Washingtoni elemzők: Románia csak irtsa a korrupciót és fejlődjön!

Úgy tűnik, semmi esélye sem volt annak a bukaresti javaslatnak, hogy a NATO hozzon létre a Fekete-tengeren egy hatalmas flottillát, tekintettel a mostani körülményekre, amikor Törökország nem akar konfrontálódni Oroszországgal, Románia és Bulgária pedig gyenge – mutatnak rá egy washingtoni think-tank szakértői a HotNewsnak szerdán elküldött elemzésükben. Az Európai Politikákat Elemző Központ (CEPA) anyaga arra szólítja fel Romániát és Bulgáriát, hogy a korrupció visszaszorításával és gazdasági fejlődéssel belülről is erősödjenek meg.

A Center for European Policy Analysis szakértői, Janusz Bugajski és Peter Doran aláírásával tett közzé A Fekete-tenger védelme – a NATO válaszol Oroszország fekete-tengeri offenzívájára címen egy terjedelmes elemzést.

Az elemzők megemlítik a NATO varsói csúcstalálkozóján hozott döntést egy többnemzetű védelmi dandár létrehozásáról Délkelet-Európában, melynek Románia lesz a házigazdája, de figyelmeztet, hogy a Krím Ukrajnától történt elcsatolása után még

az AEÁ és más szövetségesek egymást váltó fekete-tengeri haditengerészeti jelenléte sem elég egy orosz agresszió elrettentésére.

A nem part menti államok hadihajóinak fekete-tengeri jelenlétét korlátozó Montreaux-i Egyezmény miatt a NATO akadályokba ütközik, ha szövetséges tengerészeti erőket akar a térségben mozgósítani, tekintettel a legutóbbi törökországi eseményekre és Románia és Bulgária képességeinek hiányára – a szervezetnek csak ez a 3 tagja rendelkezik fekete-tengeri kijárattal.

Ezzel összefüggésben a washingtoni szakértők megemlítik Románia NATO-államok fekete-tengeri haditengerészeti jelenlétére vonatkozó javaslatát és Bojko Boriszov bolgár kormányfő elutasítását, aki „kényelmetlen helyzetbe” hozta Klaus Iohannis román elnököt.

„Egy regionális tengerészeti munkacsoport létrehozására vonatkozó munka folyamatban volt és a védelmi hivatalosságok üdvözölték, de addig, amíg Boriszov 2016. június 16-án ki nem jelentette, hogy Bulgária nem fogja egy közös flotta létrehozásához egyesíteni erőit Romániával és Törökországgal. Megjegyzései negatív jelzést küldtek Bukarestbe és kényelmetlen helyzetbe hozták Klaus Iohannis román elnököt, aki pont azért ment hivatalos látogatásra Szófiába, hogy a fekete-tengeri védelemmel kapcsolatos együttműködésről tárgyaljon”, írják még a CEPA elemzői.

A washingtoni székhelyű elemzőközpont a NATO fekete-tengeri védelmének más hiányosságait is felsorolja:

* A NATO-nak jelenleg nincs sürgős helyzetekre vonatkozó terve a fekete-tengeri területe mentén, ahol Oroszország közvetlen fenyegetést jelent a hajózási és repülési szabadságra, és kész ellenséges akciókat indítani egy vagy több part menti állam ellen.

* Ahelyett, hogy állandó NATO-bázisokat építenének ki, a Szövetség hivatalosságai legfeljebb 1.000 katonát jelentő áttelepített dandárokat javasoltak az első vonalhoz tartozó kulcsfontosságú államok – Litvánia, Lettország, Észtország, Lengyelország, Bulgária és Románia – mindegyikébe. Ash Carter amerikai védelmi miniszter azt mondja, hogy a terv célja „teljes körű elrettentési helyzetbe” hozni a NATO-t, hogy megelőzzön bármilyen külső agressziót. Ennek ellenére a javaslatot nem megfelelőként bírálták, a tervezett – légi, tengerészeti és az eredeti dandárokat rendkívüli helyzetben megerősítő, 40.000 főig terjedő különleges műveleti erőket is magába foglaló – gyorsreagálású erő még mindig nem állt fel.

* Az AEÁ Rakétaellenes Védelmi Rendszer Szakaszosan Alkalmazkodó (EPAA) megközelítése, mely a deveselui antiballisztikus pajzs elemeit is magába foglalja, sok előnnyel jár a fekete-tengeri NATO-országokra nézve. Ennek ellenére ezeket realizmussal és „a rendszer fizikai korlátait” figyelembe véve kell kezelni. Igazi világméretű válság esetén

a jelenleg telepített EPAA-elfogók száma korlátozott lenne.

A tömegpusztító ballisztikus rakéták (ADM) képesek áthatolni az EPAA védelmén. Ez mélységesen aggasztó.

* Az európai népességeknek nyújtott védelmi réteg veszélyesen vékony. A NATO-tagok ideális esetben ezt a hiányosságot úgy kezelhetnék, ha a nemzeti rakétavédelmi aktívákat (középső szint) váltásban telepítenék a Fekete-tenger térségébe, mint amilyen például az AEÁ hadserege által használt Patriot rakétaellenes védelmi rendszer. A szomszédságban lévő NATO-tagok, mint például Lengyelország, azon dolgoznak, hogy szintén megszerezzék ezt a fajta képességet.

