A magyar állampolgárságot megszerző erdélyi magyarok a magyarországi pártok által benyújtott európai parlamenti jelöltlistákra szavazhatnak majd. Ez Romániában is éreztetheti hatását.
Az idei európai parlamenti választás óriási dilemma elé állítja a magyar kisebbséget. A Magyarország Parlamentjének elnöke, Kövér László által mondott adatok szerint, eddig már 90 ezer erdélyi magyar szerezte meg a kettős állampolgárságot (ez a szám valójában a magukat a magyarországi választáson való részvétel érdekében összesen, nemcsak Erdélyből regisztrálók száma – E-RS), miután az elsősorban az Orbán Viktor kormányfő által vezetett párt képviselőiből álló magyar kormány megadta a határon túli magyaroknak a jogot arra, hogy megszerezzék a magyar állampolgárságot (valójában ez a jog korábban is létezett, az alapvető különbség, hogy a magyar állampolgárság megszerzéséhez már nem szükséges állandó magyarországi lakhely bizonyítása – E-RS).
A szakértők úgy vélik, hogy az európai parlamenti választásig több mint 100.000 erdélyi magyarnak lesz magyar állampolgársága (a hivatalos adatok szerint ezt a számot máris meghaladták – E-RS). Ez azt jelenti, hogy joguk lesz a Magyarország nagykövetségén, a magyar konzulátusokon és azokban a közösségekben szavazni, melyek megengedik majd, hogy területükön szavazóköröket alakítsanak ki. Az „egy polgár, egy szavazat” európai elv értelmében a kettős állampolgársággal rendelkező erdélyi magyarok nem szavazhatnak majd a Romániát képviselő európai parlamenti jelöltekre is. Vannak olyan becslések, melyek szerint ennek jelentős hatása lesz, úgy Romániára, mint ahogy Magyarországra nézve is.
A rocker élete a „hogy lehet ilyen hangerőn hallgatni ezt a csörömpölést, fiam”-tól a „megyünk hát, hétkor találkozunk a helyszínen”-ig.
És miért lesz ettől egyre idegesebb a nép?
Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.
A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.
A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.
A március 15-i magyar állami kitüntetések idei díjazottjai között több erdélyi alkotó és szakember neve is szerepel.
Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.
Elfogadta a kormány csütörtöki esti ülésén azt a határozatot, amely szerint július 1-től a jelenlegi 4050 lejről 4325 lejre nő a bruttó minimálbér.
A magyar tudomány és kultúra képviselői munkájuk és alkotásaik által összefognak minket, erősítenek, építenek és gyarapítanak mindannyiunk javára – mondta Sulyok Tamás köztársasági elnök a Kossuth- és Széchenyi-díjak átadásán szombaton az Országházban.
Már nem számítanak kuriózumnak Székelyföldön a szalmabála házak, de tény, hogy nem választják túl sokan ezt a fajta építkezést, talán azért, mert ódzkodnak az ismeretlentől: három házba látogattunk el, vendéglátóink pedig az építkezésről meséltek.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
A rocker élete a „hogy lehet ilyen hangerőn hallgatni ezt a csörömpölést, fiam”-tól a „megyünk hát, hétkor találkozunk a helyszínen”-ig.
És miért lesz ettől egyre idegesebb a nép?
Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.
A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.