Ránknyílt a viccesen sztoikus erdei fülesbaglyok szeme, amikor fényképezéssel megzavartuk városi nappalozásukat.
Erdei fülesbaglyok költöztek a kolozsvári Györgyfalvi negyedbe, pontosabban a Merkúr üzletegyüttes mellé, láttuk meg egy ismerősünk Facebookján, és elmentünk megnézni őket. Tényleg ott ültek hármasával két fán, egy bagoly pedig kicsit arrébb, egyedül.

Felkerestük a közeli Detunáta park madaras pannóját, hátha közelebbit tudunk meg a fülesbaglyokról, de úgy látszik, nem tartoznak Kolozsvár leggyakoribb madarai közé, mert nem szerepelnek a Román Ornitológiai Társaság által szerkesztett, háromnyelvű ismertetőn.
Úgyhogy bekattantunk a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület madárhatározó applikációjába, ahonnan megtudtuk, hogy az erdei fülesbaglyok telente gyakran húzódnak be városokba, és télen azért is nő meg a létszámuk, mert ide húzódnak az északról érkezők is.

Azt sejtettük, hogy a füle nem igazi, csak tolldísz, de azt nem, hogy a fülesbagoly tulajdonképpen csak akkora, mint egy házigalamb, de olyan laza a tollazata, hogy jóval nagyobbnak hat.

Alulról jól látszik, milyen sok a levegő a tollai között.

Madárbarát hely a közeli Detunáta park, több madárház és ez a madáretető is helyet kapott benne.

Ezen az ismertetőn lehet kibogozni, hogy az imént zöldikét vagy széncinegét láttunk, esetleg tengelic, erdei pinty, szajkó vagy vörösbegy vöröslött az előbb az ágon.

Ő a széncinege.

Ő pedig valószínűleg egy szajkó. Vagy csuszka?

Bagolyapropójú bámészkodásunk során nem madárjellegű lényeket is felfedeztünk a fákon, több méter magasan.

Kár, mert egyébként a madárles az egyik legszórakoztatóbb dolog a parkban, ahol a domináns károgást nemcsak énekesmadarak színesítik, hanem időnként a harkály kopogása is megüti a fülünket.
(UI: Köszi a tippet, Jánosi Andrea!)
Marosvásárhely az első olyan romániai város, ahol az utcai szemétkezelésben robotokat alkalmaznak. Furcsa és idegen... megszokható?
Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.
A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.
Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.
Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.
A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.
Ha csak egy rövid videót nézne meg arról, hogy miként működik az ország, és mekkora munka a megreformálása, akkor ez legyen az.
Kiemelt figyelemmel reagált a román sajtó arra a hírre, hogy Magyarország aranykészletei immár nagyobbak, mint a Bukarest által felhalmozottak.
További híreink: az időnket is ellopják – 23 órás lesz a vasárnap; az üzemanyagárak pedig elszabadultak, de a gazdákat legalább megmentené egy rendelet.
A vágott bárány átlagára 45 és 60 lej között mozog kilogrammonként Székelyföld piacain. Míg Gyergyószéken már 45 lejért is találni húst, Sepsiszentgyörgyön mélyebben a zsebükbe kell nyúlniuk a vásárlóknak a 60 lejes egységár miatt.
A bárányhúsból készült étkek sok erdélyi család húsvéti ünnepi menüsorozatának elmaradhatatlan alkotóelemei: ilyen a bárányfejleves, töltött bárány, vagy a belsőségekből készülő bárányfasírt.
Mintegy 40 banival csökkent a gázolaj literenkénti ára szerdán, egyelőre az OMV és a Petrom-töltőállomásokon.
Marosvásárhely az első olyan romániai város, ahol az utcai szemétkezelésben robotokat alkalmaznak. Furcsa és idegen... megszokható?
Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.
A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.
Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.
Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.
A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.