Így tűnik el a közpénz Romániában

Az állami intézmények óriási összegekkel rövidítik meg a központi büdzsét és a helyi költségvetéseket. A Számvevőszék 2014-re szóló jelentése szerint összesen 1,76 milliárd lej (közel 400 millió euró) értékű kár keletkezett abból, hogy az intézmények tévedésből vagy szándékosan rossz döntéseket hoztak. A kár legnagyobb része (40%) a helyi költségvetéseket érte.

A pénzügyi-könyvviteli tévedések értéke még ennél is nagyobb,

meghaladja az 5 milliárd eurót.

Szintén óriási, 3,6 milliárd lej (több mint 812 millió euró) értékű kárt okoztak az olyan lépések, amelyek miatt az államkassza jogos költségvetési bevételektől esett el 2014-ben.

A tapasztalt rendellenességek miatt a Számvevőszék 127 bűnvádi feljelentést tett a korupcióellenes ügyészségen (DNA).

Érdemes megnézni néhány ilyen, az adófizetőknek nagyon sokba kerülő lépést:

- a törvényekben nem szereplő személyzeti kiadások (276 millió lej);
- törvénytelen kifizetések (145 millió lej);
- túlértékelt vagy felduzzasztott kiadások (138 millió lej);
- intézmények bevételeinek elhanyagolása (125 millió lej);
- le nem szállított javak, el nem végzett munkálatok és szolgáltatások kifizetése (113 millió lej);
- sportesemények törvénytelen finanszírozása (71 millió lej);
- személyzeti bérek, járulékok, prémiumok téves kiszámolása (62 millió lej);
- a fejlesztésekre kiutalt alapok másra költése (54 millió lej);
- kifizetések nem megfelelő igazoló dokumentumok alapján (38 millió lej).

A Számvevőszék jelentése lehangoló képet fest:

az állami vagy helyi intézmények hanyagul, felkészületlenül,

az adott helyzetet nem eléggé ismerve döntenek, tudatlanságból vagy szándékosan törvényt szegnek, ennek eredménye pedig a közpénz pazarlása és a korrupció.

Megdöbbentő adat az is, hogy a 2014-ben Victor Ponta miniszterelnök rendelkezésére álló kormányzati tartalékalap az eredeti 161 millió lejről az év folyamán tizennégyszeresére, azaz több mint 2,3 milliárd lejre (közel 500 millió euróra) nőtt, a kiadások nagy része pedig nem minősíthető a törvény által előírt sürgős vagy előreláthatatlan helyzetnek. Összehasonlításként: 2014-ben ekkora volt a költségvetése az igazságügyi minisztériumnak.

A kormányfőtitkárság hatáskörében működő csalásellenes főosztály (DLAF)

elautózta a javakra és szolgáltatásokra szánt költségvetésének 63 százalékát.

A miniszterelnöknek alárendelt Országos Tulajdon-visszaszolgáltató Hatóság (ANRP) 2014-es költségvetése 263,4 millió lej volt, ehhez képest 625,8 millió lejt fizetett ki. Az ANRP-nál egyébként a DNA vizsgálódik, mivel a gyanú szerint 2009 és 2011 között parlamenti képviselők, szenátorok és más politikusok kapták a legnagyobb összegű kárpótlásokat az intézménytől.

Az is kiderül a Számvevőszék jelentéséből, hogy az egészségügyi minisztérium 5591 darab, örökös érvényű szoftverlicenszet kapott 5,4 millió lej értékben az információs társadalom minisztériumától,

de semmit nem kezdett vele.

A munkaügyi minisztérium rosszul számolt ki társadalombiztosítási hozzájárulásokat, az így okozott kár értéke 363 ezer lej.

A mezőgazdasági minisztérium nem tud elszámolni azzal, hogy miként sikerült elköltenie

két millió lejt egy háromnapos németországi vásáron való részvételre.

A papok fizetését és a templomok építését felügyelő egyházügyi államtitkárság 434,8 millió lejt költött el 2014-ben. Ugyanabban az évben az ifjúsági és sportminisztérium költségvetése 392,6 millió lej volt.

A Számvevőszék 2014-re szóló jelentése elérhető itt, van benne bőven szemelgetni való.