághelyzettel kapcsolatos sürgősségi rendeletet.
Alig fél évvel az ünnepélyes megnyitót követően máris szakorvosi rendelésekkel készül bővíteni szolgáltatásai sorát a Királyhágómelléki Református Egyházkerület orvosdiagnosztikai laboratóriuma.
Tűz ütött ki egy raktárban Szentegyházán, az egykori vasgyár területén. Az épületben pelettet és brikettet gyártottak. A helyszínre nagy erőkkel vonultak ki a tűzoltók.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Marosvásárhely az első olyan romániai város, ahol az utcai szemétkezelésben robotokat alkalmaznak. Furcsa és idegen... megszokható?
Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.
A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.
Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.
Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.
A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.