Tüntetés a kormány ellen Kolozsváron | Fotók: Szabó Tünde
Nincs kegyelem
szabot
2017. február 12. vasárnap, 21:25
Mert az nem lehet, hogy a legnagyobb párt ne tudjon egy tisztességes kormányt kiállítani.
A tizenharmadik estén új lendületet kaptak a 13-as sürgősségi rendelet kirobbantotta tüntetések országszerte. Kolozsváron a tegnapi, mintegy 1500-2000 fős mélypont után ma ismét legalább hatezren vonultak ki a Főtérre a teljesen hiteltelen Grindeanu-kormány lemondását követelni.
 
Sorin Grindeanu alig egy hónapja beiktatott kabinetje múlt vasárnap vonta vissza az ominózus 13-as sürgősségi rendeletét, amellyel úgy módosította volna a Büntető törvénykönyvben többek között a szolgálati visszaélés meghatározását, hogy abból azok a politikusok húzzanak hasznot, akiknek meggyűlt a baja a törvénnyel. De hiába vonta vissza a kormány kora délután a rendeletet, késő délután annyi ember vonult mégis az utcára, mint 27 éve soha.
 
Az azóta eltelt egy hétben lényegileg nem változott a helyzet, továbbra is bizonytalan a visszavonó rendelet végleges hatása, mert még nem vitatta meg a parlament, még nem szavazta meg, és lassan a fél ország alkotmányjogásszá képezi át magát, hogy rájöjjön, azok a cikkelyek, amelyek a visszavonás mellett szerepelnek benne, alkotmányellenesek-e vagy sem. Vagyis meg lehet támadni a rendeletet jóváhagyó törvényt vagy sem, van-e rá esély, hogy egy idő után és akár csak egy rövid időre is, de az eredeti disznóságokat tartalmazó 13-as rendelet lépjen érvénybe.
 
A helyzet annyiban változott, hogy a kormány túlélt egy bizalmi szavazást a parlamentben, és kirúgta igazságügyi miniszterét, Florin Iordachét, aki kezdeményezte a 13-as rendeletet. Illetve estéről estére változott a kormányellenes megmozdulások létszáma, amelyek viszont ma új erőre kaptak.
 
Bob Radulescu lelkesíti a tüntetőket
 
Bob Rădulescu a mikrofonnál | Fotók: Szabó Tünde
 
Kolozsváron legalább hatezren gyűltünk össze a Főtéren, ahol két nap hiányzás után ismét Bob Rădulescu színész, humorista lelkesítette a tömeget. Rövid volt és energikus: 
  • elnézést kért, hogy megint ő van a színpadon, ahol egyébként bárki felszólalhat, és igaz, hogy segített talpra állítani az USR kolozsvári szervezetét, de tudja, hogy ez a tüntetéssorozat pártok feletti megmozdulás, jobb- és baloldali érzelműek egyaránt felháborodtak és kijöttek a térre;
  • a tiltakozók zömének semmi baja a december 11-i parlamenti választás eredményének elfogadásával, csak épp azt várja el a nyertes PSD-től, hogy hiteles és hozzáértő embereket ültessen a kormányba;
  • és azt is tudja, hogy nagyon fárasztó ám minden este a család melege helyett a fagyos tereket választani, de megéri kitartani, amíg nem távozik a Grindeanu-kormány, és nem kapunk garanciákat arra, hogy büntetett előéletű vagy épp büntetőeljárás alatt lévők nem tölthetnek be többé köztisztséget.
 

13 nap vs 53 nap

Mert ez a 13 nap még semmi, folytatta Rădulescu, és felidézte, 53 napig tartott az 1990-es „golaniáda”, ahol több tízezren követelték lezárva Bukarest központját, hogy kommunista funkcionáriusok ne kerülhessenek be a frissen megválasztott parlamentbe. Aztán persze Iliescu behívta a bányászokat, akik szétverték az egész tiltakozást, de már nem kell félnünk a bányászoktól, és jóval több a remény rá, hogy most a kormány és a kormánypártok fognak meghátrálni.
 
A lelkesítő beszéd után mínusz két fokban indult el a kolozsvári menet a hosszabb körútra: ma a Mărăști negyed közepéig vonult, a Mărăști téri körforgalomnál fordult vissza a központ felé. Háromnegyed tízkor ért vissza a Főtérre, ahol ismét Bob Rădulescu ragadta meg a mikrofont annak ellenére, hogy kijelentette, nem akar ő Kolozsvár MC-je lenni. 
 
