Galambszaros mindennapok – egy apró változtatással használhatóbb lehetne Kolozsvár egyik belvárosi sétálóutcája
Egy éve felújították, csakhogy van egy kis bökkenő.
Tavaly tavasszal felújították Kolozsvár belvárosának egyik utcáját. Az unitárius templomot a Brassai Sámuel elméleti líceumtól épületétől elválasztó Dávid Ferenc utcában keskenysége miatt korábban is gyakorlatilag csak gyalogosforgalom zajlott, bár a taxik beállhattak, hogy kuncsaftokra várakozzanak.
A Dávid Ferenc utca a város egyik legforgalmasabb útját, az 1989. december 21. sugárutat (hajdani nevén a Kossuth utcát) köti össze a város egy másik igen forgalmas részével, a Mihai Viteazu (Széchenyi) térrel.
A felújítás során az utcának kb 35-40 méteres szakaszát nagyobb kőlapokkal és kockakővel fedték be és egészen pofásan néz ki. Ráadásul az unitárius templom fala mellett padokat is elhelyeztek, ahol mondjuk a nyári melegben le lehet ülni pár percre, mivel a magas épületek miatt itt mindig hűs árnyék van.
Azaz le lehetne ülni, mivel… Hát szóval ez a gond:
Amint a képen is jól látható, a Dávid Ferenc utcai padokon vastagon áll a madárürülék, a városi talpalásban megfáradt embert pedig igen kellemetlen meglepetések érhetik, ha leül.
A vétkesek pedig természetesen a nagyobb városok főtereiről jól ismert, elzavarhatatlan galambok, amelyek repülő patkányokként árasztanak el teret, utcát, járdát és hagyják ott piszkukat.
Ebben az esetben a galambok az unitárius templom tetőcserepeiről, ereszcsatornájáról és faláról, egy jó magasan húzódó párkányról eregetik ürüléküket a mélybe, egyenesen a fal melletti padokra. A Brassai épületét valamiért nem szeretik a galambok, oda nem szállnak, csak a templom falára.
Megoldás is lenne a problémára, de valahogy nem próbálja alkalmazni sem a város, sem az unitárius egyház vezetése. A megoldás pedig – amit széles körben alkalmaznak ilyen esetekben – egy igen egyszerű szerkezet: egy keskeny fémszalag, amiből hosszú és hegyes tüskék merednek ki, hogy megakadályozzák a madarak leszállását. Ez a tüskés szalag pedig méterenként olyan 15-20 lejbe kerül. Namármost, ezt a szalagot a templom hosszúságában, kb. 35 méteren kellene felszerelni, két sorban: a bádogcsatorna szélére és az említett párkányra. Ez összesen 70 méter, tehát 1400 lejbe kerülne. Vegyük hosszá a felszerelés költségét és mondjuk azt, hogy legfeljebb egy-kétezer euróból cakompakk megoldható lenne ez a kellemetlenség. Ez elhanyagolható összeg ahhoz képest, hogy mennyit javítana a belvárosi környezet minőségén. Egy év eltelt galambszarosan, kérdés, hogy mennyinek kell még eltelnie...
Game over vagy új játék betöltése – van-e még biztonsági mentés a romániai klasszikus politikában?
Fall Sándor
A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.
„Nem alázlak meg, de ezt viszont meg kell csinálnod, fiam”
Sánta Miriám
Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.
Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?
Sánta Miriám
A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.
„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”
Sólyom István
Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.
Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
Hagyományos magyar utcanevek kerülnek a román személyibe – és még magyar többség sem kell hozzá
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
Vonat gázolt el egy motorkerékpárt Csíkverebesen – két tizenéves fiú életét vesztette
Súlyos vasúti baleset történt csütörtökön délután a Tusnád községi Csíkverebesen, a vasúti megálló közelében. Egy motorkerékpár ütközött egy vonattal, a balesetben két fiatal fiú vesztette életét.
Ádám gyógyulásáért példátlan összefogás bontakozott ki Kalotaszegen
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
Két lábra emelkedett a vadász előtt a medve Szentléleken – ez lett a veszte
Kilőttek egy medvét szerdán este Székelyszentléleken, miután az állat ismét lakott területen bukkant fel és agresszíven viselkedett. A nagyvad már hosszabb ideje félelemben tartotta a környékbelieket, akik gyermekeiket is féltették tőle.
Game over vagy új játék betöltése – van-e még biztonsági mentés a romániai klasszikus politikában?
Fall Sándor
A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.
„Nem alázlak meg, de ezt viszont meg kell csinálnod, fiam”
Sánta Miriám
Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.
Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?
Sánta Miriám
A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.
„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”
Sólyom István
Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.
