Ki hitte volna? A tegnap nyílt meg, és máris ötéves. A kolozsvári Ecsetgyárról van szó. De nem ecsetet gyártanak benne. Kortárs művészeti öntöde lett, a javából.
Öt évvel ezelőtt néhány őrült összeállt, és a romos állapotban levő kolozsvári ecsetgyárban elkezdtek mást csinálni. Kortárs művészetet.
Az emberek, de még a kultúrsznobok is csak nézték, hogy na, még egy szélmalmokat ostromló donkihotista akció. Majd szépen meghal, s nyugodtan tespedhetünk tovább szép, kispolgári galériáinkban.
Hát, nem halt meg. Sőt, a régió legjelentősebb kortárs művészeti központjává nőtte ki magát.
És közben ötéves lett. Október harmadikán, pénteken ünnepli a szülinapját. Az Ecsetgyárban, természetesen. A Henri Barbusse utca 59-61. szám alatt. Felett. benne. Körülötte.
A program annyira gazdag, hogy nem emelünk ki belőle semmit. Aki kíváncsi rá, megnézheti magának itt. Csak románul, a multikulti jegyében.
Na de a lényeg: menni kell!
Az öreg punk elővarázsolt egy fiatalembert, aki dühösen kérdőre vonta a közönséget. És nem tudtuk elmondani, hova lett a repülőgép, az Északi-sark, a büszke és szabad Magyarország és a többi…
Azt nem tudni, hogy a lemondott miniszter ellen kik tervelték ki és hajtották végre az akciót, elképzelhető, hogy ez soha nem is fog kiderülni.
A mítosztalanított román–magyar közös történelem nem széles körű fogyasztásra alkalmas termék, de az MCC-történészkerekasztal előadói egyelőre optimisták.
Az író többek között arról beszélt, hogy ő „csak betévedt” az irodalomba, és arról is, milyen ambivalens érzésekkel tölti el a szülővárosába való visszatérés.
Az 1989 előtti etnikai egyenlőség matematikája alapján tizenegy magyar diák nem tett ki hét embert. Utolsó előtti felvonásához érkezett az MCC-történészkerekasztal.
A képességfelmérő vizsga első napját technikai hibák árnyékolták be: a dolgozatfeltöltő platform többször összeomlott, tanárok ezrei rekedtek órákra az iskolákban. A szakszervezetek szerint a minisztérium alkalmatlansága okozta a káoszt.
Az évekig langyos-unalmasnak tűnő mioritikus politikai élet nagyjából Călin Georgescu feltűnése óta megint izgalmassá vált. Aztán mostanában mintha már túl izgalmas lenne. Mint egy vad összeesküvés-elmélet.
Anyagi kárral és látványos rendőrségi intézkedéssel járó közlekedési baleset történt szerdán délután Csíkszeredában. Egy szekér hajtója és utasai a baleset után agresszíven viselkedtek, így a rendőrség különleges egységének közbelépésére is szükség volt.
Nem találta megalapozottnak az alkotmánybíróság Nicușor Dan alkotmányossági kifogását, amelyet a barna medvék támadásainak megelőzésére és leküzdésére irányuló azonnali beavatkozási módszerek jóváhagyásáról szóló törvény ügyében nyújtott be.
Jóváhagyta a Versenytanács a Carrefour Románia Pavăl Holding általi felvásárlását.
Az öreg punk elővarázsolt egy fiatalembert, aki dühösen kérdőre vonta a közönséget. És nem tudtuk elmondani, hova lett a repülőgép, az Északi-sark, a büszke és szabad Magyarország és a többi…
Azt nem tudni, hogy a lemondott miniszter ellen kik tervelték ki és hajtották végre az akciót, elképzelhető, hogy ez soha nem is fog kiderülni.
A mítosztalanított román–magyar közös történelem nem széles körű fogyasztásra alkalmas termék, de az MCC-történészkerekasztal előadói egyelőre optimisták.
Az író többek között arról beszélt, hogy ő „csak betévedt” az irodalomba, és arról is, milyen ambivalens érzésekkel tölti el a szülővárosába való visszatérés.