Prună: túl kevés személyt ítéltek el rasszizmusért Romániában

A szélsőséges magatartásról és gyűlöletkeltésről vitáztak Bukarestben, és érdekes vélemények hangzottak el többek között Magyarországról is.
Hirdetés

Az idegengyűlölet, holokauszt-tagadás, Orbán Viktor és az illiberális demokrácia egyaránt szóba került a szélsőséges magatartásról és gyűlöletkeltésről szervezett vitán, melyet a Friedrich Ebert Stiftung Intézet rendezett Bukarestben.

Mindössze 16 személyt állítottak bíróság elé 2002 és 2015 között rasszizmus és idegengyűlölet miatt

– közölte kedden Raluca Prună igazságügyi miniszter, hozzátéve, hogy ez nagyon kevés. „Nagyon kicsi ez a szám egy olyan országban, ahol, noha a parlamentben már nincsenek szélsőséges pártok (…), de vannak parlamenti pártok által támogatott mozgalmak, amelyek nem szélsőségesek ugyan, de a hagyományos értékek melletti kiállásuk szélsőségességhez vezet” – mondta az igazságügyi miniszter, példaként hozva fel, hogy egyesek a hagyományos értékekhez való ragaszkodásukkal próbálják alátámasztani, hogy nem akarják elismerni mindenki alapvető jogát a házassághoz.

Raluca Prună bírálta a holokausztot tagadó megnyilvánulásokat is. Példaként említette azt az esetet, amikor 2012-ben egy román szenátor nyilvánosan azt a kijelentést tette, hogy Romániában nem volt holokauszt, és az igazságszolgáltatás nem vonta felelősségre emiatt. A tárca vezetője hozzátette, soha nem lehet eleget beszélni ezekről a kérdésekről, mert

egyetlen társadalom sem sziget, ahova ne érnének el a rasszizmus, a xenofóbia vagy a kirekesztés jelenségei.

Cristian Pîrvulescu politikai elemző szerint Európa politikai térképét szemügyre véve Románia a nyugalom szigetének tűnhet, mert itt nem jellemző a Magyarországon, Lengyelországban, Csehországban és Szlovákiában megjelent illiberalizmus, amelynek Törökország és Oroszország a hajtómotorja.

Az elemző szerint az illiberalizmus fogalmát látszólag Orbán Viktor miniszterelnök vezette be a köztudatba 2014-ben, valójában azonban Fareed Zakariától származik, aki „Iliberal Democracy” címmel közölt cikket 1998-ban. „Az illiberalizmus összetéveszti a demokráciát a választásokkal. Eszerint minden demokratikus, ami a választások következménye. Tehát ha Vlagyimir Putyint megválasztották, akkor ő egy demokrata” – fogalmazott Pîrvulescu,

Hitler hatalomra jutását hozva fel példaként, akit szintén a jogállamiság szabályai szerint választottak meg.

Hirdetés

„Ez ma is megtörténhet. Románia vajon más? Románia vajon egy sziget? Ha jól megvizsgáljuk az illiberalizmus feltételezte értékeket, akkor azt látjuk, hogy Romániában is vannak erősen illiberális mozgalmak, amelyek a közbeszéd szintjén megpróbálják megkérdőjelezni a demokrácia értékeit, a jogállamiságot, a szabadságjogokat” – mondta a politikai elemző.

A vitára a Friedrich Ebert Stiftung Intézet szervezésében került sor, a résztvevők között volt Werner Hans Lauk, Németország romániai nagykövete, Andrei Muraru államfői tanácsos, valamint az Elie Wiesel holokaszt-kutató intézet igazgatója.

Hirdetés