// 2024. december 3., kedd // Ferenc, Olívia
Európai Unió

Vlagyimir Vlagyimirovics és az „útlevelek ügye”

// HIRDETÉS

Ha Magyarországnak meg Romániának szabad útleveleket osztogatnia, Oroszországnak miért nem?

A Főtér RoMánia rovatában a romániai román nyelvű média olyan véleményanyagait szemlézzük, amelyek vagy az itteni magyar közösséggel, a román-magyar kapcsolatokkal foglalkoznak, vagy a nyilvánosságot, a közbeszédet foglalkoztató forró témákat taglalnak.

Jelen szöveg az Adevărul oldalon közölt cikk fordítása. Az alcímeket a szerkesztőség adta.

Politikusaink szokásos, a román adófizető pénzéből állt hajókázásukon vannak, mely még messzebbre viszi őket a csodálatos és nyugodt Nemtörődömség-szigetek felé. Sem idejük, sem kedvük nem volt észrevenni, hogy

Vlagyimir Vlagyimirovics Putyin felénk is elküldött egy nukleáris töltetű rakétával egyenértékű témát.

Kihasználva az Oroszországot az EU/NATO területektől elválasztó határnál rendkívül felkorbácsolt vizek által nyújtott előnyöket, megelőző offenzívát indított, pontosan azelőtt, hogy az európai állam- és kormányfők Nagyszebenbe érkeznének megvitatni a jövendőbeli közös építkezést.

Vlagyimir Vlagyimirovics abszolút egyértelmű üzenetet küld nekik, bejelentve, hogy – miért ne?! – ha a körülmények megkövetelik, kész nagyon messzire elmenni azon kezdeményezés összes következményeinek vállalásában, melyet én „útlevelek ügyének” neveztem el. Ez most – talán – egy olyan folyamat kvintesszenciája, melyet az oroszok már régen, a Szovjetunió szétesése után rögtön elindítottak, hogy felépítsék azt, aminek a jövendőbeli nagy nemzeti újrahatározási politikai-ideológiai művelet gerincévé kellett válnia.

Az egész az alapelv kinyilvánításán alapult: a posztszovjet Oroszországnak vissza kellett szereznie a birodalmi identitástípust,

azt mondva minden orosznak (nemcsak a Föderáció területén maradt, hanem a bárhol élő oroszoknak), hogy Oroszország Anyácska nem felejt. Ellenkezőleg, azért fog harcolni, hogy visszaszerezzen mindent, ami elveszettnek tűnt, fokozatosan és biztosan kiterjesztve az összes alkotmányos garanciát minden orosz etnikumúra, bárhol is élnének ezen a világon. Persze, ezek koncentrikus körökben zajló műveletek, a legkézenfekvőbbekkel, a volt szovjet köztársaságok és elsősorban Ukrajna által alkotott körívvel kezdve.

A nyugati tervezők csak most fogják fel, hogy az orosz „visszaszerzés” elsősorban nem a katonai, biztonsági, gazdasági vagy a régi befolyási piacokkal fennálló kapcsolati területre vonatkozik. A legfontosabb dimenzió – és ebből fakad a mostani lépés egész jelentősége – az identitárius, ami – a Kreml stratégái számára – a bábuk visszahelyezését jelenti pontosan ugyanoda, ahol a szovjet rendszer szétszakadásakor voltak, megpróbálva megfordítani a történelem játékának értelmét. Ne feledjék, hogy Putyin számára a Szovjetunió szétesése volt és maradt máig „a XX. század legnagyobb politikai katasztrófája… aki nem sírja vissza a Szovjetuniót, annak nincs lelke”.

Az én szemszögemből nézve

a nemzeti identitás visszaszerzésének technikája válik a legnagyobb aktív offenzív műveletté a hibrid háború új típusán belül,

a stratégiai cél az oroszok bizalmának helyreállítása lévén az évszázadokon átívelő egyetlen értékük iránt, melynek erősségét az orosz muzsik által viselt nagy háborúkban tesztelték: Oroszország Anyácska, mint szinte vallásos entitás, nagyon közel ahhoz az értelmezéshez, amellyel hajdanán a pánszlávizmus első romantikus teoretikusai ruházták fel és melyet most – teljesen más körülmények között és a XXI. századhoz igazított nyelvezetet használva – Dugin és Geraszimov doktrínái formalizálnak.

A mostani orosz ajánlat, mely szerint megkönnyítik az állampolgárság megszerzését a két ukrajnai szeparatista köztársaság oroszai számára, kevésbé az új ukrán elnöknek szóló figyelmeztetés, aki amúgy is tudja, hogy a donbaszi lakosok Moszkvához húznak. Az üzenet – és ezt végül, nagyon későn, az európai vezetők is megértették – az Európa jövőjéről tárgyaló vezetőknek szól, az ártatlan csodálkozás vékony mázába nagyon felszínesen becsomagolva. Azt üzeni nekik, hogy most miért csodálkoznak az orosz gesztuson, amikor más hasonló esetekben a tiltakozás semmilyen jelét sem mutatták: „Furcsa. Magyarország, Románia személyi igazolványokat osztogat. Van egy kérdésem.

