Aki népviseletben érkezik, ingyen vehet részt az augusztus 2–5. közötti világzenei fesztiválon.
Egyedi élményt ígérnek és több újdonságot is bejelentettek a Méra Világzenei Csűrfesztivál szervezői a mai sajtótájékoztatón. Fesztiválhelyszín lesz a falu temploma, helyi kistermelők kalotaszegi pizzát sütnek, a BBC perspektívájából tekinthetünk rá Kalotaszegre, a gyerekeket kézműves játszótér is várja és megszólal a külföldi szaksajtó. Akik a hétköznapokon is szívesen hordják a kalotaszegi viseletet, idén ingyen részt vehetnek a fesztiválon.
A chillzone-ban beszélgetésekkel várják a fesztiválozókat. A fókuszban: Kalotaszeg, úgy ahogy a külföldi szakemberek látják. A BBC rendezője, Simon Broughton is a fesztivál vendége lesz, aki számos filmben foglalkozott a régióval a `90-es években. Szó lesz arról is, hogy miképpen fejleszthető fenntarthatóan Kisbács község és Méra falu, és bemutatkozik a Szentlámpások Projekt is.

Kallós Zoltán személyének és munkásságának a Balladák filmje – Kallós Zoltán nyomában című film 1. részének levetítésével és a közeli barátok, rokonok, munkatársakkal folytatott beszélgetéssel fognak emléket állítani a fesztivál szervezői.
A fesztivál keretében megalapítják a Kalotaszegi Kulturális Alapot is, amely a helyi, szociálisan hátrányos helyzetű gyerekek támogatását és képzését tűzte ki célul.
Ahogy azt az elmúlt években megszokhatta a közönség, a legkisebbeket is sok-sok programmal várja a Hagyományok Háza és a Mókatár. Idén is lesznek kézműves foglalkozások, ének- és táncoktatás, kézműves játszótér és mesemondás, nem csak gyerekeknek.
Az éjszakába nyúló zene és tánc után meg lehet Mérában is pihenni. Foglalások: camping@meraworldmusic.com.
A jegyárakról, a részletes programról, a kiutazási lehetőségekről és számos újdonságról a fesztivál honlapján lehet tájékozódni. A zenei felhozatalról itt írtunk bővebben.
Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)
Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.
Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.
Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.
Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.
Heves vita alakult ki a képviselőházban az RMDSZ és az AUR képviselői között arról a törvénytervezetről, amely szerint a kisebbségeknek joguk van használni a közigazgatásban az anyanyelvüket azokon a településen is, ahol arányuk 20 százalék alá csökken.
Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.
Egy órán át garázdálkodott egy ismeretlen elkövető a csíkzsögödi MCRacing autóbontó udvarán: autószállítókat tört össze, járműveket rongált meg, áttörte a kerítést, majd egy forgalomból kivont autóval hajtott el.
Ha minden a tervek szerint halad, október elsejétől hatályba lép az új díjszabási rendszer a romániai országutak használatára vonatkozóan.
Emelkedik a hulladékszállítás díja a legtöbb hargitai településen az új hulladékgazdálkodási rendszer decemberi bevezetésével. Gyergyó térségében lehet a legnagyobb a drágulás, de Csíkban és Udvarhelyszéken is többen magasabb költségekre számíthatnak.
Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)
Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.
Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.
Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.