Persze, így is lehetne csinálni. De nem valószínű, hogy a nagyromán törvényhozók hajlanának erre.
Miután az ország elnöke 2017. november 6-án újra megnyitotta a közigazgatási-területi reform (szabadfordításban: „Románia régiósítása”) témáját, az alábbiakban egy LISTÁT javaslok azokról a decentralizálási, valamint egyes régiók és mikrorégiók újbóli felértékelésére vonatkozó politikákra/projektekre, melyek nem igényelnek nagy erőfeszítést, melyekhez nincs szükség az alkotmány módosítására és melyek nem mennek szembe (túlságosan) a lakosság többségének mentális „setting”-jével.
1. A decentralizált intézmények, közhasznú cégek, állami vállalatok, iskolák, középiskolák és más hasonlók vezetői kijelölésének valódi depolitizálása és az alkalmasság elvének alkalmazása.
egyes központi hatóságok nevéből és esetleg „állami”, „központi” kifejezésre cserélése – a szóban forgó intézmények tevékenységével ellentétes etnicista áthallások elkerülése érdekében (pl. a Nemzeti Diszkriminációelleni Tanácsot vagy a Nemzeti Audiovizuális Tanácsot Diszkriminációelleni Tanáccsá és Audiovizuális Tanáccsá kellene átnevezni).
3. Annak a potenciálisan alkotmányellenes/diszkriminatív rendelkezésnek az eltörlése, melynek értelmében a bizonyos árbevételt meghaladó kereskedelmi társaságoknak kötelességük Bukarestbe áthelyezniük az adózási székhelyüket.
4. Egyes bukaresti intézmények vagy akár központi minisztériumok székhelyét az ország más városaiba kell áthelyezni, az emberi erőforrások, tudás, pénzügyi források méltányos területi megosztása céljából. Például: Regionális Fejlesztési Minisztérium, Nemzeti Örökség Intézete, Számvevőszék, Állami Építésügyi Felügyelet, Alkotmánybíróság, Gazdasági Minisztérium, Művelődési Minisztérium, Ásványforrások Ügynöksége.
az átpolitizált történetírás és ennek múltbéli hatásainak kritikus önvizsgálata, a történelmi/nyelvi/vallási közösségek tagjainak visszahelyezése jogaikba, a Románia jelenlegi területén élő történelmi/nyelvi/vallási közösségek rehabilitálása.
6. A fejlesztési régiók történelmi régiók szerinti átnevezése, esetleg a fejlesztési régiók határainak átrajzolása, egyes régiók döntéshozatali központjainak áthelyezése (pl. Gyulafehérvárról a régióban központibb helyen lévő városba), a fejlesztési régiók további mikrorégiókra osztása.
az infrastrukturális összeköttetés létrehozásával/visszaállításával a szomszédos országokban lévő határterületekkel (pl. tömegközlekedési – vasút, autóbusz – kapcsolatok, kerékpárutak, turistautak és más hasonlók létrehozásával), jelentős számú új határátkelő megnyitása, a szomszédos országok nyelvének, történelmének, kultúrájának fakultatív oktatásának bevezetése a tanrendbe, valamint csereprogramok létrehozása a szomszédos országokkal; a kisebbségi nyelvek használatára vonatkozó törvények következetes és proaktív alkalmazása a határövezetekben is, ezzel bátorítva a határokon átnyúló cseréket; határokon átnyúló témákkal foglalkozó és a szomszédos országok nyelvét oktató tévé- és rádióműsorok indítása.
Az alcímeket a szerkesztőség adta.
Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.
Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.
Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.
A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.
Nem úgy van az, hogy egy „független” illető valamire rámutat, hogy az propaganda, és akkor az propaganda.
Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter erdélyi körútja során eléggé élesen kirajzolódott, miként is viszonyul egymáshoz a romániai magyar közösség és az anyaország új kormánya.
A Ceaușescu-diktatúra legsötétebb időszaka, két erdélyi szász család és a tornyosuló kérdés: kivándorolni vagy vállalni az erőszakos asszimilációt a szülőföldön?
Együttes ülésén szavazott a képviselőház és a szenátus kedden délután a Luca Niculescu-kormány beiktatásáról. A kabinet végül megkapta a beiktatásához szükséges szavazatszámot.
Romániával példálózott Magyar Péter miniszterelnök, amikor az Országgyűlésben a jövő évi költségvetés kapcsán a túlköltekezés veszélyire figyelmeztetett.
Helikopterekkel segítik a közlekedési rendőrök munkáját kedden Hargita megyében: a levegőből is figyelik a közutakat, hogy kiszűrjék a biztonságos közlekedést veszélyeztető szabálytalanságokat.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.
Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.
Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.
A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.