Az Ukrajnában élő oroszok miért rosszabbak a magyaroknál és a románoknál?”.

Az ebben az üzenetben meglévő figyelmeztetést, véleményem szerint, éppen azért fogták fel igazi értékén a brüsszeliek, mert olyan távlati lépésre vonatkozik, melynek óriási következményei lesznek, ha megengedik majd a kiterjesztését és felhasználását precedensként.

Pontosabban mondva Putyin arra a lehetőségre (sőt, ezt inkább „valószínűségnek” nevezném) utal, hogy az „útlevelek fegyverét”, implicit módon az állampolgárság megadását a jövőben bizonyos konfliktusos helyzetek előkészítéseként vagy katalizátoraként használhassák fel olyan államok között, melyek bizonyos területeket szeretnének visszaszerezni, pontosan az Oroszország által a krími kísérlettel megnyitott utat követve. Ráadásul, a kremli politikára jellemző tapintattal az ukránokat arra figyelmezteti, hogy a magyarok útlevelet adhatnak a kárpátaljai lakosságnak, a románok pedig a Csarnóca (Cernăuţi, Csernyivci) környéki közösség tagjainak, például. Pontosan úgy, ha és amikor szükség lesz rá, ezúttal áttérve a komoly dolgokra, ahogy azt Oroszország is megteheti majd a litvániaiak, vagy oszétiaiak vagy… és a listát bármikor ki lehet bővíteni. Hiszen – nem igaz?! –

bármelyik állam elindíthat egy ilyen „reasszimilációs” politikát, az Egyesült Európa egész projektjét levegőbe röpítve.

Csak most, a jelenlegi feszült körülmények közepette, a szélsőségesség összes típusainak erőteljes felerősödése pillanatában, a gyűlölködő üzenetek általánossá válásakor látható az európai kalandot megterhelő egyik legnagyobb kudarc jelentősége. Talán emlékeznek arra az intenzív európai parlamenti vitára, mely az „európai állampolgárságról” szólt, amelyhez – nyilvánvaló módon – egységes európai útlevél társult volna. Az ötletet profi módon elszabotálták az Európa közös zsidó-keresztény gyökerének kihirdetésére vonatkozó szándékkal. Mindkettő elbukott, amikor a francia állampolgárok nem szavazták meg az alkotmányos szerződés tervezetét.

Most nagyon valószínűleg elkezdődhet egy visszafejlődési folyamat, az amerikai izolacionizmus mintájára, saját határaikon belülre bezárkózó nemzetekkel, amelyek megijedtek a szélsőséges migrációs hullámtól, melyet jóval meghaladott a keleti országokból – Romániából több millió számra – munkát keresni eltávozott kétségbeesettek óriási áradata. Nem a határok, nem a bármiféle akadályok válnak majd a szuverenista nacionalisták politikai fegyverévé, hanem az állampolgárság megadása feltételeinek szigorú újrahatározása, melyet – ahogy majd látni fogják – egyre inkább a munka piacára való bejutás jogával fognak társítani.

A másik oldalról az európai vezetők felhívását fogják majd hallani az európai álom megvalósítására

bizonyos új, elméleti szinten, a Nagyszebenben elfogadásra kerülő nagyon érdekes állásfoglalási záródokumentumban felsorolt politikák feltételei között. Az elkövetkező napokban részletesen is bemutatom ezeket. De a fő kérdés semmiképpen sem a szóban forgó dokumentum jelentőségével, mint inkább az egész játékot átvevő jövendőbeli európai vezető minőségével, erejével, hitelességével, eltökéltségével és stratégiai játékra való alkalmasságával kapcsolatos.

Vajon a mostani konfrontációt fogja folytatni, vagy ellenkezőleg, az útlevelek ügye egyszerű figyelmeztetés, egy másfajta gondolatmenetbe integrált epizód marad, mely ellensúlyozná az antinómiás gondolatmenetet, megfordítva a motorok forgásirányát és lehetséges párbeszédet kezdve el az európai intézményekkel? Meglátjuk, hogyan oszlanak meg ezek a tisztségek és a vezetők által eldöntött arány. Majd csak azután kezdődik el a mélyreható vita az orosz–kínai hatalmi kettőssel. Ez egy – nem lehetetlen – forgatókönyv, éppenséggel elképzelhető fejlődési lehetőségekkel, de – mint tudják – a politika a lehetetlen lehetőségek együttese, hiszen a dolgok ebben az ügyben néha összevissza mennek.
De ki tudja, ahogy azt most bizonyos fővárosokból diszkrét forrásokon keresztül hallani lehet, elképzelhető, hogy egy bizonyos csillagzat kedvező lesz számunkra és ablak nyílhat egy derűsebb horizont felé. Csakhogy, mivel ablakról van szó, nálunk valakinek: 1. akarnia kellene abba az irányba néznie, 2. ki kellene akarnia azt nyitnia. Időközben a térképek újrarajzolódnak, melyeken mi is ott vagyunk valahol, sztoikusan cipelve mindazt, ami meg van írva számunkra.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Miért nem foglalkozik az állam megfelelően az emberek digitális képzésével?

