Kapcza Mikolt Krisztina védőügyvédtől a Transindex megtudta: február 10-re tűzte ki az újabb tárgyalás időpontját a táblabíróság. A halasztást azzal indokolták, hogy a per egyik vádlottját, Marosán Tamást nem sikerült beidézni a meghallgatásra.
Mint ismeretes, Markó Attila sepsiszentgyörgyi parlamenti képviselőt, valamint Marosán Tamást, az Erdélyi Református Egyházkerület volt jogi tanácsadóját, továbbá Silviu Climet, az igazságügyi minisztérium volt tanácsadóját azzal vádolják, hogy törvénytelenül juttatták vissza az Erdélyi Református Egyházkerület tulajdonába a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Református Kollégium épületét, amivel súlyos anyagi károkat okoztak az államnak.
Hivatali visszaélés vádjával Markó Attilára és Marosán Tamásra 3 év letöltendő börtönbüntetést szabott ki az alapfokon eljáró buzăui bíróság, Silviu Clim pedig 3 év felfüggesztettet kapott.
Az MTI kérdésére, hogy a február elsején életbe lépő új büntető törvénykönyv (Btk.) miképpen befolyásolhatja az ügyet, az ügyvéd elmondta: az új Btk. kisebb büntetési tételeket szab, de a védelem érdeke mindenképpen az, hogy a táblabíróság felmentse a vádlottakat, és ne emelkedjen jogerőre az egyházi ingatlan visszaállamosítását jelentő alapfokú ítélet.
Markó Attila parlamenti képviselő az MTI érdeklődésére cáfolta a román média azon korábbi állítását, miszerint az alacsonyabb büntetési tételek miatt az új Btk. hatályba lépésével elévülne az a bűncselekmény – a hivatali hatalommal való visszaélés – amellyel vádolja őt a korrupcióellenes ügyészség (DNA).
A politikus ugyanakkor elmondta: számításai szerint Marosán Tamás esetében a február elsejei változással valóban elévül az állítólagos (2002-es) bűncselekmény, mivel ő nem volt köztisztviselő és emiatt enyhébb büntetési kategóriába esne. Mint mondta, abból indult ki, hogy az elévülési határidő az adott besorolás szerint kiszabható büntetés másfélszerese, de az ügyben mindenképp az eljáró bíróság jogértelmezése a mérvadó.
A Mikó-per nagy felháborodást váltott ki az erdélyi magyarság körében. Az erdélyi történelmi egyházak egyértelművé tették, hogy ezt az ügyet az egyházi ingatlanok újraállamosítási kísérletének tekintik.
A három éve zajló per nemzetközi visszhangot is keltett. Az elsőfokú ítélet kapcsán a magyar kormány tavaly nyilatkozatban fejezte ki értetlenségét, és szolidaritást vállalt az elítéltekkel. Az amerikai külügyminisztérium is jelezte: figyelemmel kíséri a Mikó-pert és nagy hangsúlyt helyez a kommunista rezsim által elkobzott egyházi vagyon visszaszolgáltatására.