// 2024. november 26., kedd // Virág
Románia

Vasile Dâncu tanácsai Johannisnak és Pontának

// HIRDETÉS

Csak fogadják is meg!

Vasile Dâncu, az IRES igazgatója Dan Marinescu és Liviu Iolu újságírókkal beszélgetett az Adevărul Live-ban a PSD távlatairól, tekintettel a pártot belülről őrlő legutóbbi konfliktusokra. Dâncu egy sor ajánlást is megfogalmazott a megválasztott elnöknek, Klaus Johannisnak, de Victor Ponta kormányfőnek is.

Vasile Dâncu: Az emberek érzékenyen reagálnak a politikai történésekre, még mindig bíznak a politikában és elvárják, hogy a politika azonnali hozadékkal szolgáljon számukra.

Nő azoknak az aránya, akik szerint az ország jó irányba halad. Tegnap láttam egy IRES-felmérést, mely szerint ez az arány 58 százalékos. Nőtt a derűlátás. Ez nagy teher azokon, akiknek vezetniük kell, akár a kormányról, akár Johannis elnökről van szó.

Neki át kell vennie ezt a terhet. A közvélemény kormányfői feladatokat szab Klaus Johannisra, de nem egy romániai, hanem

egy szupersztár kormányfő feladatait.

A derűlátás normális dolog. A politikusoknak azonban, az elnököt is beleértve, tompítaniuk kellene ezt az elvárási szintet.

Egy vezető számára ez a legfontosabb megoldandó feladat. Az életszínvonal nem tudja követni az elvárási szintet, és ezért kitaláltak néhány mechanizmust. Ezek egyike a nehéz örökség. El kell magyarázni, hol tartunk a valóságban.

Az emberek azt várják el, hogy az új elnök beiktatásával minden megváltozzon. Remélem, hogy Johannis majd elmondja rólunk az igazságot, elmagyarázza az embereknek, hogy a közös boldogság akkor jön létre, ha mindenki megoldja az egyéni boldogságát. Ehhez munka, érdemen alapuló kiválasztás kell.

Derűlátó sodródásban vagyunk, ami pozitív is. Ezt az energiát nem lehet konzerválni. Az érzelem kitör és nagy társadalmi kataklizmákat okozhat. Ez a fajta politikai elkötelezettség időszakos.

Az érzelemnek lehet pozitív hatása, ha az állandó részét becsatornázzák – befektetéseket, vállalkozásokat jelentő derűlátási infúziót hozhat.

Dan Marinescu: Nemrég voltak bizonyos kizárások a PSD-ből. Ön is átment ezen. Miért történik ez a PSD-ben?

Vasile Dâncu: Nincs két egyforma kizárás. A látványos beszerzések nem mindig erősítik a pártokat. Nálunk a politikusok túlságosan számtanilag gondolkodnak.

A pártok néha távozásokkal erősödnek.

Amikor a pártok nehéz helyzetben vannak, eldöntenek egy irányt, egyesek ellenállnak, és akkor, ha másképp nem megy, eltávolítják őket. A pártok általában véve nem alkalmazták túl gyakran a kizárásokat. Engem azért javasoltak kizárásra, mert a párt irányvonalát, vagy Ion Iliescut bíráltam. Iliescu minden alkalommal ellenezte a kizárásomat. A pártélet normális velejárója ez a tisztogatási jelenség.

Ha ez a hatalmat átvenni akaró alternatív csapat nem realista, ha kalandorrá válik, akkor már nem lehet a reform csapata. Így értelmezem azt, hogy eltávolították őket a pártból.

Liviu Iolu: A PSD a harmadik választást veszíti el, változóban van a választói rétege.

Vasile Dâncu: Bár nem sikerült óriási ugrást végrehajtania, azért javult a fiatalok aránya. Persze, odaát még jobban, ami aberráció az európai baloldaliságot nézve, ahol az értelmiségiek és a fiatalok a baloldalhoz húznak.

Tíz éve írtam egy dokumentumot, mely alapjául szolgált Mircea Geoană megválasztásának. Azt mondtam, hogy eljön majd az idő, amikor nem tudunk majd egy magunkhoz kötött választói réteget megtartani, nem tagokra és formális szervezetekre fogunk támaszkodni, hanem szimpatizánsokra. Ez nagy sokk volt a PSD számára, hibátlanul megmutatná a rendszer korlátait.

