Középpontjában nem kifejezetten a hegymászó áll, hanem özvegye, Sterczer Hilda, akit az erdélyi Pál Emőke alakít.
Még egy hónap, és a magyarországi mozikban bemutatják Csoma Sándor filmrendező első nagyjátékfilmjét, Magasságok és mélységek címmel. Erdélyben sokakat érdekelhet a film, nemcsak azért, mert a 2013-ban elhunyt Erőss Zsolt hegymászó kivételes életutat tett meg Csíkszeredától a Himalájáig, sorra hódítva meg a világ legmagasabb (8000 méter fölötti) csúcsait, hanem azért is, mert a film főszereplője, a Zsolt özvegyét, Sterczer Hildát játszó Pál Emőke szintén erdélyi születésű.
Eddig elsősorban kolozsvári, marosvásárhelyi színházi előadásokban láthattuk, de szerepelt még a Valan – Az angyalok völgyében és a Békeidőben is. A Főtér vele készített interjúja itt olvasható.
Erőss Zsoltot a kárpátaljai születésű Trill Zsolt alakítja.
Az Erőss Zsolt-film tulajdonképpen Sterczer Hilda-film: azt mutatja be, hogy az özvegy miként dolgozza fel a gyászt, hogyan próbál a hegymászókra jellemző vasakarattal megbirkózni férje elvesztésével, és megértetni a gyerekekkel, hogy „apa már nem jön haza”. A film megmutatja, hogy lehetséges megbékélni, és reményt adó utat mutat a jövő felé – szerepel az ismertetőjében.
A romániai vetítések részletei egyelőre nem ismertek, de az biztos, hogy a film szeptember 22-étől fut a magyarországi mozikban.
A Magasságok és mélységek a Nemzeti Filmintézet támogatásával a JUNO11 Pictures gyártásában, valamint a SPARKS Camera & Lighting koprodukciójában készül, producerei Sümeghy Claudia és Topolánszky Tamás Yvan.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
Nem vehet már részt az egyszerűsített honosításban az Eurotrans Alapítvány a Krónika értesülései szerint. Az RMDSZ szervezete a jövő évi működési költségek támogatásához szükséges kérelmet benyújtotta a magyar kormánynak, választ egyelőre nem kapott.
Nálunk nincsenek megoldhatatlan helyzetek, valahogy mindent el lehet intézni, hiszen holnap is nap van.
Harminc napra rács mögé került az a környezetvédelmi alapnál dolgozó felügyelő, aki egy Maros megyei cégtől 45 ezer lejes csúszópénzt kért. Amint átvette az összeget, őrizetbe is vették.
Évtizedeken át a kalotaszegi kézművesség legismertebb központja volt Körösfő, ahol a főút mentén szinte minden ház előtt népművészeti termékeket kínáltak. A rendszerváltás után virágzásnak indult kiskereskedelem azonban napjainkra hanyatlani kezdett.
Eltűnt egy 87 éves férfi, aki vasárnap délelőtt távozott gyergyóalfalvi hétvégi házából, azóta nem tért vissza. A Hargita megyei rendőrség a lakosság segítségét kéri a felkutatásában.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.