Van új kormány. Van új kormányprogram. Na de mi lesz a székely zászlóval?
A magyar vezetők olyan kiskaput hagytak az új kormányprogramban, ami lehetővé teszi a székely zászló több megye hivatalos lobogójaként való használatát. Ez a módszer, természetesen más arányokban, az Alexandru Ioan Cuza által a román fejedelemségek egyesítésére felhasznált trükkre hasonlít.
Az USD és RMDSZ között kialkudott új kormányprogram a helyi zászlók kitűzésének lehetőségét is szabályozza. Ennek értelmében az új kormánykoalíció „meg kívánja teremteni a törvényi keretet ahhoz, hogy a helyi hatóságok kizárólag a saját intézményeikre és kizárólag Románia és az Európai Unió zászlójával együtt kitűzhessék az általuk képviselt közigazgatási-területi egységek zászlóit is”.
Ez a megfogalmazás nyilvánvalóan újra ráirányította a figyelmet egy régebbi érzékeny kérdésre: megengedik-e a székely zászló kitűzését? Ha a bekezdést szigorúan a törvény betűje szerint olvassuk, akkor a válasz nemleges. „A terület, közigazgatási szempontból, községekbe, városokba és megyékbe szerveződik. Egyes városokat, a törvényi feltételek teljesülése esetén, megyei jogú városokká nyilvánítanak”, ez áll Románia alkotmányának 3. cikkelyében. A „tartomány” (az eredetiben „ţinut”) szó sehol sem jelenik meg, tehát a Székelyföld (az eredetiben „Ţinutul Secuiesc”) nem közigazgatási-területi egység és ebből következően nem lehet kitűzni a székely zászlót.
De az új kormányprogram nyitva hagy egy kiskaput, amelyet a területi RMDSZ-vezetők már ismernek és ami lehetőséget teremt a székely zászló kitűzésére a túlnyomórészt magyar lakosságú megyékben.
Az új kormányprogram semmilyen módon nem korlátozza a helyi hatóságok jogát saját zászlójuk elfogadására. És azt sem tiltja, hogy két megyének ugyanaz legyen a zászlója. Az első lépés megtörtént akkor, amikor a Hargita Megyei Tanács elfogadott egy határozatot, melynek értelmében a székely zászló a megye hivatalos zászlója. A Kovászna Megyei Tanács szintén határozatban fogadott el egy zászlót, aminek színei azonosak a székely zászlóéval (arany és kék), de ezt kiegészítette egy XIV. századi címerrel. A megye kormánymegbízottja, Codrin Munteanu bíróságon támadta meg a határozatot, arra hivatkozva, hogy „a román jogrend nem ismeri a közigazgatási-területi egységek zászlóit”.
Amennyiben betartják az új kormányprogramot, a kormánymegbízott keresete tárgytalanná válik. „Romániában nagyon sok megyei zászló van, nemcsak a székely zászló. Csak a kovásznai kormánymegbízottnak jutott eszébe pert indítani. Miért mindig ebbe a székely zászlóba és ebbe a két megyébe kötnek önök bele? A hargitai és a kovásznai emberek úgy érzik, ez a zászló, ezek a színek őket képviselik”, kommentálta Borbély László RMDSZ-es képviselő.
Hargita, Kovászna, Románia, Csád
Egy másik RMDSZ-es képviselő, Márton Árpád azt mondja, csak a hovatartozás kérdéséből fakad, hogy a két megyének a székely zászló a helyi lobogója. „Hargitának és Kovásznának ugyanúgy azonos a zászlója, mint Romániának és Csádnak. Vagyis ugyanazok a színeik. Kovászna a megye címerét használja az arany-kék zászlóban, Hargita zászlójának pedig ugyanaz a színe, de nincs benne semmilyen címer, csak a Nap és a Hold. Ezen kívül más a méretük is”, magyarázta nekünk Márton Árpád, aki azt hiszi, hogy a politikusok a székely zászló ügyében a kákán is csomót keresve próbálnak politikai hasznot húzni. „Ez az egész huzavona csak egy módszer, amit egyesek a nacionalista érzelmek felszítására választottak. Brassó megyében, például, a helyi zászló ki van tűzve a prefektusi hivatal elé és senki sem emel ellene panaszt”, mondta még Árpád.
A törvény Dragnea fiókjában van
Az új Ponta-kabinet, a kormányprogram szerint, ígéretet tesz egy törvényi keret kidolgozására a helyi zászlók kitűzése ügyében. Jelenleg létezik egy törvénytervezet, amit a Liviu Dragnea által vezetett Regionális Fejlesztési Minisztérium terjesztett elő és aminek közvitáját február 7-én kezdték el, amikor még létezett az USL. „A közigazgatási–területi egységek csak a polgármesteri hivatalok, megyei tanácsok székházaira és a hatáskörükben, alárendeltségükben, koordinálásukban lévő intézményekre és csak Románia és az Európai Unió zászlóival együtt tűzhetik ki”, áll a törvénytervezet 3. cikkelyében, amit teljes mértékben átvettek az új kormányprogramba is.
A törvény a Parlament elé fog kerülni és szavaznak róla. „Kerettörvény lesz, meglátjuk, mi lesz a végső formája, de minden megye saját helyi zászlót választhat majd”, hangsúlyozta Márton Árpád. Az új törvénytervezetnek az elfogadáshoz szüksége lesz az USD-s parlamenti képviselők szavazatára, de erről már megegyeztek. „Persze, hogy van egy megegyezés, ezt a témát megvitattunk, különben nem került volna be a kormányprogramba”, mondta Borbély László.
A PSD ismét megkaparintotta nagy nehezen a hatalmat, de a háttérben már készülődik a disznófejes AUR.
Sokszor a legrosszabb kérdéseket tesszük fel, amikor kiskorú bűnöző bukkan fel. Mit árul el rólunk a tehetetlenség?
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.
A román politikai elit egy csoda: a réginek nevezhető PSD-s gárda kirakja az ablakba a gyakran bizonyít(hat)atlan úton-módon szerzett vagyont, az új gárda egyik kultúrharcosnője pedig szóreformizmusban éli ki magát, tartalmi változtatások helyett.
Csökkenhetnek 2027-ben a határon túli magyar közösségeknek szánt magyarországi támogatások. Az RMDSZ szerint a szórványoktatást nem fenyegeti drasztikus forráselvonás, az EMSZ viszont azt kéri számon, mire fordítja az RMDSZ a román állami támogatást.
A változtatás igénye önmagában még nem politikai program. De a változatlanság sem lehet az.
Bíró Barna Botond Hargita megyei tanácselnök szerint mindkét fél hibázott azzal, hogy engedte veszélybe kerülni az idei síszezont a Madarasi-Hargitán, ahol a sípályákat üzemeltető Bagolykő Kft. és a kápolnásfalvi közbirtokosság között vita alakult ki.
Nem ár-összehasonlításra, statisztikán alapuló elemzésre készültünk, inkább maguktól az érintettektől – a vásárlóktól – kérdeztük, hogy érdemes-e a szomszédban beszerző körútra indulni. Na és persze jövedelmekről és árképzésről is szó esik…
November 6-tól új szabályok vonatkoznak a motorosokra: a motorosok bizonyos feltételekkel a buszsávot is használhatják, az álló autósor mellett szűk keretek között előzhetnek is.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
A PSD ismét megkaparintotta nagy nehezen a hatalmat, de a háttérben már készülődik a disznófejes AUR.
Sokszor a legrosszabb kérdéseket tesszük fel, amikor kiskorú bűnöző bukkan fel. Mit árul el rólunk a tehetetlenség?
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.