Sok jó magyar és román filmet (is) láthat a közönség a marosvásárhelyi nemzetközi rövidfilmfesztiválon.
Többszörösen díjazott magyar és román játékfilmeket is vetítenek a marosvásárhelyi Alter-Native Nemzetközi Rövidfilmfesztiválon - közölték csütörtökön a szervezők. A november 4. és 8. között zajló fesztivál közönsége láthatja például Radu Jude Aferim! című filmjét, amelyet Románia a legjobb idegen nyelvű filmnek járó 2016-os Oscar-díjra jelölt. A film a legjobb rendezésért járó Ezüst Medve díjat is megkapta az idei Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon.
A programban szerepel Tudor Giurgiu román rendező Miért éppen én? (De ce eu?) című filmje is, amely egy fiatal, idealista ügyész történetét dolgozza fel, aki 2000-ben egy korrupt főügyész esetét vizsgálja, majd tisztázatlan körülmények között életét veszti, állítólag öngyilkos lesz.
A magyar filmek közül a közönség láthatja egyebek mellett Ujj Mészáros Károly Liza, a rókatündér című alkotását, amelyet Portugália, Belgium, Hollandia, Spanyolország, Brazília, Amerika és Szerbia rangos fesztiváljain vetítettek és több nemzetközi díjat kapott. A közönség megnézheti Mundruczó Kornél Fehér Isten című nagyjátékfilmjét is, amely a cannes-i filmfesztivál Un Certain Regard (Egy bizonyos nézőpont) elnevezésű programjának fődíját nyerte meg 2014-ben.
A szervezők a fiatalabbakra is gondoltak, így levetítik Pejó Róbert Mancs című filmjét, amely a hétvégén elnyerte a chemnitzi Kölyökfesztivál Európai Gyermekfilm-díját. A szervezők szeptember végén közölték, hogy az előválogatás során 51 rövidfilm került be az Alter-Native versenyprogramjába, ezek közül a legtöbb (hét) Magyarországról.
Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)
Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.
Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.
Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.
„Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”
Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.
Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.
Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.
Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.
Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.
Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)
Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.
Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.
Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.