Van új kormány. Van új kormányprogram. Na de mi lesz a székely zászlóval?
A magyar vezetők olyan kiskaput hagytak az új kormányprogramban, ami lehetővé teszi a székely zászló több megye hivatalos lobogójaként való használatát. Ez a módszer, természetesen más arányokban, az Alexandru Ioan Cuza által a román fejedelemségek egyesítésére felhasznált trükkre hasonlít.
Az USD és RMDSZ között kialkudott új kormányprogram a helyi zászlók kitűzésének lehetőségét is szabályozza. Ennek értelmében az új kormánykoalíció „meg kívánja teremteni a törvényi keretet ahhoz, hogy a helyi hatóságok kizárólag a saját intézményeikre és kizárólag Románia és az Európai Unió zászlójával együtt kitűzhessék az általuk képviselt közigazgatási-területi egységek zászlóit is”.
Ez a megfogalmazás nyilvánvalóan újra ráirányította a figyelmet egy régebbi érzékeny kérdésre: megengedik-e a székely zászló kitűzését? Ha a bekezdést szigorúan a törvény betűje szerint olvassuk, akkor a válasz nemleges. „A terület, közigazgatási szempontból, községekbe, városokba és megyékbe szerveződik. Egyes városokat, a törvényi feltételek teljesülése esetén, megyei jogú városokká nyilvánítanak”, ez áll Románia alkotmányának 3. cikkelyében. A „tartomány” (az eredetiben „ţinut”) szó sehol sem jelenik meg, tehát a Székelyföld (az eredetiben „Ţinutul Secuiesc”) nem közigazgatási-területi egység és ebből következően nem lehet kitűzni a székely zászlót.
De az új kormányprogram nyitva hagy egy kiskaput, amelyet a területi RMDSZ-vezetők már ismernek és ami lehetőséget teremt a székely zászló kitűzésére a túlnyomórészt magyar lakosságú megyékben.
Az új kormányprogram semmilyen módon nem korlátozza a helyi hatóságok jogát saját zászlójuk elfogadására. És azt sem tiltja, hogy két megyének ugyanaz legyen a zászlója. Az első lépés megtörtént akkor, amikor a Hargita Megyei Tanács elfogadott egy határozatot, melynek értelmében a székely zászló a megye hivatalos zászlója. A Kovászna Megyei Tanács szintén határozatban fogadott el egy zászlót, aminek színei azonosak a székely zászlóéval (arany és kék), de ezt kiegészítette egy XIV. századi címerrel. A megye kormánymegbízottja, Codrin Munteanu bíróságon támadta meg a határozatot, arra hivatkozva, hogy „a román jogrend nem ismeri a közigazgatási-területi egységek zászlóit”.
Amennyiben betartják az új kormányprogramot, a kormánymegbízott keresete tárgytalanná válik. „Romániában nagyon sok megyei zászló van, nemcsak a székely zászló. Csak a kovásznai kormánymegbízottnak jutott eszébe pert indítani. Miért mindig ebbe a székely zászlóba és ebbe a két megyébe kötnek önök bele? A hargitai és a kovásznai emberek úgy érzik, ez a zászló, ezek a színek őket képviselik”, kommentálta Borbély László RMDSZ-es képviselő.
Hargita, Kovászna, Románia, Csád
Egy másik RMDSZ-es képviselő, Márton Árpád azt mondja, csak a hovatartozás kérdéséből fakad, hogy a két megyének a székely zászló a helyi lobogója. „Hargitának és Kovásznának ugyanúgy azonos a zászlója, mint Romániának és Csádnak. Vagyis ugyanazok a színeik. Kovászna a megye címerét használja az arany-kék zászlóban, Hargita zászlójának pedig ugyanaz a színe, de nincs benne semmilyen címer, csak a Nap és a Hold. Ezen kívül más a méretük is”, magyarázta nekünk Márton Árpád, aki azt hiszi, hogy a politikusok a székely zászló ügyében a kákán is csomót keresve próbálnak politikai hasznot húzni. „Ez az egész huzavona csak egy módszer, amit egyesek a nacionalista érzelmek felszítására választottak. Brassó megyében, például, a helyi zászló ki van tűzve a prefektusi hivatal elé és senki sem emel ellene panaszt”, mondta még Árpád.
A törvény Dragnea fiókjában van
Az új Ponta-kabinet, a kormányprogram szerint, ígéretet tesz egy törvényi keret kidolgozására a helyi zászlók kitűzése ügyében. Jelenleg létezik egy törvénytervezet, amit a Liviu Dragnea által vezetett Regionális Fejlesztési Minisztérium terjesztett elő és aminek közvitáját február 7-én kezdték el, amikor még létezett az USL. „A közigazgatási–területi egységek csak a polgármesteri hivatalok, megyei tanácsok székházaira és a hatáskörükben, alárendeltségükben, koordinálásukban lévő intézményekre és csak Románia és az Európai Unió zászlóival együtt tűzhetik ki”, áll a törvénytervezet 3. cikkelyében, amit teljes mértékben átvettek az új kormányprogramba is.
A törvény a Parlament elé fog kerülni és szavaznak róla. „Kerettörvény lesz, meglátjuk, mi lesz a végső formája, de minden megye saját helyi zászlót választhat majd”, hangsúlyozta Márton Árpád. Az új törvénytervezetnek az elfogadáshoz szüksége lesz az USD-s parlamenti képviselők szavazatára, de erről már megegyeztek. „Persze, hogy van egy megegyezés, ezt a témát megvitattunk, különben nem került volna be a kormányprogramba”, mondta Borbély László.
Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.
És hogyan lett a téma fontosabb, mint a mű?
Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.
Nincs polgárság, nincs mecenatúra, nincs elég pénz, a demográfia is gyászos. De ez a valóság. Mi nem haldoklunk, mi így élünk.
Románia kiutasíthatja az orosz nagykövetet, ha újabb orosz drónok hullanak az országra. A személyi igazolványáért ment a plázába egy férfi, öt év börtön lett a vége.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök kinevezte Lőrincz Helgát az RMDSZ javaslatára az Országos Tulajdon-visszaszolgáltatási Hatóság (ANRP) elnökévé.
… a konstancai orosz főkonzul elhordta az irháját, de az orosz zászlót ott hagyta emlékül az épület tetején… és egy PSD-s polgi nagylelkűen kölcsönadja saját úszómedencéjét a helybeli gyerekeknek.
Heherészve, előítéletekre épülő székely vicceket olvasgatva gyűjt követőket egy podcastműsorban két csíkszeredai önkormányzati képviselő. Miközben tanácsosként egyetlen határozattervezetet sem nyújtottak be.
A recsenyédi unitárius templom karzatának padlózata alól nemrég előkerült négykötetnyi iratanyag új fejezetet nyithat a település történetének kutatásában. Nagy Adél lelkésznő a véletlenszerű feltárásról, az iratok érdekességéről beszélt a Krónikának.
Naponta többször is megjelent egy három-négy éves medve a sikaszói nyaralók és házak között, ráadásul többször betört az udvarokra és épületekbe, hűtőt és kerítéseket rongálva meg. Végül kedden délután lőtték ki, amikor egy épület pincéjében volt.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.
És hogyan lett a téma fontosabb, mint a mű?
Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.
Nincs polgárság, nincs mecenatúra, nincs elég pénz, a demográfia is gyászos. De ez a valóság. Mi nem haldoklunk, mi így élünk.