Bivalyerős a program idén is, az óceánon innen és túlról is lépnek fel előadók Erdély legszerethetőbb fesztiválján.
Aki a Mérai Világzenei Csűrfesztivál előző két kiadásán táncra perdült a Szarka-teleken, majd megpihent a közeli gyümölcsösben, annak bizonyára fölösleges hangsúlyozni, miért ez a rendezvény az egyik legszerethetőbb a környéken. Idén augusztus 2–5. között ismét lesz légyott az öreg diófa alatt, a csűrszínpad előtt.
A szervezők ezúttal azt ígérik, ráerősítenek a magyar és román nép- és világzenei vonalra, de kapunk majd észak-, közép- és dél-amerikai fülbevalót, s közben helyi ízeket, ínyencségeket is kóstolgathatunk.
A rendezvény első napján, augusztus 2-án a szászcsávási Nadara indítja a mulatozást, a magyarországi folkpatikával, a Putripoppal, majd a budapesti Ferenczi György és a Rackajam zárja csűrbulit.
Azoknak sem lesz okuk panaszra, akik az autentikus kalotaszegi hangokért szeretik a rendezvényt: pénteken kerül sor a Fölszállott a páva gálaműsorra, de színpadra lép a máramarosi Grupul Iza és a magyarországi Fonó zenekar, akik Európa és a világ számos, nagy nevű koncerttermeiben zenéltek már. A szervezők azt ígérik, este összegyűlnek a csűrben Kalotaszeg, Szászcsávás és Palatka legjobb muzsikusai, hogy hajnalig húzzák a talpalávalót.
Tavaly ilyen volt a hangulat a Szarka-teleken:
Szombaton, augusztus 4-én a kolozsvári közönség által jól ismert Nightlosers és a világhírű Besh o Drom mellett a chilei deRuts diktálja majd a táncrendet.
Vasárnap is dél- és észak amerikai ritmusok feszítik szét a csűrt: a Laura Lackey’s Rhythm Revue autentikus swing, jazz, blues és calypso ritmusokkal készül a mérai bulira, de érkezik a tavalyi nagy közönségkedvenc, a Guajiro Calentano is. A legnevesebb magyarországi cigányzenekarok vezetői által alapított Olah Gipsy Bands fesztiválzáró fellépése előtt a marosszéki Eztán készíti majd elő a terepet az udvari tánctéren.
Naponta az esti órákig kézműves, zenés, táncos foglalkozásokkal várják a gyerekeket, a helyi bivalymúzeumban pedig kalotaszegi gasztroudvart rendeznek be, ahol a helyi kistermelők biztosítják majd a fincsi házias falatokat.
Méra könnyen megközelíthető: a fesztivál ideje alatt a kolozsvári kisállomástól és a Magyar Operától nap közben, sőt éjszaka is rendszeresen járnak buszok a faluba és vissza.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
A PSD ismét megkaparintotta nagy nehezen a hatalmat, de a háttérben már készülődik a disznófejes AUR.
Román többségű megyékhez csatolná a magyarok lakta térségeket, és román lakosság betelepítését szorgalmazza Lucian Mușat, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) parlamenti képviselője.
Az egyszerűnek tűnő kérdés megválaszolása nehéz. Egy dolog biztos: nem azért, mert bosszút akar állni valamiféle társadalmi igazságtalanságért, ahogy azt egyes karosszék-forradalmárok vizionálják.
Tűz ütött ki Büdösfürdőn kedden este, a lángok több hétvégi házikót és egy lakókocsit is elértek. A tűzoltók megfékezték a lángok továbbterjedését, jelenleg az oltáson dolgoznak.
Már Erdély több pontján tetten érhető, hogy az áprilisi választások óta kevesebb magyarországi vendég látogat az idegenforgalmi szempontból felkapottabb helyekre. A gazdasági okokon túlmenően a távolmaradáshoz hozzájárul a politikai megosztottság.
Egy két felnőttből és két gyermekből álló családnak havi 11 668 lejre van szüksége a tisztességes megélhetéshez Romániában – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány romániai képviselete és a Syndex Románia kedden közzétett elemzéséből.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.