Fülesbaglyok költöztek a szomszédba

Erdei fülesbaglyok költöztek a kolozsvári Györgyfalvi negyedbe, pontosabban a Merkúr üzletegyüttes mellé, láttuk meg egy ismerősünk Facebookján, és elmentünk megnézni őket. Tényleg ott ültek hármasával két fán, egy bagoly pedig kicsit arrébb, egyedül.

Felkerestük a közeli Detunáta park madaras pannóját, hátha közelebbit tudunk meg a fülesbaglyokról, de úgy látszik, nem tartoznak Kolozsvár leggyakoribb madarai közé, mert nem szerepelnek a Román Ornitológiai Társaság által szerkesztett, háromnyelvű ismertetőn.

Úgyhogy bekattantunk a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület madárhatározó applikációjába, ahonnan megtudtuk, hogy az erdei fülesbaglyok telente gyakran húzódnak be városokba, és télen azért is nő meg a létszámuk, mert ide húzódnak az északról érkezők is.

Azt sejtettük, hogy a füle nem igazi, csak tolldísz, de azt nem, hogy a fülesbagoly tulajdonképpen csak akkora, mint egy házigalamb, de olyan laza a tollazata, hogy jóval nagyobbnak hat.

Alulról jól látszik, milyen sok a levegő a tollai között.

Madárbarát hely a közeli Detunáta park, több madárház és ez a madáretető is helyet kapott benne.

Ezen az ismertetőn lehet kibogozni, hogy az imént zöldikét vagy széncinegét láttunk, esetleg tengelic, erdei pinty, szajkó vagy vörösbegy vöröslött az előbb az ágon.

Ő a széncinege.

Ő pedig valószínűleg egy szajkó. Vagy csuszka?

Bagolyapropójú bámészkodásunk során nem madárjellegű lényeket is felfedeztünk a fákon, több méter magasan.

Kár, mert egyébként a madárles az egyik legszórakoztatóbb dolog a parkban, ahol a domináns károgást nemcsak énekesmadarak színesítik, hanem időnként a harkály kopogása is megüti a fülünket.

(UI: Köszi a tippet, Jánosi Andrea!)