Ránknyílt a viccesen sztoikus erdei fülesbaglyok szeme, amikor fényképezéssel megzavartuk városi nappalozásukat.
Erdei fülesbaglyok költöztek a kolozsvári Györgyfalvi negyedbe, pontosabban a Merkúr üzletegyüttes mellé, láttuk meg egy ismerősünk Facebookján, és elmentünk megnézni őket. Tényleg ott ültek hármasával két fán, egy bagoly pedig kicsit arrébb, egyedül.

Felkerestük a közeli Detunáta park madaras pannóját, hátha közelebbit tudunk meg a fülesbaglyokról, de úgy látszik, nem tartoznak Kolozsvár leggyakoribb madarai közé, mert nem szerepelnek a Román Ornitológiai Társaság által szerkesztett, háromnyelvű ismertetőn.
Úgyhogy bekattantunk a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület madárhatározó applikációjába, ahonnan megtudtuk, hogy az erdei fülesbaglyok telente gyakran húzódnak be városokba, és télen azért is nő meg a létszámuk, mert ide húzódnak az északról érkezők is.

Azt sejtettük, hogy a füle nem igazi, csak tolldísz, de azt nem, hogy a fülesbagoly tulajdonképpen csak akkora, mint egy házigalamb, de olyan laza a tollazata, hogy jóval nagyobbnak hat.

Alulról jól látszik, milyen sok a levegő a tollai között.

Madárbarát hely a közeli Detunáta park, több madárház és ez a madáretető is helyet kapott benne.

Ezen az ismertetőn lehet kibogozni, hogy az imént zöldikét vagy széncinegét láttunk, esetleg tengelic, erdei pinty, szajkó vagy vörösbegy vöröslött az előbb az ágon.

Ő a széncinege.

Ő pedig valószínűleg egy szajkó. Vagy csuszka?

Bagolyapropójú bámészkodásunk során nem madárjellegű lényeket is felfedeztünk a fákon, több méter magasan.

Kár, mert egyébként a madárles az egyik legszórakoztatóbb dolog a parkban, ahol a domináns károgást nemcsak énekesmadarak színesítik, hanem időnként a harkály kopogása is megüti a fülünket.
(UI: Köszi a tippet, Jánosi Andrea!)
A rocker élete a „hogy lehet ilyen hangerőn hallgatni ezt a csörömpölést, fiam”-tól a „megyünk hát, hétkor találkozunk a helyszínen”-ig.
És miért lesz ettől egyre idegesebb a nép?
Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.
A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.
A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.
A március 15-i magyar állami kitüntetések idei díjazottjai között több erdélyi alkotó és szakember neve is szerepel.
Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.
Elfogadta a kormány csütörtöki esti ülésén azt a határozatot, amely szerint július 1-től a jelenlegi 4050 lejről 4325 lejre nő a bruttó minimálbér.
A magyar tudomány és kultúra képviselői munkájuk és alkotásaik által összefognak minket, erősítenek, építenek és gyarapítanak mindannyiunk javára – mondta Sulyok Tamás köztársasági elnök a Kossuth- és Széchenyi-díjak átadásán szombaton az Országházban.
Már nem számítanak kuriózumnak Székelyföldön a szalmabála házak, de tény, hogy nem választják túl sokan ezt a fajta építkezést, talán azért, mert ódzkodnak az ismeretlentől: három házba látogattunk el, vendéglátóink pedig az építkezésről meséltek.
A rocker élete a „hogy lehet ilyen hangerőn hallgatni ezt a csörömpölést, fiam”-tól a „megyünk hát, hétkor találkozunk a helyszínen”-ig.
És miért lesz ettől egyre idegesebb a nép?
Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.
A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.