Mert teljesen kiszorították a városközpontból a vegyesboltokat, azért.
„Most komolyan, be kell ülnünk egy vendéglőbe egy rohadt ásványvízért?” – kiált fel egy idős magyarországi turista, aki a legyezőnek használt térképpel a kezében épp árnyékos helyet keres a városközpontban egy forró hétköznapi délelőtt.
Kérdése jogos: aki mondjuk először jár Kolozsváron, és nem ismeri a Főtér mellékutcáit, némi kérdezősködés és mutogatás nélkül biztosan nem fog találni olyan vegyesboltot, ahol üdítőt, papírzsebkendőt vagy rágógumit vásárolhat. Turizmus ide vagy oda, mégis kinek van kedve az amúgy 2 lejes feles ásványvízért 6 vagy 7 lejt fizetni egy étteremben, ahol aztán csúnyán nézik, ha nem rendel mellé még valami „kiadósat”?
Az ABC-áruházak egy ideje végérvényesen kiszorultak a bankok, éttermek, gyorskajáldák és turkálók uralta városközpontból, a legközelebbi vegyesboltig a Kossuth (December 21.) vagy az Egyetem utcáig kell sétálni. Ezek nyilván a legdrágábbak az egész városban.
Főtéri vegyesbolt / Fotók: Gyergyai Csaba
Az önkormányzatnak nincs ráhatása a „kínálatra”, ezért nagyszabású stratégiák sem tudnak születni arra vonatkozóan, hogy a Mátyás-szoborcsoport körül kik kínálják az eladnivalót. Gyakorlatilag a tulajdonosok döntik el, kivel kötnek bérleti szerződést, ők határozzák meg az ultraközpont üzleti arculatát.
A bérleti díjak szempontjából Kolozsvár akár nyugat-európai város is lehetne, a centrumban jelenleg egy kiadó irodáért vagy üzlethelyiségért havi 30-40, vagy akár 50 eurót is elkérnek négyzetméterenként. Az árakat amúgy látványosan megemelte a Főtér nyugati oldalának sétálóövezetté alakítása. Az itt működő teraszokon már a délelőtti órákban is nehéz üres asztalt találni.
A tavaly bevezetett ötszörös pluszadó megtette a hatását, a legtöbb főtéri épület homlokzatát felújították, de kivételt képeznek az állami tulajdonban lévő ingatlanok. A városháza – ugye – nem fogja megbüntetni saját magát.
Az ultraközpont úgy alakul át üzleti szempontból, hogy közben a nyugat-európai „trendekhez” igazodik – kezdte helyzetértékelését Bónis Endre, a helyi Reform ingatlanközvetítő iroda vezetője. Az élelmiszert árusító vegyesboltok tőlünk nyugatabbra is kiszorultak a városközpontokból, és a kincses városhoz hasonlóan többnyire vendéglők, kávézók, bankok bérelték ki a helyiségeket.
Bónis Endre szerint ennek az oka nagyon egyszerű Kolozsváron (is): a napi bevételből élő vegyesboltok már nem tudják megengedni maguknak a fokozatosan emelkedő, hajmeresztő bérleti díjakat, emiatt nem is tudnának hosszú távú bérleti szerződésekbe belemenni, ezt pedig nem kifejezetten szeretik a tulajdonosok. Ők euróban számolják a napokat.
Az épülettulajdonosok a megbízható, stabil klienseket szeretik, ebbe a kategóriába pedig első sorban a bankfiókok tartoznak, és azok a vendéglők, amelyek komoly üzleti koncepcióval és helyismerettel rendelkeznek, és hosszabb időre terveznek. A fluktuáció így is nagy, évente több üzlethelyiség is bérlőt cserél, tudjuk meg az ingatlanszakértőtől.
Első látásra érthetetlennek tűnhet, hogy egy turkáló vagy egy ruha-outlet hogyan tud mégis talpon maradni ilyen pénzigényes környezetben. „Mert ezekre volt és van kereslet, ezek a boltok évek óta jól működnek, ezért a főbérlő még az árból is enged egy picit, mivel tudja, hogy nem marad üresen az üzlethelyisége egyik napról a másikra – magyarázza Bónis Endre. – Nyilván minden épülettulajdonos bankfiókokra vadászik, de ez nem mindenkinek jön be.”
Az egyik főtéri bankfiók például havi 15 ezer euróért bérel helyiséget, mert megengedheti magának. Nem utolsó szempont, hogy a helyezkedésnek a pénzintézetek esetében presztízs- és reklámértéke is van. A városközpontban egyébként jelenleg hét bankfiók működik.
