Az olasz maffiának dolgozott az az emberkereskedelemmel foglalkozó bűnözői csoport, amely Kolozs, Szatmár, Máramaros, Szilágy, Maros és Hargita megyékből toborzott munkavállalókat, akiket aztán „rabszolgamunkára” kényszerítettek Olaszországban. A hálózatot egy kolozsvári nő, Maria Sâncărian vezette. Ő teremtette meg a kapcsolatot az olasz Ndraghetta maffiához tartozó Arturi klánnal, amelynek tagja volt férje, Arturi Francesco is, vagyis Franco – innen a nyomozás elnevezése. A méltán hírhedt Ndraghetta tevékenysége igen szerteágaző, fő „specialitásuk” az emberrablás, illetve a drog- és emberkereskedelem. Maria Sâncăriannak amúgy igen „gazdag” bűnözői múltja van Romániában és Olaszországban is: eddig már ötször volt elítélve befolyással való üzérkedés, csalás, illetve kényszermunka miatt.
A nyomozás kiderítette, hogy a hálózat tagjai több mint 49 személyt vittek ki Olaszországba, jó munkalehetőségeket és magas fizetéseket ígérve nekik, ahol aztán úgy bántak velük, mint a rabszolgákkal. A különböző korosztályokba tartozó (19 és 70 év között), az ország több megyéjéből származó férfiak és nők elviselhetetlen körülmények között laktak, arra kényszerítették őket, hogy a mezőgazdaságban, építkezéseken, háztartásokban dolgozzanak, időseket és gyermekeket gondozzanak, illetve szórakozóhelyeken „társasági hölgyekként” tevékenykedjenek. Irataikat elvették, állandóan szemmel tartották őket, nem volt munkaszerződésük, sem pedig letelepedési engedélyük.
A nyomozás 2004-ben kezdődött az ügyben, a Szervezett Bűncselekmények Elleni Ügyosztály 2010-ben küldte bíróság elé az emberkereskedőket, ítélet most született: Maria Sâncărian 6 éves börtönbüntetést kapott és 200.000 euró megfizetésére kötelezték, társait, a kolozsvári Francisc Kádárt 3 éves és 6 hónapos, míg a szatmári Vasile Stant 3 éves börtönbüntetésre ítélték.