// 2026. április 1., szerda // Hugó

Voltak vagy nem voltak ötezren az úzvölgyi temetőben?

// HIRDETÉS

A mioritikus nemzetvédő elemzők alaposan nekifeküdtek az úzvölgyi megemlékezésen résztvevők megszámlálásának. Persze azért, hogy uszíthassanak egyet, ha már nem történt botrány.

A számok nem mindig tűnnek absztrakt és élettelen adatoknak. Fontos megjegyezni, hogy emberek gyűjtik össze, használják és töltik meg élettel az adatokat. Emberek döntenek arról, mit számoljanak és miként használják fel az eredményeket, utóbbi aspektus pedig még fontosabb akkor, amikor egy nyilvános rendezvény résztvevőinek számára vonatkozó adatokról van szó.

A becsmérlők megpróbálják szándékos számítási hibákkal minimalizálni ezt a számot,

a támogatók pedig mesterséges módon megnövelni azt. A lényeg, hogy mind az egyik, mind a másik oldal is manipulálhatja önöket.

Egy tüntetés résztvevőinek számát a legtöbbször a sajtó és/vagy a csendőrség becsüli meg. A résztvevők teljes száma néha egyszerűen téves lehet és – a legtöbbször – az a legcélravezetőbb, ha megpróbáljuk kideríteni, hogy a hangoztatott szám legalább hihető-e.

Ne elégedjenek meg a résztvevői szám elfogadásával, elemezzék az adatokat.

Az Orbán-kormány által ellenőrzött magyar hírügynökség, az MTI hálózatához tartozó kétnyelvű Hirado.hu honlap arról tájékoztatott augusztus 26-án, hogy az úzvölgyi csata évfordulóján tartott megemlékezésen

„több mint 5000 fő vett részt, jóval többen, mint az előző években”.

Ugyanazon a napon a „nagyjából 5.000 résztvevőről” szóló hírt átvette a G4Media, a HotNews, az Adevărul és a Realitatea is.

Ezek közül egyik hírnél sem közöltek helyszínen készült fényképeket, ami azonnal riadókészültségbe helyezett.

Összeállítás a román sajtóban az úzvölgyi temetőben (Bákó megye) (a LARICS stratégája annyit azért tudhatna, hogy Úzvölgye nem Bákó megyében található – a szerk.) tartott ökumenikus ceremóniáról megjelent hírekből.

A téma azért is igazán érdekes, mert két hónappal ezelőtt, június 6-án, a hősök napján az úzvölgyi temető a román nacionalisták és a térségbeli magyar etnikumúak közötti harcmezővé változott.

Az esemény közel állt ahhoz, hogy diplomáciai botrányt robbantson ki,

a Kreml-párti források pedig nem szalasztották el az alkalmat, hogy kihasználják a feszültségeket (a szerző – mivel a LARICS által képviselt narratívával ellentétes – elhallgatja, hogy a hivatkozott Szputnyik portál a „szélsőséges magyarokat” móresre tanító „hazafi románokról” cikkezett – a szerk.).

A katonákról megemlékező rendezvényt ezúttal Csíkszentmárton (Hargita megye) polgármesteri hivatala kezdeményezte Hargita Megye Tanácsával együttműködésben, mert azokról a fiatal székely katonákról emlékeztek meg, akik a románok szövetségesek oldalára történt átállása után három nappal indított szovjet támadás során estek el.

A szovjet hadsereg 1944. augusztus 26-án törte át a frontvonalat az Úzvölgyében és miután Románia átállt a szövetségesek oldalára, megkezdődött a magyar védvonal támadása. Tekintettel arra, hogy az első vonalban volt, az első vereséget a 17 és 18 éves fiatalokból álló székely határőregység szenvedte el.

Látni akartam, hány résztvevő volt valójában az úzvölgyi nemzetközi temetőben tartott ökumenikus istentiszteleten,

így rátaláltam néhány fotóriportra a maszol.ro, Székelyhon és uz-volgye.ro magyar nyelvű honlapokon.

Fentről készült felvétel hiányában a benépesített terület rekonstruálásának módszeréhez folyamodtam.

Először is kijelöltem néhány viszonyítási pontot a képekről, hogy azokat összevessem a kataszteri elrendezési tervben feltüntetettekkel.

A fényképeken és a kataszteri elrendezési tervben azonosított viszonyítási pontok.

Az azonosított viszonyítási pontok alapján a temetőről készült egyik magaslati képen bejelöltem a benépesített területet.

Majd a mapchecking.com alkalmazással, a benépesített terület kijelölésével nagyjából megbecsültem az esemény résztvevőinek a számát:

Ha elfogadjuk, hogy a beazonosított mintegy 780 m2-nyi területen 1 fő/m2 van, akkor azt tapasztaljuk, hogy

az eseményen nem lehetett sem „5000 magyar etnikumú román állampolgár”, sem „néhány ezer”, hanem csak néhány száz (600-800 fő).

De még akkor is, ha 2 fő/m2-re növeljük a számítási alapot, összesen nagyjából 1500 résztvevőt kapunk, semmiképpen sem „néhány ezret”.

Ennek ellenére, ha látni akarjuk, hogy miként nézne ki az ökumenikus istentisztelet az úzvölgyi nemzetközi temetőben, a benépesített területet 5.000 m2-re növelhetjük, ami a temető teljes területének (nagyjából 8000 m2) 62,5 százalékát jelentené.

