A „zsidókérdés” az ukrajnai válságban

Mire jó a zsidókérdés? Tudta ezt Janukovics. És tudja Putyin is. Miként használták fel a krími orosz katonai beavatkozás megindoklására a zsidó közösséget.
Hirdetés

Az orosz sajtó egyre vehemensebben beszél arról, hogy az Euromajdant „neonácik” és „fasiszták” szervezték és ellenőrizték. Putyin tegnap bejelentette, saját szemével látott horogkeresztet a Függetlenség terén, ahol az Európa-párti tüntetések idején nagyjából százan haltak meg.

Másrészről az ukrajnai zsidó közösség vezetői arra figyelmeztetnek, hogy amióta orosz csapatok ellenőrzik, a Krím-félsziget megtelt antiszemita üzenetekkel.

Amikor tavaly november közepén elkezdődtek a tüntetések a Függetlenség terén, az oroszbarát Janukovics elnök által ellenőrzött kormány volt miniszterei azt mondták az Euromajdan mozgalom feloszlatására mozgósított megtorló csapatoknak, hogy a kijevi tüntetők zsidók.

Most, miután az Euromajdannak sikerült megbuktatnia Janukovicsot, ugyanazok a rezsimhez még kötődő politikusok azt állítják, hogy a Függetlenség terét valójában neonácik ellenőrizték – vagy legalábbis manipulálták, és mindent elkövetnek azért, hogy ez az üzenet eljusson a Nyugathoz.

Ezt az álláspontot közvetetten a Kreml is támogatja, elítélve „a kijevi hatalom megszerzéséért végrehajtott fegyveres államcsínyt” és nem ismerve el az új hatóságok legitimitását. Mindezt pedig az orosz elnök nyilatkozatai mellett, aki tegnap bejelentette, hogy látott egy horogkeresztet a Függetlenség terén zajlott tüntetések alatt, melyek amiatt kezdődtek, hogy Janukovics elnök megtagadta egy társulási és szabadkereskedelmi megállapodás aláírását az Európai Unióval, ezzel szemben inkább Oroszországgal igyekezve megszilárdítani a kapcsolatokat. Vlagyimir Putyin nem tartozott a tüntetések alatt – és azok után – a Függetlenség terére kilátogató politikusok közé.

Az orosz sajtóban szinte mániákusan kijátszották az antiszemita „kártyát”, főleg a krími fegyveres beavatkozás óta, okot adva a nemzetközi elemzőknek és szakértőknek arra, hogy egy klasszikus médiaintoxikálási kampányt kiáltsanak.

„Oroszországnak fel kellett lépnie azzal a veszéllyel szemben, amit az ultranacionalisták – köztük antiszemiták is – jelentettek az ukrajnai oroszokra és oroszajkúakra nézve”, magyarázta az egyesült államokbeli orosz nagykövet, akit a The New York Times idézett.

A „fasiszták” témáját intenzíven felerősítették a krími szeparatista tendenciák, az ottani oroszbarát mozgalom vezetői folyamatosan azt ismételgették, hogy a kijevi események „fasiszta államcsíny”, ezzel indokolva a döntést, hogy Oroszország védelmét kérik. Erre hivatkozott Janukovics leváltott elnök is. Oroszország tegnap, szintén Putyinon keresztül, azt üzente, hogy az orosz fegyveres erők csak azután avatkoztak be a Krím-félszigeten, hogy Janukovics „legitim” elnök ezt kérte tőlük.

Az ukrajnai zsidó közösség vezetői azonban azt állítják, hogy „az oroszok nagyon, nagyon eltúlozzák” az antiszemita fenyegetés témáját, és összefogtak, hogy kimutassák elégedetlenségüket azzal szemben, amit ők „orosz invázió”-nak neveznek.

Hirdetés

Mindkét állításban van némi igazság. A kijevi Függetlenség téren valóban voltak fasiszták is, zsidók is, erről a sajtótudósítók beszámoltak. De arra nincsenek bizonyítékok, hogy e csoportok közül bármelyik szervezte, ellenőrizte, vagy manipulálta volna az Euromajdan mozgalmat.

