Mert teljesen kiszorították a városközpontból a vegyesboltokat, azért.
„Most komolyan, be kell ülnünk egy vendéglőbe egy rohadt ásványvízért?” – kiált fel egy idős magyarországi turista, aki a legyezőnek használt térképpel a kezében épp árnyékos helyet keres a városközpontban egy forró hétköznapi délelőtt.
Kérdése jogos: aki mondjuk először jár Kolozsváron, és nem ismeri a Főtér mellékutcáit, némi kérdezősködés és mutogatás nélkül biztosan nem fog találni olyan vegyesboltot, ahol üdítőt, papírzsebkendőt vagy rágógumit vásárolhat. Turizmus ide vagy oda, mégis kinek van kedve az amúgy 2 lejes feles ásványvízért 6 vagy 7 lejt fizetni egy étteremben, ahol aztán csúnyán nézik, ha nem rendel mellé még valami „kiadósat”?
Az ABC-áruházak egy ideje végérvényesen kiszorultak a bankok, éttermek, gyorskajáldák és turkálók uralta városközpontból, a legközelebbi vegyesboltig a Kossuth (December 21.) vagy az Egyetem utcáig kell sétálni. Ezek nyilván a legdrágábbak az egész városban.

Főtéri vegyesbolt / Fotók: Gyergyai Csaba
Az önkormányzatnak nincs ráhatása a „kínálatra”, ezért nagyszabású stratégiák sem tudnak születni arra vonatkozóan, hogy a Mátyás-szoborcsoport körül kik kínálják az eladnivalót. Gyakorlatilag a tulajdonosok döntik el, kivel kötnek bérleti szerződést, ők határozzák meg az ultraközpont üzleti arculatát.
A bérleti díjak szempontjából Kolozsvár akár nyugat-európai város is lehetne, a centrumban jelenleg egy kiadó irodáért vagy üzlethelyiségért havi 30-40, vagy akár 50 eurót is elkérnek négyzetméterenként. Az árakat amúgy látványosan megemelte a Főtér nyugati oldalának sétálóövezetté alakítása. Az itt működő teraszokon már a délelőtti órákban is nehéz üres asztalt találni.

A tavaly bevezetett ötszörös pluszadó megtette a hatását, a legtöbb főtéri épület homlokzatát felújították, de kivételt képeznek az állami tulajdonban lévő ingatlanok. A városháza – ugye – nem fogja megbüntetni saját magát.
Az ultraközpont úgy alakul át üzleti szempontból, hogy közben a nyugat-európai „trendekhez” igazodik – kezdte helyzetértékelését Bónis Endre, a helyi Reform ingatlanközvetítő iroda vezetője. Az élelmiszert árusító vegyesboltok tőlünk nyugatabbra is kiszorultak a városközpontokból, és a kincses városhoz hasonlóan többnyire vendéglők, kávézók, bankok bérelték ki a helyiségeket.
Bónis Endre szerint ennek az oka nagyon egyszerű Kolozsváron (is): a napi bevételből élő vegyesboltok már nem tudják megengedni maguknak a fokozatosan emelkedő, hajmeresztő bérleti díjakat, emiatt nem is tudnának hosszú távú bérleti szerződésekbe belemenni, ezt pedig nem kifejezetten szeretik a tulajdonosok. Ők euróban számolják a napokat.

Az épülettulajdonosok a megbízható, stabil klienseket szeretik, ebbe a kategóriába pedig első sorban a bankfiókok tartoznak, és azok a vendéglők, amelyek komoly üzleti koncepcióval és helyismerettel rendelkeznek, és hosszabb időre terveznek. A fluktuáció így is nagy, évente több üzlethelyiség is bérlőt cserél, tudjuk meg az ingatlanszakértőtől.
Első látásra érthetetlennek tűnhet, hogy egy turkáló vagy egy ruha-outlet hogyan tud mégis talpon maradni ilyen pénzigényes környezetben. „Mert ezekre volt és van kereslet, ezek a boltok évek óta jól működnek, ezért a főbérlő még az árból is enged egy picit, mivel tudja, hogy nem marad üresen az üzlethelyisége egyik napról a másikra – magyarázza Bónis Endre. – Nyilván minden épülettulajdonos bankfiókokra vadászik, de ez nem mindenkinek jön be.”
Az egyik főtéri bankfiók például havi 15 ezer euróért bérel helyiséget, mert megengedheti magának. Nem utolsó szempont, hogy a helyezkedésnek a pénzintézetek esetében presztízs- és reklámértéke is van. A városközpontban egyébként jelenleg hét bankfiók működik.

