Az Erdélyi Riport újságírója munkakeresésről kérdezett színész-rendezőt, rádiós újságírót, bölcsészt és magánvállalkozót.

A szegedi bölcsészlány, Judit számára például furcsa, hogy akárhol keresett állást, senki nem volt kíváncsi a diplomájára. A szakmában szerzett tapasztalataira annál inkább, és itt jön be a huszonkettes csapdája: ritka az a pályakezdő, akinek már eleve gyakorlata van az adott szakmában.

Kiss Gábor, a kolozsvári Agnus rádió főszerkesztője a szabályt erősítő kivétel. Merthogy Gábor szerint az újságírás szakot nem is szabad másképp elvégezni, csak úgy, ha mellette dolgozol is valamilyen médiaintézményben.

„A diploma mögötti tudás nem mindig felel meg az elvárásoknak, sőt, általában nem felel meg, ez általában a munkaadóra is elég nagy terhet ró, hiszen be kell tanítani a pályakezdőt, és sokáig intenzíven követni kell a munkáját, ott lenni mellette, tanácsot adni, kijavítani a hibáját, megmagyarázni, hogy hol hibázott”

– mondja Gábor, aki mind a munkáltató, mind a munkavállaló szemszögéből látja a problémát.

A munkavállalást nehezítik az olyan tényezik, mint a közintézményeket érintő létszámstop, az adó- és illetékterhek, vagy a frissdiplomások országos minimálbér körüli keresete.

Bízni abban lehet például, hogy egyszer megritkul az állandó státuszba felvett, szakképzett, és nyugdíjhoz közeledő munkavállalók sora.