Ezáltal megállapíthatjuk, hogy 5000 résztvevő esetében a fényképésznek valamilyen magaslatra kellett volna felmásznia, hogy összképeket készítsen, ami augusztus 26-án nem történt meg. A Mapchecking sokkal nagyobb területet jelölt ki arra az esetre, ha „nagyjából 5.000 résztvevő” vett részt a szabadtéri istentiszteleten.

Visszatérünk néhány összképhez, hogy felbecsüljük a temető „telítettségi” mértékét:

Az úzvölgyi temetőben tartott ökumenikus istentisztelet résztvevői által képviselt „foglaltsági” mértéket mutató összképek.

Láthatjuk, hogy a benépesített terület nem lép túl a bejárati kaputól balra elhelyezkedő fa és emlékmű vonalán. Ugyanakkor a fényképek a teljes terület inkább 10-15 százalékos, mint 3/5-ös foglaltságát mutatják.

Quod erat demonstrandum.

Az itteni sajtó egyszerűen átvette az MTI ügynökség által közölt információt, nem ellenőrizve azt más forrásokból, a magyar forrás pedig az Orbán-rezsim szócsöve, mely az igazság eltorzításával (a résztvevők számának eltúlozásával) és

az úzvölgyi eset felhasználásával akarja mesterségesen fenntartani a térségbeli etnikai és kulturális törésvonalakat,

hogy kiemeljen bizonyos „gondokat”, melyekkel a romániai magyarok szembesülnek.

A szerző a LARICS Szakértői Tanácsának tagja. (A LARICS az Információs Hadviselést Elemző és Stratégiai Kommunikációs Laboratórium román nevéből alkotott betűszó – a szerk.)

// HIRDETÉS
Különvélemény

Itt a jövő: robotkutyák jelentek meg Erdély szívében. De mit csinálnak?

Sánta Miriám

Marosvásárhely az első olyan romániai város, ahol az utcai szemétkezelésben robotokat alkalmaznak. Furcsa és idegen... megszokható?

Használati utasítás március 15-re

Szántai János

Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A marosvécsi kastély úrnőitől a maszkulin honleányokig

Sólyom István

A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.

Az ország, ahol a polgárok megbírságolása is kihívást jelent

Fall Sándor

Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.

A garázsok elbontásával lezárul egy korszak a város történetében (FOTÓKKAL)

Sánta Miriám

Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.

Így vált a reálpolitikus Mihály vajda a modern román nemzet legfőbb szimbólumává

Sólyom István

A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
És akkor a miniszter felvett egy maroknyi homokot és odadugta a lefagyott hivatalvezető orra alá
Főtér

És akkor a miniszter felvett egy maroknyi homokot és odadugta a lefagyott hivatalvezető orra alá

Ha csak egy rövid videót nézne meg arról, hogy miként működik az ország, és mekkora munka a megreformálása, akkor ez legyen az.

Tanulságok egy még le sem zajlott választás kapcsán
Krónika

Tanulságok egy még le sem zajlott választás kapcsán

Miközben Magyarországon az elmúlt választási ciklusok legkiélezettebb és -feszültebb politikai kampánya zajlik, Erdélyben – és több magyarlakta vidéken a Kárpát-medencében – már megkezdődött a szavazási folyamat.

Kit szoptat az anyaország a hon kebeléből, és kit máshonnan?
Főtér

Kit szoptat az anyaország a hon kebeléből, és kit máshonnan?

Gyerekszótár választások előtti kimerült időkben.

Megtalálták a két eltűnt kislányt
Székelyhon

Megtalálták a két eltűnt kislányt

Egy erdész talált rá hétfő délután arra a két kislányra, akik vasárnap tűntek el dicsőszentmártoni otthonukból.

Rendőrségi pontosítások az eltűnt dicsőszentmártoni kislányok ügyében
Krónika

Rendőrségi pontosítások az eltűnt dicsőszentmártoni kislányok ügyében

Továbbra is folyamatban van annak a két kiskorúnak a felkutatása, akik vasárnap délután tűntek el Dicsőszentmártonból. A hatóságok hétfőre virradóra is megszakítás nélkül folytatták a keresést.

Három kilométert cipelte az erdész a kislányokat, miután megtalálta őket
Székelyhon

Három kilométert cipelte az erdész a kislányokat, miután megtalálta őket

Újabb részletek láttak napvilágot hétfő késő délután a Dicsőszentmártonból eltűnt és a várostól négy kilométerre, egy elszigetelt területen megtalált kislányok ügyében.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Itt a jövő: robotkutyák jelentek meg Erdély szívében. De mit csinálnak?

Sánta Miriám

Marosvásárhely az első olyan romániai város, ahol az utcai szemétkezelésben robotokat alkalmaznak. Furcsa és idegen... megszokható?

Használati utasítás március 15-re

Szántai János

Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A marosvécsi kastély úrnőitől a maszkulin honleányokig

Sólyom István

A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.

Az ország, ahol a polgárok megbírságolása is kihívást jelent

Fall Sándor

Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.

A garázsok elbontásával lezárul egy korszak a város történetében (FOTÓKKAL)

Sánta Miriám

Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.

Így vált a reálpolitikus Mihály vajda a modern román nemzet legfőbb szimbólumává

Sólyom István

A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.

// HIRDETÉS