A magyar állampolgárságot megszerző erdélyi magyarok a magyarországi pártok által benyújtott európai parlamenti jelöltlistákra szavazhatnak majd. Ez Romániában is éreztetheti hatását.
Az idei európai parlamenti választás óriási dilemma elé állítja a magyar kisebbséget. A Magyarország Parlamentjének elnöke, Kövér László által mondott adatok szerint, eddig már 90 ezer erdélyi magyar szerezte meg a kettős állampolgárságot (ez a szám valójában a magukat a magyarországi választáson való részvétel érdekében összesen, nemcsak Erdélyből regisztrálók száma – E-RS), miután az elsősorban az Orbán Viktor kormányfő által vezetett párt képviselőiből álló magyar kormány megadta a határon túli magyaroknak a jogot arra, hogy megszerezzék a magyar állampolgárságot (valójában ez a jog korábban is létezett, az alapvető különbség, hogy a magyar állampolgárság megszerzéséhez már nem szükséges állandó magyarországi lakhely bizonyítása – E-RS).
A szakértők úgy vélik, hogy az európai parlamenti választásig több mint 100.000 erdélyi magyarnak lesz magyar állampolgársága (a hivatalos adatok szerint ezt a számot máris meghaladták – E-RS). Ez azt jelenti, hogy joguk lesz a Magyarország nagykövetségén, a magyar konzulátusokon és azokban a közösségekben szavazni, melyek megengedik majd, hogy területükön szavazóköröket alakítsanak ki. Az „egy polgár, egy szavazat” európai elv értelmében a kettős állampolgársággal rendelkező erdélyi magyarok nem szavazhatnak majd a Romániát képviselő európai parlamenti jelöltekre is. Vannak olyan becslések, melyek szerint ennek jelentős hatása lesz, úgy Romániára, mint ahogy Magyarországra nézve is.
Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.
És hogyan lett a téma fontosabb, mint a mű?
Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.
Nincs polgárság, nincs mecenatúra, nincs elég pénz, a demográfia is gyászos. De ez a valóság. Mi nem haldoklunk, mi így élünk.
Románia kiutasíthatja az orosz nagykövetet, ha újabb orosz drónok hullanak az országra. A személyi igazolványáért ment a plázába egy férfi, öt év börtön lett a vége.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök kinevezte Lőrincz Helgát az RMDSZ javaslatára az Országos Tulajdon-visszaszolgáltatási Hatóság (ANRP) elnökévé.
… a konstancai orosz főkonzul elhordta az irháját, de az orosz zászlót ott hagyta emlékül az épület tetején… és egy PSD-s polgi nagylelkűen kölcsönadja saját úszómedencéjét a helybeli gyerekeknek.
Heherészve, előítéletekre épülő székely vicceket olvasgatva gyűjt követőket egy podcastműsorban két csíkszeredai önkormányzati képviselő. Miközben tanácsosként egyetlen határozattervezetet sem nyújtottak be.
A recsenyédi unitárius templom karzatának padlózata alól nemrég előkerült négykötetnyi iratanyag új fejezetet nyithat a település történetének kutatásában. Nagy Adél lelkésznő a véletlenszerű feltárásról, az iratok érdekességéről beszélt a Krónikának.
Felrobbant egy tengeri drón pénteken a konstancai kikötőben; a robbanás hangja a környező lakónegyedekben is hallható volt.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.
És hogyan lett a téma fontosabb, mint a mű?
Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.
Nincs polgárság, nincs mecenatúra, nincs elég pénz, a demográfia is gyászos. De ez a valóság. Mi nem haldoklunk, mi így élünk.