* Valójában az EPAA felső szintű, szárazföldi rakétaellenes védelmét arra tervezték, hogy felfedezze, nyomon kövesse és megsemmisítse az atmoszférán kívülről érkező és Iránból származó ballisztikus fenyegetéseket. Ez azt jelenti, hogy nem képes elfogni az orosz ballisztikus rakétákat. A deveselui berendezések mégis képesek egy pszichológiai elemet nyújtani a NATO-tagok védelme számára azzal, hogy az AEÁ állandó jelenlétét jelentik a térségben. Ezen kívül az EPAA növeli Románia stratégiai jelentőségét Washington számára.

A CEPA egy sor lépést is javasol, melyeket a NATO-nak meg kellene tennie:

1. Rendkívüli helyzetekre vonatkozó NATO-tervek kidolgozása. Szükség van a NATO keleti, fekete-tengeri szárnyát fenyegető veszélyek közös felmérésére, mely minősítené minden egyes tagállam sebezhetőségi fokát. Mind Romániának, mind Bulgáriának fel kell tárnia azokat a belső sebezhetőségeit, melyeket Moszkva kihasználhatna és átfogó, valamint hiteles válaszadási keretet kell kidolgoznia.

2. A NATO-jelenlét fokozása. A Moszkva lépéseire válaszoló gyakori, rotációs fekete-tengeri közös hadgyakorlatok fenntartására vonatkozó terveket regionális parancsnokságba kell egyesíteni, mely az összes térségbeli védelmi tevékenységet koordinálná. Ennek a NATO három fekete-tengeri tagját – Bulgária, Románia és Törökország – kellene magába foglalnia a NATO olyan jelentős erőivel együtt, mint az AEÁ, Franciaország, Németország, Nagy-Britannia és Olaszország. A Szövetség ezen kívül megnövelheti az állandó haditengerészeti csoportjai kapacitásait is. A NATO két ilyenfajta gyorsreagálású többnemzetű csoporttal rendelkezik. A Szövetség jobb katonai védelmet nyújthatna a konstancai tengerészeti bázisnak, mely nemcsak Románia számára jelent kritikus tengerészeti infrastruktúrát, hanem a NATO egész keleti szárnyának.

3. A katonai képességek javítása. Egy hatékony biztonsági helyzet kialakításának létfontosságú eleme a Szövetséges Tengerészeti Stratégia, mint a tengeri környezetben alkalmazott építkezési kapacitások alapja. A stratégiát Európa változó biztonsági környezetének fényében kell felülvizsgálni és frissíteni. A következő tíz évben új tengeri hatalmak számának növekedése, a geopolitikai versengés felerősödése és a kereskedelem globalizálódásának fokozódása miatt megnő a tengerészet stratégiai jelentősége.

Romániának és Bulgáriának korszerűsíteniük kellene fegyveres erőiket.

Ennek szisztematikus folyamatnak kell lennie, mely maga után vonja a képességek és elsődlegességek felmérését, valamint egy erősebb területvédelmi erő létrehozását, rendkívüli helyzetekre vonatkozó részletes tervekkel, melynek célja a szorosabb integráció a NATO más tagjaival.

Romániának támogatásra van szüksége egy jelentősebb haditengerészeti erő kiépítéséhez, mely kétéltű hajókat és drónokat is magába foglalna.

4. A regionális együttműködés serkentése. A NATO fekete-tengeri országainak ki kell dolgozniuk egy közös biztonsági stratégiát, melyet rendszeres katonai együttműködés támasztana alá. Románia vagy Bulgária a NATO part menti államai és a partner államok képviselőinek találkozási helyévé válhatna. A térségbeli együttműködés serkentéséhez Romániának meg kellene oldania az Ukrajnával kapcsolatos vitáit, mint például a Bisztroe-csatorna ügye. Ezen kívül tovább lehetne fejleszteni a román–moldovai közös hadgyakorlatokat és azokat a közös erőket, melyeket be lehetne vonni a Románia határai mentén lévő régiókban fellépő külső lázadásokkal szemben. Ezen kívül Grúziát és Ukrajnát is be kell vonni a folyamatba, melyek kikötői bázisokat biztosíthatnának a NATO-erőknek.

5. A Soft Security eszközök megerősítése. A NATO-államoknak meg kell erősíteniük saját nemzeti intézményeiket, hogy kivédhessék a korrozív és destabilizáló orosz hatásokat. Az intézmények megerősítésének magába kell foglalnia a korrupció visszaszorítását, a dezinformálás visszaszorítását, a biztonsági szolgálatokba történő beszivárgásokkal szembeni védelmet, valamint a politikai tényezők által torzított gazdasági befolyások elleni védelmet.

Az energia- és nyersanyagforrások változatossá tétele szintén csökkentené a Moszkvától való függést és a politikai beavatkozást.

A gazdasági fejlődés sorsdöntő kérdés a NATO fekete-tengeri államai esetében, mert ez minden társadalmat megvédene az Oroszország által irányított dezinformálástól, valamint a politikai behatástól és a populista szólamoktól a társadalomnak azokban a részeiben, melyek nem részesültek jelentős mértékben az Európai Unióhoz tartozás előnyeiből (Románia és Bulgária esetében).

Konstanca (Románia) és Batumi (Grúzia) kikötők szintén fontos szerepet játszhatnának kulcsfontosságú kikötőkként a kereskedelem és a gazdasági befektetések terén.

Nagyobb befektetéseket kellene eszközölni a kibernetikai biztonság terén, kihasználva a romániai és bulgáriai technológiai ügyességet.

A címet és alcímeket a szerkesztőség adta.