Egy éve felújították, csakhogy van egy kis bökkenő.
Tavaly tavasszal felújították Kolozsvár belvárosának egyik utcáját. Az unitárius templomot a Brassai Sámuel elméleti líceumtól épületétől elválasztó Dávid Ferenc utcában keskenysége miatt korábban is gyakorlatilag csak gyalogosforgalom zajlott, bár a taxik beállhattak, hogy kuncsaftokra várakozzanak.
A Dávid Ferenc utca a város egyik legforgalmasabb útját, az 1989. december 21. sugárutat (hajdani nevén a Kossuth utcát) köti össze a város egy másik igen forgalmas részével, a Mihai Viteazu (Széchenyi) térrel.
A felújítás során az utcának kb 35-40 méteres szakaszát nagyobb kőlapokkal és kockakővel fedték be és egészen pofásan néz ki. Ráadásul az unitárius templom fala mellett padokat is elhelyeztek, ahol mondjuk a nyári melegben le lehet ülni pár percre, mivel a magas épületek miatt itt mindig hűs árnyék van.
Azaz le lehetne ülni, mivel… Hát szóval ez a gond:
Amint a képen is jól látható, a Dávid Ferenc utcai padokon vastagon áll a madárürülék, a városi talpalásban megfáradt embert pedig igen kellemetlen meglepetések érhetik, ha leül.
A vétkesek pedig természetesen a nagyobb városok főtereiről jól ismert, elzavarhatatlan galambok, amelyek repülő patkányokként árasztanak el teret, utcát, járdát és hagyják ott piszkukat.
Ebben az esetben a galambok az unitárius templom tetőcserepeiről, ereszcsatornájáról és faláról, egy jó magasan húzódó párkányról eregetik ürüléküket a mélybe, egyenesen a fal melletti padokra. A Brassai épületét valamiért nem szeretik a galambok, oda nem szállnak, csak a templom falára.
Megoldás is lenne a problémára, de valahogy nem próbálja alkalmazni sem a város, sem az unitárius egyház vezetése. A megoldás pedig – amit széles körben alkalmaznak ilyen esetekben – egy igen egyszerű szerkezet: egy keskeny fémszalag, amiből hosszú és hegyes tüskék merednek ki, hogy megakadályozzák a madarak leszállását. Ez a tüskés szalag pedig méterenként olyan 15-20 lejbe kerül. Namármost, ezt a szalagot a templom hosszúságában, kb. 35 méteren kellene felszerelni, két sorban: a bádogcsatorna szélére és az említett párkányra. Ez összesen 70 méter, tehát 1400 lejbe kerülne. Vegyük hosszá a felszerelés költségét és mondjuk azt, hogy legfeljebb egy-kétezer euróból cakompakk megoldható lenne ez a kellemetlenség. Ez elhanyagolható összeg ahhoz képest, hogy mennyit javítana a belvárosi környezet minőségén. Egy év eltelt galambszarosan, kérdés, hogy mennyinek kell még eltelnie...
Hogyan látná Erdélyt valaki, aki soha nem járt még a környéken. Legyen ez a valaki ezúttal hipotetikusan mondjuk egy Zöld Elefánt…
Sosem kérdezzük meg magunktól, hogy mit tudunk azzal a valósággal kezdeni, amelyben nem voltunk, és ma sem vagyunk a domináns történelmi fél.
Július közepétől új időszámítás kezdődik az FK Csíkszereda életében, ami a hargitai megyeszékhelyen is érezhető változásokkal fog járni.
Az ember megáll egy-egy hajdan délcegen magasodó erdélyi rom előtt, eltöpreng a múlt dicsőségén, a sors forgandóságán… aztán az is eszébe jut, hogy mit, mennyit hasznos megmenteni a düledékek közül.
Egyszerre kell nekünk a fa, a só és a pénz. A természet adja is, hogyne. Csak közben beomlik a bánya.
Erdély egyik legismertebb turisztikai célpontja, a parajdi sóbánya a napokban drámai események színterévé vált.
Szombat reggel pedig újabb erdélyi városban láttak medvét.
Az elárasztást követő állapotokról tett közzé fotókat a parajdi sóbányáról a Meteoplus Facebook-oldal. A napokban készült fotókon vízzel feltelt bányabelsők láthatóak, továbbá egy tárna is, ahol sótömb omlott le.
Tönkrementek a mélyben levő sókészletek a parajdi sóbányában, de az Országos Sóipari Vállalat (Salrom) szerint mindent elkövetnek, hogy újraindítsák a sókitermelést és a turisztikai tevékenységet egyaránt.
Százhúsz méterrel a föld alatt, a parajdi sóbányában működött Románia egyedülálló kalandparkja. A park egyik tulajdonosa próbálta menteni a menthetőt, de mára már víz alá került az egykori élménypark is.
Hogyan látná Erdélyt valaki, aki soha nem járt még a környéken. Legyen ez a valaki ezúttal hipotetikusan mondjuk egy Zöld Elefánt…
Sosem kérdezzük meg magunktól, hogy mit tudunk azzal a valósággal kezdeni, amelyben nem voltunk, és ma sem vagyunk a domináns történelmi fél.
Július közepétől új időszámítás kezdődik az FK Csíkszereda életében, ami a hargitai megyeszékhelyen is érezhető változásokkal fog járni.
Az ember megáll egy-egy hajdan délcegen magasodó erdélyi rom előtt, eltöpreng a múlt dicsőségén, a sors forgandóságán… aztán az is eszébe jut, hogy mit, mennyit hasznos megmenteni a düledékek közül.