Bónis Endre szerint kisebb szupermarketek már szimatolnak a Főtér környékén, és nem kizárt, hogy öt éven belül látunk majd olyan szélesebb választékot biztosító, de kisebb alapterületű boltot is a Mátyás-szoborcsoport környékén, amely valamelyik ismert üzletlánc nevét viseli.
Az ingatlanszakértő szerint a kínálatot az is befolyásolja, hogy a nyár már nem számít uborkaszezonnak Kolozsváron. „Négy-öt évvel ezelőtt, az egyetemi szünetben a vendéglátóipari egységek szó szerint tengődtek a környéken, ez azonban mára teljesen megváltozott.
Kolozsvár vonzza a turistákat, főleg fesztiválidőszakban, de nem csak akkor. Bár a rizikófaktor még mindig ott van, ma már sokkal könnyebb vendéglőt vagy kocsmát működtetni a központban, mint régebb” – teszi hozzá Bónis Endre.
A városközpontban egyébként kiadó lakásokat is kínálnak, ezekre főleg a külföldről érkező egyetemisták csapnak le, a havi bér eléri az 500 eurót is.
És mit tesz hozzá mindehhez a városvezetés? Hát például azt, hogy nem akarja észrevenni, hogy az összes felmérés azt mutatja, a legtöbb turista Magyarországról érkezik a kincses városba.
Ehhez képest a Főtéren csak itt-ott találunk kétnyelvű – román és angol – tájékoztató táblákat, azok is meglehetősen szűkszavúak.
Az erdélyi magyarok nagy többsége abban az abszurd helyzetben is Nicușor Danra szavazott volna, ha Orbán és az RMDSZ is kifejezetten és erőteljesen George Simion támogatására buzdított volna.
A félelem, mint a politikai döntések mozgatórugója a valóságból táplálkozik.
A sokrétű tevékenysége mellett papnéi feladatokat is ellátó Rüsz-Fogarasi Enikővel, a BBTE Magyar Történeti Intézetének egyetemi tanárával nemcsak szakmai dolgokról beszélgettünk. A történész mögötti emberre is kíváncsiak voltunk.
Július közepétől új időszámítás kezdődik az FK Csíkszereda életében, ami a hargitai megyeszékhelyen is érezhető változásokkal fog járni.
Szombat reggel pedig újabb erdélyi városban láttak medvét.
Készenléti állapotot rendeltek el a Maros megyei hatóságok, miután a parajdi sóbánya telítettsége következtében jelentősen megnőtt a Kis-Küküllő sókoncentrációja. Mintegy 40 ezer lakos számára ihatatlanná vált a vezetékes víz.
Egyszerre kell nekünk a fa, a só és a pénz. A természet adja is, hogyne. Csak közben beomlik a bánya.
Száznyolcvan aláírással nyomatékosított petícióban kérik a parajdi vállalkozók és magánszemélyek Lénárd András vállalkozót, hogy vizsgálja meg annak lehetőségét, hogy a Csíkszeredában megtervezett Drakula park építése Parajd községben valósuljon meg.
A parajdi sóbányánál a régi bányarész tetején nem keletkeztek újabb beomlások, de a korábbiak növekedtek – jelentette ki hétfő reggel az Agerpres hírügynökség megkeresésére Bíró Barna-Botond, a Hargita megyei közgyűlés elnöke.
Közép-Kelet-Európa egyik legnagyobb vidámparkját építi meg két év alatt 56 millió euróból Lénárd András vállalkozó Csíkszereda zsögödi részén. Az építkezés akkora volumenű, hogy ebben az esetben már az önkormányzatnak is oda kell tennie a csontot.
Az erdélyi magyarok nagy többsége abban az abszurd helyzetben is Nicușor Danra szavazott volna, ha Orbán és az RMDSZ is kifejezetten és erőteljesen George Simion támogatására buzdított volna.
A félelem, mint a politikai döntések mozgatórugója a valóságból táplálkozik.
A sokrétű tevékenysége mellett papnéi feladatokat is ellátó Rüsz-Fogarasi Enikővel, a BBTE Magyar Történeti Intézetének egyetemi tanárával nemcsak szakmai dolgokról beszélgettünk. A történész mögötti emberre is kíváncsiak voltunk.
Július közepétől új időszámítás kezdődik az FK Csíkszereda életében, ami a hargitai megyeszékhelyen is érezhető változásokkal fog járni.