A remény lézersugara Kolozsváron
 
Ismét elmondta, hogy már nincsenek olyan bányászok, akiket ránkszabadíthatnának, és az egyetlen bányász, akivel meg kell küzdenünk, az a növekvő fáradtságunk és a szokásos hazai kishitűségünk, hogy minek kimenni a térre, úgysem változik semmi. Ha kell, akkor 53 napig maradunk itt, mondta, hogy befejezzük, amit 1990-ben elkezdtek az akkor huligánoknak nevezett tüntetők.
 
Ő is felszólított rá, hogy ne skandáljunk a PSD ellen (ma is rengetegszer hangzott el a vörös pestises szlogen), ne egyetlen párt ellen tüntessünk, hanem hogy az összes párt megszabaduljon a korruptjaitól. Az lenne hasznos, figyelmeztetett a színész, ha őszintén elbeszélgetnénk PSD-s ismerőseinkkel, hogy milyen pártban szeretnének tevékenykedni, és mit tudnának tenni egy tisztességesebb szervezetért.
 
Este tízkor telefonok lámpafényénél és a konzis Alexandra kihangosításával énekelték a téren a román himnuszt. Utána két skandálás söpört végig a téren: 1. holnap is jövünk; 2. naponta itt leszünk. Negyed tizenegyre pedig fel is oszlott a vasárnap esti tüntetés. Ezek a feliratok viszont maradnak:
 
Piktogramm
 
Tömör piktogramm arról, hogy Dragnea mondjon le
 
 
Leborotváltam
 
Ő már megszabadult a bajusztól
 
 
Nappal és éjszaka 
 
A két leggyakoribb tábla ma: Nappal dolgozunk, este titeket figyelünk; Elfáradtatok? Pech, mi nem!
 
 
Becsületes tüntető
 
Becsületes tüntető multit keres, hogy szabadnapot kapjon a tüntetésekre
 
 
Guviermii
 
Le a kormányférgekkel (meg a fordításokkal)
 
 
Kiseprűzni
 
Ő lazán kiseprűzné a kormányt
 
 
Látunk ám titeket!
 
A mérnökök villogva figyelnek,
 
 
Programozók
 
a programozók meg új kormányt kódolnak a korrupt helyébe.
 
 
Titanic 
Dragnea, a Titanic is a legnagyobb volt 
 
 
Telefonok fénye 
Lámpafényes finálé 
 
Új szöveg született ma az ugráláshoz (ha már a hideg miatt amúgy is ugrálunk): Az nem ugrál, akinek van doszárja (=büntetőügye). Vagy mégis?
 
 
 
És ha bárki visszanézné magát vagy szinte az összes táblát, az ide kattintson
comments powered by Disqus
A bejegyzés trackback címe: http://foter.ro/trackback/19651
A gyülekezési törvény módosítását a kormány már régóta fontolgatja, de a legfelsőbb bíróság mai döntése után meglehet, hogy nem lesz már szükség rá. A civilek perrel fenyegetnek.
Négy nagyváros a kezébe vette a sorsát. Elkezdődött volna a gyakorlati regionalizálás? És vajon mit fog szólni mindehhez a bukaresti bojárság?
Kevesebb mint két év alatt elég látványosan alakult a pártok népszerűsége.
Többször át lett ismételve és fel lett mondva a lecke a román-magyar érdemi párbeszéd elkezdésének a fontosságáról az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács pénteki, kolozsvári konferenciáján. Idén is.
Jobban játszott, de nem eléggé jól Athénban a magyar válogatott.
Tanulság: nyugodtan lehet kutatni a szekus besúgók után, amíg szembe nem jön valaki, aki túl magas polcon van.
Még a siralmas téesznyugdíjakat is bankkártyára utalná az állam.
A gesztus értékelendő, de ettől még nincs mit ünnepelni.
Mert egy putyinista-erdoganista beütésű autarchikus ceauşiszta nemzetállam. És nincs politikai víziója. És nem akar integrálódni. És, hopp, hasonlítani igyekszik Magyarországhoz.
Ezt persze könnyű leírni. Dragneát és csapatát kifüstölni a kormány épületéből annál nehezebb. És lehet, kicsit kevés is hozzá ez a Klaus Iohannis.
A gyulafehérvári román nemzetgyűlésről sok szó esik a centenárium évében, de csak kevesen beszélnek arról, hogy 1918 decemberében ellen-nagygyűlést is tartottak Kolozsváron. Erről is beszélt a Korunk Akadémia legutóbbi meghívottja, Fodor János történész.
Semmit nem tudni róluk, de valószínű, hogy más nyelven tanulják az ábécét.
A dühös fuvarozókat lebeszélték a sztrájkról néhány ígérettel.
Nem vehetnek örökbe gyereket a meleg párok.