Avítt reakció a marosvásárhelyi felvonulásra. Nincs új a nap alatt. Bár, lehet, nem is kell. Működik.
Rossz hírem van azok számára, akik jobban szeretik elfordítani a fejüket: a magyar szélsőségesek hétfő este, Marosvásárhelyen minden határon túlléptek, megpróbáltak erőszakot kiprovokálni, szörnyű dolgokat kiabáltak Romániáról és a románokról és a lehető legneonácibb módon nyilvánultak meg. Úgy érzem, jogosan hívom fel a figyelmet arra, hogy ha nem fordítjuk a törvény erejét az autonomizmus leállítására, a helyzet románok elleni erőszakos cselekményekhez fog vezetni.
Marosvásárhelyen összegyűlt minden lehetséges szélsőséges csoportosulás: a még Magyarországon is betiltott Magyar Gárda, a Jobbik, Vona Gáborral az élen, valamint a 64 Vármegye Mozgalom. Ezért került sor a csendőrök provokálására és a járókelők és újságírók sértegetésére. Minden bizonnyal a csendőrök erőszakos fellépésre bírása volt a cél, hogy kiterjeszthessék a törvénysértő tüntetést és a román államot elnyomással vádolhassák, pontosan úgy, ahogy a magyar ultrákkal történt Bukarestben, a Románia–Magyarország mérkőzés alkalmával. A következő időszakban, az ukrajnai zavargások, illetve a magyarországi választások közepette, egyre gyakoribbak lesznek az ilyenfajta megnyilvánulások. A román hatóságok többé nem figyelhetik egyszerű nézőként az államiságunk ellen irányuló ilyenfajta támadások szervezését, mert a dolgok itt nem fognak megállni.
Javaslatot tettem a szélsőséges megnyilvánulások összes formájának törvényben történő betiltására, de nem volt politikai akarat e súlyos jelenség felszámolására, vagy talán a döntéshozó tényezők még nem fogták fel a magyar autonomista veszélyt. Nemcsak a szélsőséges megnyilvánulások betiltását javasoltam, hanem – ahogy az normális – az azokat szervező pártokét is, valamint azoknak a pártoknak a betiltását, melyek tevékenységükkel alkotmányt sértenek. Ezáltal gyökerestől irtanánk ki a bajt és a nekik kijáró helyre küldenénk a szélsőségeseket: illegalitásba.
Ám a szabadság és a tolerancia félreértelmezése miatt annak vagyunk tanúi, hogy a románokat a saját hazájukban fenyegetik meg, ahogy az Bukarestben is történt a magyar huligánok megérkezésekor. Néhány Nagy-Magyarországról és Horthy államáról álmodozó agyatlantól már nincs helyünk a saját országunkban. Mit gondolnak, hogy érezték magukat a marosvásárhelyi románok, amikor a mindenhonnan odagyűlt szélsőségesek bandái hétfő este ezeket kiabálták a városukban: „Bocskorosok, menjetek haza!”, „Vesszen Trianon!”, „Székelyföld nem Románia!”, „Bukarestben mindenki cigány!”?
A szélsőségesség, az ilyen típusú megnyilvánulások és az alkotmány rendelkezéseit megsértő pártok betiltását célzó két törvénytervezetet azzal az ürüggyel akarják elutasítani, hogy már vannak ilyen értelmű törvények. Ha vannak, akkor miért nem alkalmazzák azokat? Az erdélyi románok úgy érzik, a román állam magukra hagyta őket, akárcsak a határon túli románokat, ez pedig példátlanul súlyos dolog…
A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.
Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.
A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.
Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
Romániából érkező bűnözők törtek be elektronikai áruházakba, három üzletet fosztottak ki Békés vármegyében. Zsákszámra vitték a laptopokat, mobiltelefonokat és tableteket. Gondosan előkészítették a bűncselekményeket, de végül lebuktak.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
Kilőttek egy medvét szerdán este Székelyszentléleken, miután az állat ismét lakott területen bukkant fel és agresszíven viselkedett. A nagyvad már hosszabb ideje félelemben tartotta a környékbelieket, akik gyermekeiket is féltették tőle.
Folytatódik a külhoni tanulmányi kirándulásokat támogató Határtalanul! program, és a határon túli magyar nyelvű elektronikus sajtó támogatására is elérhető egy pályázat – közölte a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium hétfőn.
Medvét ütött el egy autó szerdán reggel fél kilenc körül a 13A jelzésű országúton, Szentegyháza és Csíkszereda között.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.
Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.
A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.
Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.