Illusztráció | Fotó: Mediafax, Octav Ganea
Pénz és egyház
Szerző: Főtér.ro
2018. november 17. szombat, 15:03
A vallásügyi államtitkárság adataiból kiderül, az elmúlt harminc évben mennyi közpénz ment az egyházaknak. Sok.

Az utóbbi időszakban (is) gyakran felmerült a közbeszédben, hogy az oktatás és az egészségügy helyett Románia miért költ még mindig hatalmas összegeket templomok építésére és fenntartására, a mindenkori kormány pedig miért támogatja közpénzzel az ortodox egyház megalomániás építkezéseit. Nemrég éppen a román akadémiai elnök jelentette ki, hogy akik katedrális helyett kórházakat akarnak, nem keresztények.

Az erről szóló vitához íme néhány adat, egyenesen a vallásügyi államtitkárság közlése alapján, arról, hogy az utóbbi tíz évben mennyi pénz ment el a közpénzből az egyházak, elsősorban az ortodox egyház javára. A rendszerváltás óta eltelt 29 évben az egyházak összesen

5,7 milliárd lejt zsebeltek be, ebből 1,65 milliárd lejt templomok és parókiák építésére és felújítására költöttek, 4,06 milliárd lejt pedig a papok és egyházi személyek fizetésére.

Az államtitkárságon keresztül folyósított összegekhez még hozzáadódnak a helyi és megyei önkormányzatok támogatásai is, melyekről most nem esik szó.

Az államtitkárság csak idén összesen 654 millió lej finanszírozást biztosított az egyházaknak, ami 100 millió lejjel több a tavalyi összegnél, és kétszerese a 2008-as támogatásnak. Az összeg nagyobb részét a papok és egyházi személyek fizetésére költötték (550 millió lej), a fennmaradt 104 millió lejt építkezésekre.

Az adatok rámutatnak: mindig választási évben, vagy közvetlenül azt megelőzően csurrant-cseppent több közpénz az egyházi perselyekbe, a választások után pedig rendszerint megtorpant az állam bőkezűsége.

A papok és egyházi személyek fizetései az elmúlt harminc évben folyamatosan nőttek,

kivételt képez a 2008-as év, amikor a felére csökkent, majd a 2011-es év, amikor a közbérek csökkenésével Isten szolgáinak fizetése is csökkent. Utoljára 2016-ban, a Dacian Cioloș vezette szakértői kormány idején stagnált az egyházaknak nyújtott támogatás értéke.

Egy másik érdekes aspektus a papi fizetéseket illetően: 2017-ben az erre szánt összeg 82,53%-a az ortodoxoknak,5,03%-a a római katolikusoknak, 4,90%-a reformátusoknak, 0,05% az evangélikusoknak, 0,75% az unitáriusoknak, míg 3,45%-a a görög-katolikusoknak ment. Az államtitkárság bevallása szerint

a népszámlálási adatoknak megfelelően osztották el a pénzt, úgy, hogy a kicsi egyházak pozitív diszkriminációban részesüljenek.

A kórház vs. templomok építése vitában, egy kis számítással kiderül: ha egy kórház építése durván 400 millió euróba kerül (a majdani kolozsvári regionális kórház építését és felszerelését 377 millió euróra becsülték), akkor az 5,7 milliárd lejből (1.2 milliárd euróból) legalább 14 kórház épülhetett volna. Csak az idei támogatásból (654 millió lej) épülhetett volna másfél regionális kórház. Ha Isten is úgy akarta volna.

comments powered by Disqus
A bejegyzés trackback címe: http://foter.ro/trackback/28936

Beérkezett trackbackek

Százak próbálják kiásni Temesvárt a hóból, míg Robuék dísztanácsüléseznek. De hát mit tegyenek, ha most van az évforduló?
Az új alakulat a MRI helyét veszi át.
Ha mindenki olyan hitelesen és érdekesen beszélne a függőségről, mint Kalóz János pszichológus-addiktológus, lehet, hogy kevesebb szerhasználó lenne. Megtudtuk, mitől lesz függő valakiből és hogyan lehet ebből kimászni.
146 éve született a magyar színjátszás meghatározó alakja, a kolozsvári Hollywood atyja.
Elkezdődött a harc az erdélyi és bánsági városok által képviselt sikeres fejlődési modell és a bukaresti atyuska modellje között.
Annak idején nem csak a magyaroknak, sok románnak sem fűlt a foga a nagy egyesüléshez. Főleg, miután látták, hogy jár el az új főváros Erdéllyel szemben.
Mutatjuk, hogyan alussza téli álmát az Europa Nostra-díjas település.
Szigorítják a csendháborítással járó bírságokat.
Mi is a helyzet a Nyugati Szövetséggel? Sabin Gherman sorra veszi a dolgokat, hogy ne szenvedjenek tovább a habzószájú nacionalisták.
Úgyhogy hagyjuk a hazaáruló dumát az erdélyi Svájcról, kedves Cristian Tudor Popescu, kedves álújságírók. Mondja a nemzeti lánggal lobogó szerző.
Egyre nagyobb és hangosabb a zártkörű buli.
Igaz ugyan, hogy Ecaterina Andronescu, a régi-új oktatási miniszter tudja, mennyi kétszer kettő, viszont az oktatási stratégiák szétcseszése terén is markánsan bizonyított.
Leszámol az újkapitalizmus iránti illúziókkal és egy globalizációkritikus, ökopolitikai alternatívát mutat fel Zöld jelzés - Vázlat egy új politikához című, nemrég Kolozsváron is bemutatott könyvében az LMP volt vezetője.
És amúgy sem lesz képes semmit megvalósítani.