A helyi szervezetek a lehetségesnél is több szavazatot tudtak szerezni, de látható volt, hogy a rendszernek van korlátja, új megoldásokat kell találni a jövő politikája számára.

A rétegezés az egyik lehetőség. A másik a folyamatos kommunikáció a civil társadalommal. A politikáidnak nem lehetnek csak egyfajta ügyfelei. A fiatalok esetében a legfontosabb értelmiségiekről beszélünk. A fiatalok egyfajta átmeneti állapotban levő népesség. A pártoknak a választók felé kell fordulniuk. Ez csak a kampányban jut eszükbe.

Ismerem a valóságot, jártam a nyári egyetemeken, ismerem az ezt tanuló fiatalokat, a pártok

nem nyitottak a belépő fiatalok előtt.

Ajánlásokra van szükséged. Vagy a kampányok idején behívják plakátokat ragasztani és aztán hazaküldik őket, mert kell a hely az unokáknak, a titkároknak, a szép lányoknak, az okos fiúknak.

Dan Marinescu: Mi most Ion Iliescu igazi befolyása a PSD-ben?

Vasile Dâncu: Nem lehet őt vádolni a választás elvesztéséért. Iliescut a párt legfontosabb emberei a baloldal egyedüli elnökeként tisztelik. Az emberek a párt alapítójaként tisztelik. Ion Iliescu nem vonult vissza a baloldali politika egyfajta elefántcsonttornyába, ahonnan időről időre lehívják konzultálni. Mircea Geoană hozta be őt az irányvonal szavatolójaként, inkább választási célból, és a párt mellett tartották. Másrészt mindig zavart keltett az, hogy Iliescut elöl, látható helyen mutogatták. A kampány alatt a jobboldal nagyon intelligens diverziót hajtott végre. A külföldi szavazókörökben történteken túlmenően, a kampány utolsó szakaszában megjelent egy gondolat, mely sokakat befolyásolt:

a félelem a kommunizmustól.

Pontát középiskolásként megverték az Egyetem (Universităţii) téren, mégis megtörtént ez az átvetítés Pontára, és létrehozták ezt a félelmet a kommunizmustól, Putyintól, ez segített kialakítani az aggodalomnak egy olyan spirálját, melyben felhasználták Iliescut. Bár egyesek belülről azt mondták, hogy Ponta ellen van, hogy nem támogatja őt, én mégis úgy hiszem, pont azért nem állt ki mellette, hogy ne erősítse tovább ezt a spirált. Olyan ember, aki érzi a politikát, nehéz időkben élte át a politikát, megérezte, hogy nem kell Pontával társulnia, azt hiszem, ezért nem beszélt a kampányban.

Már rég végre kellett volna hajtani az elszakadást Iliescutól, de nem úgy, hogy a történelem szemetes kosarába dobod, hanem találni kellett volna neki egy diszkrétebb helyet a párt struktúrájában. A vezetőségek hibája, gyengesége volt, hogy állandóan a párt asztalához ültették.

Dan Marinescu: Nyílt levelet küldött a PSD tagjainak.

Vasile Dâncu: Nekem nem tűnt ideológiai tartalommal rendelkezőnek, inkább a körülmények szülték. Emlékszem, sokszor vitáztam Valeriu Stoicával, a bal- és a jobboldalról folytattunk ideológiai vitákat és a pártokon belül akadtak olyanok, akik azt mondták, harmóniát láttak. Mindenki érzi, hogy szükség van egy minimális konszenzusra a pártok között. Másrészről az értelmiségieknek, gazdasági értelemben, nincs tőkéjük.

A pártok nehézfiúi azok, akik tőkével is rendelkeznek.

Ion Iliescunak is van egyfajta baloldala, nekem is van. Azt hiszem, a PSD mindig is baloldali párt volt, mindenféle kisiklásokkal. Nálunk a baloldal nem produkált egyetlen olyan hivatalos dokumentumot sem, mely arról szólt volna, miként védjük meg a fiatalokat a rosszul fizető nagy korporációktól. Miként alkalmazkodik a társadalom a tömegkultúrához, mi történik a társadalmi szerződés módosulásával. Ma már nincs társadalmi szerződésünk az állammal, sokkal inkább érzelmi szerződéseink vannak.

