Persze, így is lehetne csinálni. De nem valószínű, hogy a nagyromán törvényhozók hajlanának erre.

Ahogy az ukránok bánnak a románokkal Ukrajnában, úgy bánnak a románok a magyarokkal Erdélyben. Hans Hedrich írása.

Csak hát még mindig nehéz nyíltan kiállni mellettük. Hans Hedrich írása.

A nemzetközi jog irányváltása az 1919–1920-as időszakban az egyes államok által másokkal szemben elkövetett nemi erőszak nyomán született meg.

Avagy: mit tanulhat Erdély Spanyolország válságából? Hans Hedrich írása.

Ki volt itt előbb? Kié Erdély és a hatalom? Fontos ez? s ha igen, miért? Hans Hedrich válaszol.

Mégpedig az ENSZ, az EBESZ, az ET és egyéb szervezetek dokumentumai szerint. Más kérdés, hogy mennyire tojik rá Románia.

... és nem csak itt. Hans Hedrich szépen csokorba szedte őket. A hideg kiráz.

Egy újabb büntetőügyi természetű médiaátverés kronológiája. Hans Hedrich elemzése.

Elég sok, a román többség számára kényelmetlen igazságot tartalmaz Hans Hedrich írása.

Mert Klúzsnapoka nem európai város. Hála Funarnak, Bocnak és a hasonszőrű szalonnackóknek. Többek között. Hans Hedrich írása.

Patarét, a többnyelvű városnévtáblák mizériája. Csak néhány példa.

Hans Hedrich szövege a román alkotmányba bebetonozott etnokratikus rendszerről, Philipp Ther új könyvének kapcsán.

Hans Hedrich publicisztikája a híres koronkai RMDSZ-ügyről. Ezt nevezik negatív választási kampánynak.

Se a román állam, se az RMDSZ, se az EMNP, se az MPP. Legalábbis Hans Hedrich állítása szerint. Na, lehet vitázni!

Biztos van, aki megtenné, ha tehetné. De egyelőre nem megy. Hans Hedrich vitriolos írása zászlókról, szekuról, Erdélyről.

Hans Hedrich hozzátesz néhány dolgot a Tőkés-féle érdemrend-visszavonási ügy értelmezési rétegeihez.

Hans Hedrich természetesen nem csak figyelmeztet. Megoldásokat is ajánl.