Ránknyílt a viccesen sztoikus erdei fülesbaglyok szeme, amikor fényképezéssel megzavartuk városi nappalozásukat.
Erdei fülesbaglyok költöztek a kolozsvári Györgyfalvi negyedbe, pontosabban a Merkúr üzletegyüttes mellé, láttuk meg egy ismerősünk Facebookján, és elmentünk megnézni őket. Tényleg ott ültek hármasával két fán, egy bagoly pedig kicsit arrébb, egyedül.
Felkerestük a közeli Detunáta park madaras pannóját, hátha közelebbit tudunk meg a fülesbaglyokról, de úgy látszik, nem tartoznak Kolozsvár leggyakoribb madarai közé, mert nem szerepelnek a Román Ornitológiai Társaság által szerkesztett, háromnyelvű ismertetőn.
Úgyhogy bekattantunk a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület madárhatározó applikációjába, ahonnan megtudtuk, hogy az erdei fülesbaglyok telente gyakran húzódnak be városokba, és télen azért is nő meg a létszámuk, mert ide húzódnak az északról érkezők is.
Azt sejtettük, hogy a füle nem igazi, csak tolldísz, de azt nem, hogy a fülesbagoly tulajdonképpen csak akkora, mint egy házigalamb, de olyan laza a tollazata, hogy jóval nagyobbnak hat.
Alulról jól látszik, milyen sok a levegő a tollai között.
Madárbarát hely a közeli Detunáta park, több madárház és ez a madáretető is helyet kapott benne.
Ezen az ismertetőn lehet kibogozni, hogy az imént zöldikét vagy széncinegét láttunk, esetleg tengelic, erdei pinty, szajkó vagy vörösbegy vöröslött az előbb az ágon.
Ő a széncinege.
Ő pedig valószínűleg egy szajkó. Vagy csuszka?
Bagolyapropójú bámészkodásunk során nem madárjellegű lényeket is felfedeztünk a fákon, több méter magasan.
Kár, mert egyébként a madárles az egyik legszórakoztatóbb dolog a parkban, ahol a domináns károgást nemcsak énekesmadarak színesítik, hanem időnként a harkály kopogása is megüti a fülünket.
(UI: Köszi a tippet, Jánosi Andrea!)
Hogyan látná Erdélyt valaki, aki soha nem járt még a környéken. Legyen ez a valaki ezúttal hipotetikusan mondjuk egy Zöld Elefánt…
Sosem kérdezzük meg magunktól, hogy mit tudunk azzal a valósággal kezdeni, amelyben nem voltunk, és ma sem vagyunk a domináns történelmi fél.
Július közepétől új időszámítás kezdődik az FK Csíkszereda életében, ami a hargitai megyeszékhelyen is érezhető változásokkal fog járni.
Az ember megáll egy-egy hajdan délcegen magasodó erdélyi rom előtt, eltöpreng a múlt dicsőségén, a sors forgandóságán… aztán az is eszébe jut, hogy mit, mennyit hasznos megmenteni a düledékek közül.
Szombat reggel pedig újabb erdélyi városban láttak medvét.
Az elmúlt hetek esőzései következtében víz alá került a tavaly átadott bözödújfalusi Összefogás templomának hajórésze. Szász Levente Loránd erdőszentgyörgyi polgármester a Krónikának elmondta, egyelőre nem aggódnak.
Egyszerre kell nekünk a fa, a só és a pénz. A természet adja is, hogyne. Csak közben beomlik a bánya.
Az elárasztást követő állapotokról tett közzé fotókat a parajdi sóbányáról a Meteoplus Facebook-oldal. A napokban készült fotókon vízzel feltelt bányabelsők láthatóak, továbbá egy tárna is, ahol sótömb omlott le.
Mutatjuk, mit tilos szállítani személygépkocsink csomagtartójában, és mit kockáztatnak azok, akik fittyet hánynak a szabályokra.
Nagyborosnyón gőzerővel dolgoznak a tűzoltók azon, hogy a falu területéről a Kovászna-patakába szivattyúzzák át a vizet, de eddig ez csak ahhoz volt elegendő, hogy szinten tartsák az áradást. Szükség volt a Nagypatak gátjának átvágására is.
Hogyan látná Erdélyt valaki, aki soha nem járt még a környéken. Legyen ez a valaki ezúttal hipotetikusan mondjuk egy Zöld Elefánt…
Sosem kérdezzük meg magunktól, hogy mit tudunk azzal a valósággal kezdeni, amelyben nem voltunk, és ma sem vagyunk a domináns történelmi fél.
Július közepétől új időszámítás kezdődik az FK Csíkszereda életében, ami a hargitai megyeszékhelyen is érezhető változásokkal fog járni.
Az ember megáll egy-egy hajdan délcegen magasodó erdélyi rom előtt, eltöpreng a múlt dicsőségén, a sors forgandóságán… aztán az is eszébe jut, hogy mit, mennyit hasznos megmenteni a düledékek közül.