Ma, ha azt mondjuk a fiataloknak, szeressük a hazánknak, nem tudják megérteni. Helyesebben és pragmatikusan gondolkodik és egy elvet terjeszt. (A nehézkes és következetlen fogalmazás az eredeti szövegnek megfelelő. – a szerk.) Ebben a pillanatban Iliescu baloldalisága azért érdekes, mert nem kell részletekkel foglalkoznia, idealista maradhat. Ion Iliescu még a fiatalok számára is viszonyítási pontként jelenik meg.

Dan Marinescu: Ponta baloldali?

Vasile Dâncu: Azt hiszem, baloldali, mert olyan törvényalkalmazási rendszerből érkezett, mely nem használ túl sok árnyalatot.

Dan Marinescu: Ön szerint, véget ért Ponta karrierje?

Vasile Dâncu: Ponta bírja a párt támogatását. Jövőjét a hatalomvágy fogja meghatározni, az, hogy az ellene szóló dolgokkal szemben a politikában akar-e maradni. Addig nem számít senki kemény fiúnak, amíg egyszer meg nem verik. A lényeg, hogy tanult-e valamit ebből, vagy sem. A politikában a személy veszít, a csapat nyer. Ha valaki veszít, vállalja a vereséget. Ha nyer, ez a csapat győzelme. Ponta egy csomó dolgot megértett, de ezzel kapcsolatosan eszembe jut az, amit egy nagy francia tanácsadó mondott, aki Romannak is adott tanácsokat, felépítette Mitterandot és Emil Constantinescuval is találkozott. Azt mondta Constantinescunak, hogy ha túl sok energiája, ideje és hatalomvágya van, akkor jelöltesse magát. Azt hiszem, hogy Pontának, a most érzett csalódottságon túltéve magát, el kellene gondolkodnia ezeken a dolgokon. Egy csalódás alkalmával valaki, akinek van más lehetősége is, mondhatja, hogy elege van ebből a játékból. Ez bárkinek nagy megpróbáltatás lenne.

Hét éve léptem ki a politikai rendszerből, és anélkül éreztem megkönnyebbülést, hogy eljutottam volna a belső konfliktus szintjére.

Dan Marinescu: Jobb lett volna, ha lemond?

Vasile Dâncu: Nem indulhatott alulról. 2012-ben lett kormányfő, a románok 60 százalékát képviseli ott. Nem okozhat kormányválságot azért, mert elvesztette az elnökválasztást.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…
Főtér

A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…

… a nagy manelisták sorra írják-dalolják ódáikat az államelnök-jelöltekhez… és megszűnik az Országos Drogellenes Ügynökség.

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben
Krónika

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben

A szavazatok több mint 90 százalékos feldolgozottsága alapján valamennyi közvélemény-kutatásra rácáfolva a függetlenként indult Călin Georgescu szerepel az első helyen 22 százalékkal a romániai államfőválasztás első fordulójában.

Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!
Főtér

Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!

Jött egy senki, látszólag a semmiből… és győzött! Az egész elemzésbiznisz, a nyilvános tereket teleszóró nagyokosok, a statisztikák, a pártok, tanácsadók pedig mehetnek a kukába.

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült
Székelyhon

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült

Egy 13 éves fiú és egy lány sérült meg hétfőn délben, amikor a marosvásárhelyi Tudor Vladimirescu Általános Iskola egyik osztálytermének plafonja rájuk zuhant.

Kelemen, Georgescu és Lasconi „vitte el” Erdélyt, a Partiumot és a Bánságot, Ciolacu és Ciucă labdába sem rúgott
Krónika

Kelemen, Georgescu és Lasconi „vitte el” Erdélyt, a Partiumot és a Bánságot, Ciolacu és Ciucă labdába sem rúgott

Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke hat, erdélyi illetve partiumi megyében is az első helyen végzett az elnökválasztáson – derül ki a megyékre lebontott hivatalos eredményekből.

Levizelték a főtéri karácsonyfát, tetemes bírságot kaptak
Székelyhon

Levizelték a főtéri karácsonyfát, tetemes bírságot kaptak

Viccesnek indult, de komolyra fordult két fiatal számára a szombat este, miután a helyi rendőrök tetten érték, amikor a marosvásárhelyi főtéren felállított karácsonyfára vizeltek.

// még több főtér.ro
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS