Eljött ez is: itt a vége, fuss el véle. Amit lehet, tessék ma bepótolni!
Kár, hogy most ér véget a TIFF, amikor az idő is alkalmazkodott a fesztiválozók jókedvéhez. Egyes vélemények szerint van élet a TIFF után is, ezt sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudnám, mert van ugyan, de másmilyen. Félre azonban a szomorkodást, és lássuk az utolsó napot: húzzunk belé, ez még mozinap, reggeltől késő estig.
Mint azt már írtam korábban, nem titkolom szelekciós szempontjaim elfogultságát, ezért ajánlom elsőnek a
(L’enlèvement de Michel Houellebecq) című filmet. A címben szereplő úriember korunk egyik legfontosabb írója – aki nem olvasta az Elemi részecskéket, tegye meg sürgősen –, a film pedig egyszerre épít az ő meglévő kultuszára és tovább is írja azt. A sztori röviden annyi, hogy az író 2011-ben rejtélyes körülmények között eltűnt egy időre, később pedig nem adott magyarázatot eltűnése okára, ezért a legvadabb feltételezések kaptak lábra (szárnyra?), úgymint elrabolta az Al-Kaida, iszlámellenes kijelentései miatt, ésatöbbi. Tipikus francia beszélgetős film, amelyből megismerhetjük Houellebecq elbűvölően anti-PC nézeteit társadalomról, irodalomról, politikáról.
Időpont, helyszín: 13 óra, Florin Piersic mozi, vagyis a Repcsi.
Maradva az irodalomnál és a franciáknál, a
(L’écume des jours) Boris Vian azonos című regényének sajátos adaptációja. Nem is lehet másmilyen, mint sajátos, hiszen rendezője az a Michel Gondry, akit eddig is álomszerű, szinte gyermekien mesei munkái alapján ismerhetünk. A Tajtékos napok szerelmes film, sok-sok bizarr elemmel: a legbizarrabb talán mégis az, hogy az Audrey Tatou alakította hősnőnek lótuszvirág nő a mellkasában, és szerelmére hárul a feladat, hogy különleges gyógymódokat eszeljen ki megmentésére. Friss szerelmespárok előnyben!
Időpont, helyszín: 18 óra, Florin Piersic mozi.
Az ág kissé komorabb-komolyabb színre vált Richard Linklater új filmje, a
(Boyhood) vetítése alatt. Afféle felnőttéválási történet ez, a Linklatertől megszokott kicsit szomorkás stílben; különös mozgóképes kísérlet, olyan fikciós dráma, amely ugyanazt a néhány színészt követi 12 éven át, hogy látleletet adjon a modern gyermekkorról. Rendezőnk, úgy tűnik, vonzódik a nagy ívű, évtizedeken átívelő filmes projektekhez, gondoljunk csak a Julie Delpy és Ethan Hawke főszereplésével készült Before-trilógiájára. A Sráckor a TIFF hivatalos zárófilmje, 21.45-től lehet megtekinteni a Főtéren.
Aztán szépen hazamegyünk, és jövőre találkozunk ugyanitt, a Főtéren. Ha a Jóisten megsegít, mi akkor is várunk mindenkit az ajánlókkal.
A politika nyílt csatatérré változott, ahol az elveknek már nincs semmi keresnivalójuk. Jobb, ha ehhez hosszászokunk…
„De gyűlölni kell a népnek tetsző táposokat is. A pszichológust, a konteóterjesztőt, a szavalót. Az ő előadásaikat meg kell akadályozni, ez indokolt és jogos. A nekünk tetszőkét nem, a nekik tetszőkét igen.”
Az egy hétig is eltartó lakodalmak megviselték az új házasokat, még a nászéjszakájukat is hangos szurkolás kísérte. Fehér Andrea történésszel beszélgettünk, akit a Hunyadi-sorozatról is kérdeztünk.
A mesterséges intelligencia ugyanis nem nézett ki az ablakon. Ha tetszik, könyvből tájékozódott. Mi viszont kimentünk a dombra és megnéztük. Avarostól, virágözönöstől, szemetestől, mindenestől.
Négynapos iskolahetet tesztelnek egy erdélyi elitiskolában. Azzal vádoltak egy férfit, hogy visszaélt a segélyhívóval, de most pert nyert.
Életének 60. évében váratlanul elhunyt dr. Magyari Zita Ida karnagy, zeneszerző, zenepedagógus, Erdély első zeneszerzőnője – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
A Szuperligába való feljutást ünnepelte volna, de gyenge napot fogott ki az FK Csíkszereda. Az adósával verette meg üzlettársát egy férfi.
A falutól mintegy négyszáz méterre találták meg több órai keresés után azt az idős férfit, akinek eltűnését szerdán kora délután jelentették a hozzátartozói.
Húsvétra hazalátogatott gyermekkora családi fészkébe az egyik magyarfenesi gólya, de nem volt része szívélyes fogadtatásban. A fészket épp birtokló magányos gólya nem engedte leszállni, sőt utána is csípett a hegyes, éles csőrével.
Segélykiáltásokkal és kétségbeesett jelzésekkel próbálták megállítani a vonatot a szemtanúk tegnap este Bușteni-ben, amikor a szerelvény a sínek közé szorult autó felé tartott. Az ütközést végül nem sikerült elkerülni.
A politika nyílt csatatérré változott, ahol az elveknek már nincs semmi keresnivalójuk. Jobb, ha ehhez hosszászokunk…
„De gyűlölni kell a népnek tetsző táposokat is. A pszichológust, a konteóterjesztőt, a szavalót. Az ő előadásaikat meg kell akadályozni, ez indokolt és jogos. A nekünk tetszőkét nem, a nekik tetszőkét igen.”
Az egy hétig is eltartó lakodalmak megviselték az új házasokat, még a nászéjszakájukat is hangos szurkolás kísérte. Fehér Andrea történésszel beszélgettünk, akit a Hunyadi-sorozatról is kérdeztünk.
A mesterséges intelligencia ugyanis nem nézett ki az ablakon. Ha tetszik, könyvből tájékozódott. Mi viszont kimentünk a dombra és megnéztük. Avarostól, virágözönöstől, szemetestől, mindenestől.