Nem érti az RMDSZ. Nem elszigetelődés kell. Integráció. Hülye magyarok! Magyar hülyék!
Az RMDSZ minden követelése székely zászlókra, a magyar nyelv használatára, elválasztott iskolákra, elválasztott tartományokra, elválasztott polgárokra korlátozódik. Nem lenne-e gazdaságilag is, társadalmilag is hasznosabb, ha a magyarok vezetői az integrálásukért harcolnának és nem az elszigetelésükért? Jobban fognak-e a magyarok élni, ha mindenki kitűz majd egy székely zászlót a kalapjára? Akkor egyszerű lenne: adjunk nekik zászlókat és nincs többé szükségük kórházakra, nyugdíjakra vagy munkahelyekre.
A zömmel magyarok által lakott térségek, parlamenti és kormányzati képviseletük dacára, a munkanélküliség bajnokai, pocsék útjaik vannak, de zászlókra szükségük van. A politikusaik pedig ahelyett, hogy a régió gazdasági és társadalmi elszigetelődését oldanák meg, még néhány zászlóval és iskolával akarják „megsegíteni” a magyarokat, hogy egy vak hangot se tudjanak már románul. Aztán pedig, persze, arra a követelésre ébredünk, hogy az állam térségbeli intézményei használják a magyar nyelvet, mert a kérdéses etnikumúak rosszabb helyzetbe kerülnek Romániában, mint a kínaiak, bár ez utóbbiak legalább igyekeznek megtanulni románul. Azon túl, hogy alkotmánysértő a magyar nyelv bevezetése a román állam intézményeiben, milyen haszonnal jár a magyar közösség fejlődésére nézve, ha ott minden egy ördögi körbe zárul, amiből már nem kommunikálnak kifelé, az ország többi részével pedig lehetetlenné válik a kommunikáció?
Már csak a fanatikus szektásoknál találsz ilyen életfilozófiát: elszigetelődés a saját közösségeden belül és a kapcsolatok megszakítása a társadalom többi részével, egy önmagába zárt világ létrehozása, mely már csak önmagához és az abszolútumhoz igazodik, bárhogy is fogalmazták azt meg. A magyar politikai elképzelésben az etnikum az abszolútum, minden, ami azon kívül van, démoni, és halálos bűnként kell megszabadulni tőle. A közösség vezetői, akárcsak a szekták esetében, szigorúan manipulálják a mentális horizontot és bármilyen, az abszolutista víziót megcáfolni képes külső információt cenzúrázni kell. A magyar politika a kérdéses etnikai közösséget amisok csoportjává változtatja, amiből nem lehet kilépni és amihez nem lehet csatlakozni.
A magyaroknak rá kellene ébredniük, hogy elsősorban ők szenvedték meg ezt az elszigetelődési politikát, de – meglepetés! – ezt nem tudhatják meg, mert nem olvasnak románul és az egész magyar média az elszigetelődés eme legfőbb célkitűzését szolgálja. Az egyetlen külső kapcsolat a budapesti Szent Várossal van, ahonnan az isteni tanítások és a fény érkezik, valamint némi pénz, amit azonban szintén az elszigetelődésre, magyar iskolákra és kiadványokra használják fel.
Egy láthatatlan határ zárja be a közösségükbe a magyar etnikumúakat azokban a térségekben, ahol e kategória többségben van, amihez vezetőik jelentősen hozzájárulnak. Velük ellentétben a mások között élő magyar etnikumúak alkalmazkodnak és a dolgukkal törődnek, tehát lehetséges. De a magyar politikusok által létrehozott regionális szektán belül a nap székelyül kel fel, mint a zászlón, majd magyar nyelven nyugszik és az ottani lakosnak ennél többet nem is kell tudnia. Ezáltal saját politikusaik foglyai maradnak, alternatíva és emancipációs távlat nélkül. Könnyen megérthetjük, hogy ki nyer ezen. Mint ahogy azt is, hogy ki veszít…
Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…
A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.
Az is nagy teljesítmény lesz tőle, ha végigviszi elnöki mandátumát. Az elsőt és egyetlent, mert második biztosan nem lesz, a rendszer láthatóan kezdi megunni az ilyen típusú figurákat.
„Élő kövekből épült lelki templomért” mondtak hálát vasárnap délután Aradon, amikor is Bogdán Szabolcs János királyhágómelléki református püspök megáldotta a belvárosi református egyházközség kívül-belül felújított templomát és parókiáját.
Több mint 17 ezer szekuritátés besúgót azonosított a CNSAS 26 év alatt. Nemzetbiztonsági kockázatok miatt kiutasítottak három pakisztáni állampolgárt Romániából.
Farkaslakán, Csíkszentdomokoson, a Siménfalvához tartozó Rugonfalván és Csomafalván is medvét láttak szombaton – derül ki a Hargita Megyei Készenléti Felügyelőség tájékoztatásaiból.
A nyugdíjakat 7,3 százalékkal kell emelni – jelentette be Florin Manole munkaügyi miniszter.
A nyomozók tudták hol kell keresni azt nagy mennyiségű pénzt, amelyet november 12-én és 13-án végzett összehangolt nyomozási akciók során találtak meg – mondta az NVVH elnöke az RTL Házon kívül című műsorában vasárnap.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…
A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.