Bónis Endre szerint kisebb szupermarketek már szimatolnak a Főtér környékén, és nem kizárt, hogy öt éven belül látunk majd olyan szélesebb választékot biztosító, de kisebb alapterületű boltot is a Mátyás-szoborcsoport környékén, amely valamelyik ismert üzletlánc nevét viseli.
Az ingatlanszakértő szerint a kínálatot az is befolyásolja, hogy a nyár már nem számít uborkaszezonnak Kolozsváron. „Négy-öt évvel ezelőtt, az egyetemi szünetben a vendéglátóipari egységek szó szerint tengődtek a környéken, ez azonban mára teljesen megváltozott.

Kolozsvár vonzza a turistákat, főleg fesztiválidőszakban, de nem csak akkor. Bár a rizikófaktor még mindig ott van, ma már sokkal könnyebb vendéglőt vagy kocsmát működtetni a központban, mint régebb” – teszi hozzá Bónis Endre.
A városközpontban egyébként kiadó lakásokat is kínálnak, ezekre főleg a külföldről érkező egyetemisták csapnak le, a havi bér eléri az 500 eurót is.
És mit tesz hozzá mindehhez a városvezetés? Hát például azt, hogy nem akarja észrevenni, hogy az összes felmérés azt mutatja, a legtöbb turista Magyarországról érkezik a kincses városba.

Ehhez képest a Főtéren csak itt-ott találunk kétnyelvű – román és angol – tájékoztató táblákat, azok is meglehetősen szűkszavúak.
Egy brassói kezdeményezés szemléletesen, élményszerűen igyekszik megmutatni a fiataloknak a diktatúra igazi arcát.
Avagy miért nem érdemes kiindulni a minden politikus korrupt és a politika nem más, mint intézményesített lopás közhelyéből.
A helyiek kevesebbet dolgoznak és több időt töltenek a családjukkal – mondja Nagy Ildikó, a Norvégiai mindennapok blog marosvásárhelyi származású szerzője, aki a szaunában is az erdélyi magyarok történetét ecseteli a norvég néniknek.
A tömegkulturális vámpír erdélyi figura. És biza szomorú, hogy Erdély elfeledte e nagy szülöttjét. De nem baj, mert jött Radu Jude és megmutatta, milyen az orális szex Drakula-módra.
Petri György költőnek avattak emléktáblát két nyelven az egyik kolozsvári Petry hús- és hentesáruboltban, és ez a legelvontabb és legjobb dolog, ami 2025 végén történhetett.
Harmincöt éve szolgál Marosszentgyörgyön, nemrég jelent meg a századik verseskötete, és december elején a prefektúra is kitüntette a közösségért végzett szolgálatáért. Baricz Lajos római katolikus plébánossal a szolgálatáról és az ünnepről beszélgettünk.
Négyszáz darab csempésztojással bukott le egy román kamionos Olaszországban. Fejbe vertek egy férfit Bánffyhunyadon, mert nem tudta a karácsonyi ének szövegét.
Újabb tűzeset történt Kászonjakabfalván: az elmúlt éjszaka leégett a plébánia csűrje. Mindössze tíz nappal korábban, ugyanitt, a templom közvetlen közelében egy fatároló semmisült meg. Két hónapon belül ez már a harmadik, helyi egyházat érintő eset.
A volt román raliversenyző, Titi Aur elmagyarázta, hogy Pitești-Craiova autópályán történt pénteki tömegkarambol – amelyben 12 autó és 32 személy volt érintett – oka az úgynevezett „nyájszellem” volt.
Tragédiával végződött egy lakástűz hétfő reggel Marosfőn: az égő házban egy 92 éves férfi holttestét találták meg a tűzoltók.
Egy brassói kezdeményezés szemléletesen, élményszerűen igyekszik megmutatni a fiataloknak a diktatúra igazi arcát.
Avagy miért nem érdemes kiindulni a minden politikus korrupt és a politika nem más, mint intézményesített lopás közhelyéből.
A helyiek kevesebbet dolgoznak és több időt töltenek a családjukkal – mondja Nagy Ildikó, a Norvégiai mindennapok blog marosvásárhelyi származású szerzője, aki a szaunában is az erdélyi magyarok történetét ecseteli a norvég néniknek.
A tömegkulturális vámpír erdélyi figura. És biza szomorú, hogy Erdély elfeledte e nagy szülöttjét. De nem baj, mert jött Radu Jude és megmutatta, milyen az orális szex Drakula-módra.