Az ukrajnai zsidó közösség vezetői azonban azt mondják, hogy a félszigetet csak azóta lepték el antiszemita üzenetek, például grafittik egy szimferopoli zsinagóga falán, amióta a Krím egyes nyíltan oroszbarát vezetők ellenőrzése alatt áll, és miután az orosz csapatok átvették több stratégiai létesítmény, például repterek és katonai bázisok ellenőrzését. Ezeken a graffitiken például az áll, hogy „halál a zsidókra”, a zsidók képviselői pedig azt mondják, hogy ez az oroszbarát ukránok „műve”.

Sőt Jakov Dov Bleih rabbi, az Ukrajnai Zsidó Szövetség elnöke nyílt levelet küldött az orosz vezetőknek, arra kérve őket, hogy vessenek véget az Ukrajna elleni agressziónak, írja a New Republic. A rabbi az Anschluss előtti Ausztriához hasonlította a krími helyzetet.

Jakov Dov Bleih elismerte, hogy a Függetlenség terén antiszemita tüntetők is voltak, de kihangsúlyozza, hogy az „oroszok nagyon, nagyon eltúlozzák” ezt a kérdést. De ugyanazon az Euromajdanon olyan zsidók is voltak, akik a többi tüntetővel együtt követelték Janukovics lemondását. Egyikük a Függetlenség terén meghalt egyetlen csernovici, ahogy arról az RFI tudósítója beszámolt.

„Zsidó fiatalok létrehozták a saját harci csoportjukat – más nevén szotnya –, hogy felvegyék a harcot a hatóságokkal (a Janukovics-ellenes tüntetések idején – a szerz.)”, írja Timothy Snyder történész a New York Review of Books-ban, melyet a newrepublic.com idéz.

„Más szóval, az ukrán kormány azt mondja a népnek, hogy az ellenzékiek zsidók, nekünk pedig azt, hogy nácik”, írta Snyder február 19-én, a Janukovics-rezsim bukása előtt.
„Az ukrajnai zsidó közösséget mindkét tábor szimbolikus bábuként használja fel, a másik fél hitelességét pedig antiszemita vádakkal lehet csorbítani. Ez pedig figyelemre méltó. Sőt, némiképpen dicséretes is. Alig 70 évvel ezelőtt, a Kijev melletti Babij Jar-szurdokban alig két nap alatt 30 000 zsidót lőttek agyon az Einsatzgruppe (a rettegett náci „intervenciós csoportok” – a szerz.) tagjai. A Holokauszt alatt 900.000 ukrán zsidót, vagyis a második világháború kirobbanásakor létezett zsidó lakosság több mint felét gyilkolták meg”, írja a New Republic.

A Szovjetunió idején a Krím valóságos menedék volt a zsidók számára. Most egy nagyjából 17 000 főből álló zsidó közösség él ott.

„Itt sokan vannak Oroszország ellen, de félnek beszélni”, mondta Misa Kapusztyin rabbi. Az ő szimferopoli zsinagógájának falára kerültek fel az antiszemita üzenetek. „Ukrán állampolgár vagyok, és egy demokratikus Ukrajnában akarok élni. A kormány mindig védelmet nyújtott a zsidóknak, és eltúlzott ez az antiszemitizmusról szóló egész vita. Az oroszok inváziója illegális, és ellenállással kell őket fogadni”, mondta a Haaretznek. Kapusztyin is küldött egy petíciót Moszkvának, amiben az orosz csapatok kivonását kéri a félszigetről.

„Egyértelmű, hogy a zsinagógára mázoló antiszemiták számára ez fontos volt. A válság kirobbanása óta 30 százalékkal nőttek az árak, a nyugdíjakat pedig nem fizették ki”, írta Anatolij Gendin, a Krími Zsidó Szervezetek és Közösségek Egyesületének elnöke is. „Mint általában, a zsidókat hibáztatják. Félek arra gondolni, hogyan alakulnak majd a dolgok”, folytatta.

Hirdetés