// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta

Elgaloppozik a Filmtettfeszt

// HIRDETÉS

Először hirdettek versenyszekciót a magyar filmek erdélyi mustráján.

A Filmtettfeszt szervezői idén gondoltak egy nagyot és a szemle történetében most először rövidfilmes versenyt hirdettek, Filmgalopp néven (a feszten negyedik éve életműdíjat is osztanak, amelynek – stílusosan, az első erdélyi némafilmről elnevezve – a Sárga Csikó Díj nevet adták). A verseny célja, hogy tehetséges, fiatal erdélyi magyar alkotók mérettessék meg magukat a 15. Filmtettfeszt Magyar Filmszemle keretében, szeptember 30. és október 4. között.

És hogy mi minősül erdélyi magyar rövidfilmnek? A verseny szabályzata szerint olyan, 30 perc alatti játékidejű, az utóbbi 2 évben (2013. június óta) elkészült fikciós művekről van szó, amelyek stábjának kulcsfigurái (író, rendező, operatőr, producer, főszerepet alakító színészek) nagyrészt erdélyi alkotók, javarészben erdélyi helyszíneken készítettek, javarészben magyar nyelven.

A versenynek természetesen díjai is vannak: a fődíj 1 millió forint (a magyarországi Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának felajánlásával), a közönségdíj 1000 lej (a Nobila Casa felajánlásával).

A beküldési határidő augusztus 21. volt, és – alapos előzsűrizést követően – a versenybe került filmek végleges listája máris elkészült. A pályázati felhívásra 26 film érkezett, közülük 11 méretteti meg magát a Filmtettfeszt versenyszekciójában. A versenybe jutott alkotásokból két vetítési blokk állt össze, amelyet a szervezők minden helyszínen (a fesztiválnak otthont adó 12 városban) műsorra tűznek. Íme a versenybe került rövidfilmek listája:

Versenyblokk I.:

Besenyei Katalin: Ingatlan, 17’
László Barna: Jég alatt, 27’
Bende Attila: Memento, 4’
Visky Ábel: Romanian Sunrise, 25’
Moldovai Katalin: Szezon után, 15’

Versenyblokk II.:

Halmen József: Kliens, 28’
Bertóti Attila: Mese, 7’
Bán József: Kelj fel, és járj!, 13’
Bán Attila: A Paradicsom, 12’
Simó Ibolya: Tökéletes befektetés, 20’
Fazekas Gyöngyi: Tünemény, 10’

Jó szórakozást és jó szurkolást a Filmtettfeszten!

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS