// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta

Tovább épül a Nagylak–Arad autópálya

// HIRDETÉS

Folytatódhat 4-es páneurópai közúti folyosó romániai szakaszának építése: az Arad és Nagylak közötti 39 kilométerből az év végére 22,4 kilométernyi autópályát ígérnek.

Közelebb kerültünk ahhoz, hogy autópályán juthassunk át Magyarországra: amennyiben a két szakaszra osztott Nagylak–Arad sztráda első részének építőjének sikerül tartania a szerződésben megszabott kivitelezési határidőt, akkor decemberre újabb 22 kilométer autópályán száguldozhatunk.

Egyelőre viszont ebből csak annyi biztos, hogy a korábbi kivitelező, a Romstrade után az Astaldi–Max Boegl konzorcium folytatja az útépítést. Jelenleg a már elkészült munkálatok állagát mérik fel, ugyanakkor hat felüljárót újra kívánnak tervezni.

Az építésvezető helyettese csütörtökön a Mediafax hírügynökségnek elmondta, várhatóan áprilisban kezdődhet el az építkezés, s egyelőre nem látják akadályát annak, hogy tartani tudják a 2014. decemberi kivitelezési határidőt.

Csődös múlt

Az összesen 39 kilométeres sztrádaszakasz megépítésére kiírt tendert korábban két részre osztották. Ebből 22,4 kilométer elkészítésével a versenytárgyalás nyomán a Romstrade–Monteadriano Engenharia e Construcao-Donep Construct román–portugál konzorciumot bízták meg 382,9 millió lejért, a további 16,6 kilométert a német Alpine Bau kapta, amely 411,4 millió lejért vállalta az útszakasz megépítését.

A munkálatok késlekedése miatt azonban az országos autópálya-társaság 2012-ben szerződést bontott a konzorciummal, tavaly pedig az Alpine Bau csődje miatt a második szakasz is építő nélkül maradt.

2013 végén a sztrádaépítő társaság az Astaldi–Max Boegl olasz–német konzorciumot bízta meg az első szakasz munkálatainak folytatásával, amely 308 millió lejért vállalta a kivitelezést.

Van, ahol már dolgoznak

Eközben már el is kezdődtek az építési munkálatok a Temesvár–Lugos-sztráda 2-es szakaszán, a munkagépek már a terepen vannak. A 25,6 kilométeres autópályarész, akárcsak a 3-as és a 4es szakasz is a hivatalos bejelentések szerint 2015-re készül el.

 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS