„Sajnálatos, hogy egyre kevesebb család vállal sok gyereket, és ami még sajnálatosabb, hogy egyre kevesebb a fiatal család” – nyilatkozta Bartolf Hedvig, megyei főtanfelügyelő. Szerinte várható volt, hogy az ország és a megye lakosságának számbeli csökkenése előbb-utóbb a diákpopulációban is megmutatkozik. Ha kevesebb a gyerek, kevesebb a pedagógus is: míg a kilencvenes években több mint hatezer pedagógus volt a megyében, most körül-belül négyezren tanítanak.

 

A diáklétszámot érintő első törés az 1998-1999-es tanévben következett be, amit újabb jelentős csökkenés követett a 2008-2009-es tanévben. A főtanfelügyelő szerint a jelenség feltehetően a rendszerváltás utáni abortuszok következménye. A jelenlegi probléma mögött olyan társadalmi változások állhatnak, mint például az első gyerek vállalásának kitolódása, a kevesebb gyerek vállalása vagy a külföldi munkavállalás. „Sok faluban egyszerre több tíz férfi, család is elment külföldi munkára, ez a következő években már meglátszik a gyermeklétszámon” – mutatott rá a főtanfelügyelő.

 

„Nem az kell aggasszon minket, hogy a kilencvenes években hány gyermek volt Hargita megyében és most hány van, hanem hogy mekkora mértékben csökken a magyar oktatás a többségi lakossági oktatáshoz képest, ha ugyanis ez az arány nagyon eltolódik, az ellehetetlenítheti a helyzetünket” – magyarázta a portálnak Ferencz S. Alpár, megyei önkormányzati képviselő, volt főtanfelügyelő. A pedagógus ugyanakkor úgy gondolja, a gyermeklétszám csökkenésénél nagyobb veszélyt jelent az oktatási rendszerre az átláthatatlan finanszírozás.