Fall Sándor

Nem elég siránkozni, hogy az egész ország a TikTokon lóg és hogy az álhírek nemzetbiztonsági veszély jelentenek.

Még néhány keresetlen szó Iohannis úr páratlan politikai pályafutásáról

Varga László Edgár

A vártnál is sokkal csúnyább lehet a szász elnök politikai pályafutásának vége. És ezt ő maga érte el lépésről lépésre.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Négyezer eurón múlott az ötéves Balog Ronaldo sakkvilágbajnokságon való részvétele

Nincs rendjén, ha a piszkos anyagiak hátráltatják egy kivételesen tehetséges gyermek kiteljesedését.

A blues Kolozsváron is ugyanazt csinálja, mint Memphisben: istenesen odavág

Ez a muzsika úgy dobog, mint a szív, akárhol is élünk a glóbuszon: fekete is, fehér is, helyi is, univerzális is.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Nincs megállás Erdélyben
Főtér

Nincs megállás Erdélyben

Így utazunk és pisilünk mi útközben, itt nálunk Erdélyben. Mindennemű egyezés a valósággal csupán a véletlen műve.

Rekord részvétel mellett zajlik a parlamenti választás
Krónika

Rekord részvétel mellett zajlik a parlamenti választás

Megnyitottak vasárnap reggel 7 órakor a Romániában kialakított szavazókörzetek: országszerte csaknem 19 ezer szavazóhelyiségbe várják a szavazásra jogosult több mint 18 millió román állampolgárt, megválasztani a parlament és a szenátus tagjait.

Kezdi kiverni a biztosítékot Bukarestben Georgescu TikTok-kampánya – hírek kedden
Főtér

Kezdi kiverni a biztosítékot Bukarestben Georgescu TikTok-kampánya – hírek kedden

Észbe kaptak a román hatóságok, rácsuknák az ajtót a Călin Georgescut kezére. Eközben Háromszéken macsetével gyilkolt egy részeg férfi.

Hargita megye teljesített a legjobban a választási részvétel tekintetében a parlamenti választásokon
Székelyhon

Hargita megye teljesített a legjobban a választási részvétel tekintetében a parlamenti választásokon

Újabb választást tartanak vasárnap Romániában, ezúttal a parlament összetételéről döntenek a romániai választópolgárok.

Győzött a PSD, előretört a román szélsőjobb, küszöb fölött az RMDSZ a felmérések alapján
Krónika

Győzött a PSD, előretört a román szélsőjobb, küszöb fölött az RMDSZ a felmérések alapján

A kormányon lévő Szociáldemokrata Párt (PSD) nyerte az 1989-es romániai rendszerváltást követően 10. alkalommal rendezett parlamenti választást a 21 órás urnazárás után közzétett felmérések eredményei alapján.

Hivatalos eredmények: hat százalék fölött az RMDSZ, élen a PSD
Székelyhon

Hivatalos eredmények: hat százalék fölött az RMDSZ, élen a PSD

Magas feldolgozottságú hivatalos részeredményeket közöltek már hétfőn reggel a 2024-es romániai parlamenti választásokról. Az RMDSZ 6 százalék fölött teljesített.

// még több főtér.ro
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Különvélemény

Miért nem foglalkozik az állam megfelelően az emberek digitális képzésével?

Fall Sándor

Nem elég siránkozni, hogy az egész ország a TikTokon lóg és hogy az álhírek nemzetbiztonsági veszély jelentenek.

Még néhány keresetlen szó Iohannis úr páratlan politikai pályafutásáról

Varga László Edgár

A vártnál is sokkal csúnyább lehet a szász elnök politikai pályafutásának vége. És ezt ő maga érte el lépésről lépésre.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Négyezer eurón múlott az ötéves Balog Ronaldo sakkvilágbajnokságon való részvétele

Nincs rendjén, ha a piszkos anyagiak hátráltatják egy kivételesen tehetséges gyermek kiteljesedését.

A blues Kolozsváron is ugyanazt csinálja, mint Memphisben: istenesen odavág

Ez a muzsika úgy dobog, mint a szív, akárhol is élünk a glóbuszon: fekete is, fehér is, helyi is, univerzális is.

// HIRDETÉS