A környezetéből merészen kiugró átkelőt még nem adták, de már sokan a csodájára járnak.
A többség még csak távolról szokja a kolozsvári Donát lakónegyed legújabb csodáját, egy építészetileg érdekesnek tűnő, a környezetéből merészen kiugró fehér gyalogos és biciklis átkelőt, de gyakran látni már olyan gyalogost, aki birtokba is veszi, kikerülve a kerítéseket, és lényegesen lerövidítve az útidőt a Monostor lakótelep, illetve a Rózsák parkja felé.
A hidat még nem adták át, a védőkorlátok felszerelése, a feljárók kialakítása is hátra van még. Ehhez képest pár garázdálkodó máris otthagyta a „névjegyét” a fehér híd egyik lábánál, alaposan összefirkálva a még el sem készült építmény falát (még szerencse, hogy a híd speciális építőanyagának köszönhetően elviekben könnyen tisztítható).
Az biztos, hogy az átkelő szépsége akkor fog igazán érvényesülni, ha megígért árnyas sétányok, bicikliutak, valamint napozásra, strandolásra alkalmas pihenőhelyek is elkészülnek, amire még várni kell. Hogy pontosan mennyit, az változó: egyes baloldali szakaszokkal még idén nyáron végeznek, a teljes melóval jövő év áprilisáig kell meglegyenek.

Szinte végig a Kis-Szamos mentén, az Etelközi / Fântânele utca végétől a Garibaldi hídig munkagépek dolgoznak a part teraszos kialakításán, a Szamos medrében, valamint a majdani homokos strand sétányain, ahol legalább frissen ültetett platánok tartanak árnyékot a munkásoknak a június végi kánikulában.

A munkálatokról korábban itt írtunk.
Nem a megújuló energia az oka annak a kritikus helyzetnek, amelybe az országos villamosenergia-rendszer került, hanem a sorozatosan elhibázott döntések miatt vagyunk ott, ahol.
Hivatásos politikusokra akkor is szükségünk van, ha sokszor legszívesebben a pokol fenekére kívánnánk őket.
Egyre több kolozsvári polgárnak szúrja a szemét a Sétatéren immár tizenegyedszerre megszervezett gigafesztivál. Pedig minden remek lenne, ha a városvezetés betartatná a fesztiválos magánvállalkozókkal a minimális szabályokat.
A medveproblémára egyetlen valódi megoldás létezik, az állomány visszalövése az optimális létszámra. Birtalan István gyergyószentmiklósi vadásszal beszélgettünk, nemcsak a medvékről.
Egy román politikus a magyar kormánnyal akar tárgyalni az erdélyi magyar kulturális rendezvények további támogatásáról. Miért kolonc mindenki nyakán az erdélyi magyarság?
Újabb szintre lépett a Hargita megyei RMDSZ-en belül és azon kívül is egyre több szereplőt érintő közéleti konfliktus. Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának alelnöke külföldi útjáról közzétett videójában azt üzente: dokumentumokkal fog előállni.
Továbbá: filmbe illő karambollal írta be magát Lugos városa a hazai roncsderbi-történelembe. És: vasútfelújításra szerződtek, vasúti kábeleket loptak, mázsaszámra.
Nyílt vitában zördült össze Bíró Barna Botond, a Hargita megyei tanács elnöke és Borboly Csaba, a képviselő-testület alelnöke a megyei önkormányzat hétfői ülésén a nemrég lezárult büntetőper kapcsán. Mindkettő bocsánatkérést vár a másiktól.
Nyilvános szócsata bontakozott ki Hargita Megye Tanácsának két vezetője, Borboly Csaba alelnök és Bíró Barna-Botond elnök között a több mint egy évtizede húzódó büntetőper lezárása után.
Forgalomkorlátozásra kell számítani Kovászna megyében Réty községben és környékén, miután Bita településen egy személygépkocsi és egy vonat ütközött.
Nem a megújuló energia az oka annak a kritikus helyzetnek, amelybe az országos villamosenergia-rendszer került, hanem a sorozatosan elhibázott döntések miatt vagyunk ott, ahol.
Hivatásos politikusokra akkor is szükségünk van, ha sokszor legszívesebben a pokol fenekére kívánnánk őket.
Egyre több kolozsvári polgárnak szúrja a szemét a Sétatéren immár tizenegyedszerre megszervezett gigafesztivál. Pedig minden remek lenne, ha a városvezetés betartatná a fesztiválos magánvállalkozókkal a minimális szabályokat.
A medveproblémára egyetlen valódi megoldás létezik, az állomány visszalövése az optimális létszámra. Birtalan István gyergyószentmiklósi vadásszal beszélgettünk, nemcsak a medvékről.