// 2026. szeptember 16., szerda // Edit

Szabadság napja: feszült hangulatban

// HIRDETÉS

Igencsak feszült a légkör a Székely szabadság napja marosvásárhelyi rendezvényei előtt. És ebben a hatóságoknak nagyon nagy szerepük van.

Feszült hangulatban kerül sor a ma Marosvásárhelyre meghirdetett, Székely szabadság napja nevű autonómiapárti megmozdulásra, és az előzmények alapján kijelenthető: a feszülteséget ezúttal a román hivatalos szervek idézték elő. Először a város helyi rendőrségének parancsnoka, Valentin Bretfelean dobta be a köztudatba, hogy nem engedélyezik a város utcáin tervezett felvonulást, mivel a tavalyi megmozduláson románellenes jelszavakat skandáltak. Ezt követően valóban a felvonulás betiltására tett javaslatot, és csupán a székely vértanúk emlékművénél tervezett megemlékezés jóváhagyását pártolta, Dorin Florea polgármester pedig annak ellenére is hallgatott rá, hogy az eseményt szervező Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke, Izsák Balás külön közleményben szólította fel a résztvevőket az idegengyűlölő megnyilvánulások mellőzésére, elfogadhatatlannak nevezve azokat.

Bretfelean ráadásul mintha szerepet is tévesztett volna, mert pénteken már azt is meg akarta szabni, hogy mi ellen lehet és mi ellen nem lehet tüntetni. Úgy nyilatkozott ugyanis, hogy tudomása szerint a régiók kialakítása ellen kívánnak tüntetni, ám mivel az alkotmánymódosítás meghiúsulni látszik a kormányváltás miatt, az új kabinet nem fog bele a közigazgatási átszervezésbe, tehát fölösleges a tüntetés. Emellett arra hivatkozott, hogy a felvonulás akadályozná a forgalmat.

Bretfelean mindkét indoka cinikus, hiszen a magyar közösség számára kedvezőtlen régiósítás elve ellen akkor is lehet tüntetni, ha az történetesen nincs a kormány idei napirendjén, ráadásul a kormányfő jelezte, hogy a tervezett alkotmánymódosítást az új felállású kormánytöbbséggel is szeretné megvalósítani.

A forgalom akadályozása is igencsak mondvacsinált érvnek hat, hiszen egy megemlékezés, illetve tiltakozó megmozdulás rendszerint ilyen következményekkel is járhat, de a hatóságok – a szólás- és véleményszabadság tiszteletben tartásának elve miatt – rendszerint nem szoktak akadályt gördíteni az ilyen rendezvények elé, hiszen, hacsak a szervezők nem rosszhiszeműek, és a forgalom szándékos, hosszú időn át tartó akadályozása a céljuk, viszonylag rövid időtartamú, múló kellemetlenségről van szó.

Az SZNT viszont azt jelezte: miután a prefektúra arra hivatkozva hárította el a polgármester tiltó rendeletének megtámadását, hogy annak nincs közigazgatási hatálya, azt nem tekintik kötelező érvényűnek, így, ha nem is az úttesten, hanem a járdán, de megtartják a tervezett felvonulást.
A prefektus erre azzal válaszolt, hogy magát a rendeletet azért nem támadta meg, mert azt el sem juttatták hozzá, ezért nem tartotta magát illetékesnek, a tiltást azonban hatályosnak tekinti, így törvénytelennek bélyegezte a felvonulást.

Ez is nehezen tekinthető egyébnek egyszerű kifogásnál, ürügynél a megmozdulás betiltásának jóváhagyására, hiszen egy ilyen horderejű, etnikai konfliktussal fenyegető ügyben a prefektusi hivatalnak valamilyen módon meg kellett volna szereznie a dokumentumot, hogy érdemben nyilatkozhasson róla.

Jelen állás szerint úgy tűnik, a hatóságok mindent megtesznek annak érdekében, hogy a legkevésbé se legyen barátságos a közeg a mai megmozduláson, az ily módon mesterségesen feszültté tett légkörben pedig könnyen megtörténhet, hogy valóban konfliktus robban ki, és az erőszakos cselekmények sem kizárhatók, főleg abban az esetben, ha valakik azokat szándékosan ki is akarják provokálni.

Kérdéses amúgy, hogy magán a rendezvényen hányan vesznek majd részt. A hétfői időpont miatt előfordulhat, hogy nem tud mindenki eljutni a helyszínre, aki szeretne részt venni a megmozduláson, de távol lakik, ezért például a szervezők részéről nem biztos, hogy szerencsés volt a március 10-i időponthoz ragaszkodni.

A kérdés az, hogy a szervezők mennyire veszik komolyan azt, hogy elejét vegyék a románellenes megnyilvánulásoknak, és minden esetleges konfliktust megakadályozzanak. A szándékosan gerjesztett feszültség közepette a magyar félen múlik, hogy semmilyen, esetleges provokációnak ne üljenek fel a résztvevők, és ne bocsátkozzanak szóváltásba vagy tettlegességig fajuló konfliktusba. A tét az, hogy a tiltásokkal és a cinikus nyilatkozatokkal provokálni akaró hatalom semmiképpen se hivatkozhasson arra a romániai és a nemzetközi közvélemény előtt, hogy bármilyen konfliktust a magyarok kezdeményeztek.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról
Főtér

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról

Ne várjunk arra, hogy az állam egyszer valamikor felébreszti a polgári öntudatot, ne fulladjunk bele a passzív-agresszív kommentkultúra bugyraiba.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába
Székelyhon

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába

Három, közlekedési szabálysértést elkövető sofőrrel szemben indítottak büntetőeljárást a rendőrök szeptember 13-án Hargita megyében. Két esetben ittas sofőrt azonosítottak, egy 18 éves fiatal pedig jogosítvány nélkül ült a kormány mögé.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS