Egy éve felújították, csakhogy van egy kis bökkenő.
Tavaly tavasszal felújították Kolozsvár belvárosának egyik utcáját. Az unitárius templomot a Brassai Sámuel elméleti líceumtól épületétől elválasztó Dávid Ferenc utcában keskenysége miatt korábban is gyakorlatilag csak gyalogosforgalom zajlott, bár a taxik beállhattak, hogy kuncsaftokra várakozzanak.

A Dávid Ferenc utca a város egyik legforgalmasabb útját, az 1989. december 21. sugárutat (hajdani nevén a Kossuth utcát) köti össze a város egy másik igen forgalmas részével, a Mihai Viteazu (Széchenyi) térrel.
A felújítás során az utcának kb 35-40 méteres szakaszát nagyobb kőlapokkal és kockakővel fedték be és egészen pofásan néz ki. Ráadásul az unitárius templom fala mellett padokat is elhelyeztek, ahol mondjuk a nyári melegben le lehet ülni pár percre, mivel a magas épületek miatt itt mindig hűs árnyék van.
Azaz le lehetne ülni, mivel… Hát szóval ez a gond:

Amint a képen is jól látható, a Dávid Ferenc utcai padokon vastagon áll a madárürülék, a városi talpalásban megfáradt embert pedig igen kellemetlen meglepetések érhetik, ha leül.
A vétkesek pedig természetesen a nagyobb városok főtereiről jól ismert, elzavarhatatlan galambok, amelyek repülő patkányokként árasztanak el teret, utcát, járdát és hagyják ott piszkukat.
Ebben az esetben a galambok az unitárius templom tetőcserepeiről, ereszcsatornájáról és faláról, egy jó magasan húzódó párkányról eregetik ürüléküket a mélybe, egyenesen a fal melletti padokra. A Brassai épületét valamiért nem szeretik a galambok, oda nem szállnak, csak a templom falára.


Megoldás is lenne a problémára, de valahogy nem próbálja alkalmazni sem a város, sem az unitárius egyház vezetése. A megoldás pedig – amit széles körben alkalmaznak ilyen esetekben – egy igen egyszerű szerkezet: egy keskeny fémszalag, amiből hosszú és hegyes tüskék merednek ki, hogy megakadályozzák a madarak leszállását. Ez a tüskés szalag pedig méterenként olyan 15-20 lejbe kerül. Namármost, ezt a szalagot a templom hosszúságában, kb. 35 méteren kellene felszerelni, két sorban: a bádogcsatorna szélére és az említett párkányra. Ez összesen 70 méter, tehát 1400 lejbe kerülne. Vegyük hosszá a felszerelés költségét és mondjuk azt, hogy legfeljebb egy-kétezer euróból cakompakk megoldható lenne ez a kellemetlenség. Ez elhanyagolható összeg ahhoz képest, hogy mennyit javítana a belvárosi környezet minőségén. Egy év eltelt galambszarosan, kérdés, hogy mennyinek kell még eltelnie...
Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.
És hogyan lett a téma fontosabb, mint a mű?
Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.
Nincs polgárság, nincs mecenatúra, nincs elég pénz, a demográfia is gyászos. De ez a valóság. Mi nem haldoklunk, mi így élünk.
A kollektív irigység, utálat, megosztottság zárójelbe teszi az egyéni teljesítményeket. Fontosabb pár félremagyarázott félmondat, mint egy egész életmű…
Sokan kaptak érdemi indok és jogosultság nélkül magyar állampolgárságot az utóbbi években, ezeket az ügyeket is feltárjuk belső vizsgálat keretében – jelentette be Velkey György László külügyi államtitkár a Facebookon pénteken.
Az immár hétéves szatmárnémeti tehetség játékszenvedélyét, kitartását és lendületét a profi sakk árnyoldalai sem kezdhették ki. A sakkzseni édesapjával, Balog Cristiannal beszélgettünk.
Házuk kertjében ment szembe egy medvével két kisgyerek szerdán délután Lövétén. Mivel veszélyessé vált a helyzet, ártalmatlanítani kellett a nagyvadat. A példány nagyjából kéthete folyamatosan bejárt a településre.
Az EDDA lesz az egyik fellépő a 35. Tusványoson – jelentették be a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor szervezői szerda délután.
Eddig huszonegy Észak-Írországban élő ember kért konzuli segítséget a román hatóságoktól utazási okmányok kiállításához a belfasti zavargások miatt – közölték csütörtökön külügyminisztériumi források.
Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.
És hogyan lett a téma fontosabb, mint a mű?
Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.
Nincs polgárság, nincs mecenatúra, nincs elég pénz, a demográfia is gyászos. De ez a valóság. Mi nem haldoklunk, mi így élünk.