fotó: Kelemen Hunor Facebook-oldala/Gönczy Tamás
román–magyar barátság
csubakka
2017. november 21. kedd, 11:47
A város polgármestere elnézést kért a hiányosságért.

Magyarázatot kért Darius Filip Szatmár megyei prefektus Nagykároly polgármesterétől, Kovács Jenőtől, amiért a településen felállított, Marchiş Otiliát és Ady Endrét ábrázoló szoborpáros hétvégi avatóünnepségén csak a magyar nemzeti zászló volt látható.

A prefektus közleményben jelezte, „megteszi a megfelelő lépéseket”, miután választ kap a nagykárolyi polgármestertől azzal kapcsolatban, hogy miért hiányoztak a román nemzeti jelképek a szombati ünnepségről.

Kovács Jenő polgármester a Nagykárolyi Anziksz című portálnak nyilatkozva elnézést kért, „amiért egy ilyen magasztos ünnepre árnyék vetült”.

„Nem engedhetjük meg magunknak, hogy ilyen eseményre zászlókkal vonuljunk fel. Meg kell tanuljuk, hogy ne provokáljuk egymást. Hogy esne nekünk az, ha március 15-én egy cserkészcsapat román zászlóval állna díszőrséget a Petőfi Sándor-szobor mellett? Arra kérem azt, aki ezt szervezte – mert nekem erről nem volt tudomásom –, hogy gondoljon bele abba, amit mondok, hogy mindez milyen hatást eredményez. Nem szabad így cselekedni! Nem szabad provokálni, hiszen ezzel úgymond lovat adunk a soviniszták alá. Ez nem volt szép dolog, nem volt szerencsés. Nagyon sajnálom!”

– nyilatkozta a polgármester.

Az Ady Endrét és jó barátját, Otilia Marchişt, azaz Itókát ábrázolós szoborcsoportot szombaton avatták fel Nagykárolyban. Az ünnepi ceremónián részt vett többek között a megyei RMDSZ vezetése, Kelemen Hunor RMDSZ-elnök, a szövetség három Szatmár megyei törvényhozója Csúry István református püspök, megyei és városi tanácsosok.

A román jelképek és román nyelvű beszédek hiányát a Buletin de Carei című helyi lap jelezte vasárnap megjelent cikkében. A lap azt is hiányolta, hogy a polgármester a romániai városi elöljárók piros-sárga-kék szalagját sem hordta az ünnepségen, és hogy a beszédekben hangsúlyozott román–magyar barátság és közeledés szellemiségével szöges ellentétben volt a román jelképek hiánya.

comments powered by Disqus
A bejegyzés trackback címe: http://foter.ro/trackback/24127
Ha a külhoni magyarok jogai ellen kell uszítani, akkor egy kis lopás és hazudozás is bocsánatos bűn egyesek szerint.
A miniszterelnök 20. évértékelő beszédét tartotta. Leszögezte: Magyarország azokkal a nyugat-európai emberekkel és vezetőkkel szolidáris, akik meg akarják menteni hazájukat, a keresztény kultúrájukat.
A háromszéki származású tornászcsillag életregénye igazi mese – lidérces fordulatokkal. A Szabó Katiról írott könyv szerzőjével, Csinta Samuval beszélgettünk.
Szépen és alaposan becsomagolva, az üzenet a következő: Románia alsóbbrendűségéért tulajdonképpen a gonosz Magyarország a hibás.
Mert a román menedékkérők száma ugrásszerűen megnőtt.
Nem? Akkor erőltesse meg a fantáziáját. Romániában ez is előfordul. Például Teleorman megyében.
Ha folytatódik az igazságszolgáltatás elleni támadás, akkor ideje bevetni a 7-es cikkelyt Romániával szemben, véli a CDU politikusa.
Értékelni kell a profizmust, mellyel a magyar politikusoknak az utóbbi 100 évben sikerült pontokat szerezniük a gázpiacon Magyarország számára. Nahát, ilyen is van?
Felmerül a kérdés: mi marad még épen Romániában a PSD-s kormányzás után?
A Personal Point szakemberektől tanultuk a trükköket.
A gázügylettel Magyarország gyakorlatilag kirabolta Romániát. Legalábbis ez derül ki a szakszerű elemzésből.
Most erre van a városnak pénze. Évek múltán talán fel is tárják őket.
A Dribli Erdélyi Gyerekfoci Klub alapítójával beszélgettünk az egyesületről, a gyerekekről, a múltról és a jövőről.
A volt RMDSZ-es képviselő Laura Codruta Kövesinek, a DNA vezérének is keményen beszólt.