Kérdés: a Szuverén Fejlesztési és Beruházási Alap zseniális gazdasági megoldás, vagy zseniális korrupciós terv?
A nemzeti vagyon kirablásának legerősebb mechanizmusát a múlt héten intézményesítették, amikor a Képviselőház elfogadta a Szuverén Fejlesztési és Beruházási Alap (FSDI) létrehozásáról szóló törvényt, mindazoknak a lenyúlásoknak az anyját, melyeket az alap szülőatyja, Dragnea és klikkje a következő időszakban végre fognak hajtani. A törvényt kapkodva nyújtották be és sietősen, viták és mérlegelések nélkül fogadták el, ahogy az a Szociáldemokrata Pártnál (PSD) szokás. Dragneának már nem volt türelme megvárni az Eurostat véleményezését, amely nagyon nagy kockázatot jelent. Mert ha az Eurostatot nem sikerül meggyőzni az elfogadott változtatások szükségességéről és nem minősíti az Alapot a közigazgatási rendszeren kívülivé, akkor ennek tevékenységeit a költségvetési hiányra és az államadósságra hatással lévőkké fogják nyilvánítani. Márpedig Dragnea pontosan ezt nem akarja. Neki olyan finanszírozási eszközre van szüksége, mely az ő ellenőrzése alatt áll, de melynek
Olyan eszközre, mely az állam pénzéből ad hiteleket, végez tranzakciókat és beruházásokat, de a közpénzt felhasználó intézményektől megkövetelt átláthatóság és anélkül, hogy a kiadásokat állami jellegűeknek könyvelnék el.
Az Alap azzal indít, hogy nagy lyukat üt az állami tartalékon. A törvény szenátusi változatában az Alap törzstőkéje 23 társaság részvénycsomagjából álló természetbeli apportból és egy 1,85 milliárd lejes pénzügyi apportból állt volna, mely jelentősen kisebb az eredeti javaslat 9 milliárd lejes hozzájárulásánál. Dragnea parlamenti háza (a Képviselőház – a szerk.) szerdán visszatért a 9 milliárdos összeghez és további tíz céget vett fel a listára, melyek többsége nem nyereséges, de értékes aktívumokkal rendelkezik. Ha felmerül önökben a kérdés, hogy a Szenátus hogyan jutott el a pontosan 1,85 milliárdos összeghez, erre egyszerű a válasz. Ezt kérte a kormány. A Pénzügyminisztérium a szavazás előtt az Eurostat képviselőivel folytatott megbeszélések nyomán küldött állásfoglalásában az összeg 9-ről 1,85 milliárd lejre való csökkentését javasolta. Íme, miként indokolták ezt a csökkentést Teodorovici emberei: „Nem tartható a készpénzben biztosított (…) 9 milliárd lejes törzstőke-részre vonatkozó rendelkezés (…), mert ez a már egy sor hatályban lévő jogszabályban finanszírozási forrásként megjelölt privatizációs bevételek kimerüléséhez vezetne és ezen kívül az Államkincstár rendelkezésére álló valutatartalék (buffer) jelentős csökkenését váltaná ki, ami miatt azonos mértékű valutahitelek felvételét tenné szükségessé a buffer értékének olyan szinten tartására irányuló politika fenntarthatóságához, mely képes fedezni 4 hónapnyi finanszírozási igényt.” A kormány az elején 200 milliót fog biztosítani, a 9 milliárdig fennmaradó részt pedig a következő öt évben teremtené elő. Minthogy
most és a következő években is, amit aztán reményei szerint hitelekből tud majd kipótolni. Az a gond, hogy az egész térségben Románia vesz fel a legnagyobb költségekkel hiteleket, ami annak a jele, hogy a FSDI által a hiányra és az államadósságra gyakorolt hatás már a születésétől kezdve „jelentős” lesz. De ez nem fontos. Beruházási Alapot akart Dragnea? Megkapta a beruházási alapot.
A menedzsment átpolitizáltságával, a hatékonysági mutatók teljesítésének értékelésével kapcsolatos totális átláthatatlanságával (lemondtak az ezt a célt szolgáló Konzultatív Tanács létrehozásáról), a Pénzügyminisztérium összeférhetetlenségeivel (egy államtól állítólag független cég részvényese, illetve értékelője, felügyelője és ellenőrzője) kapcsolatos összes anomáliát félretéve még mindig marad néhány súlyos kérdés.
A törvényben több forrásról is szó van az osztalékokon kívül, többek között hitelekről, részvény-kibocsátásokról és részvényeladásokról is. Az első két forrás valószínűtlen. A FSDI annyira átláthatatlan és bizarr elgondolású, hogy minimális esélye olyan bankokat és befektetőket találni, melyek/akik megértik, miről van szó és hajlandók lennének azt olyan állami garanciák hiányában finanszírozni, melyeket az Eurostat kérésére törvényben tiltottak meg. Tehát csak a részvényeladás, vagyis egy átláthatóság teljes hiányában zajló privatizáció marad, a privatizációs törvények hatálya alóli „kivonással”, amely a nemzeti vagyon nyilvános ellenőrzés nélküli elidegenítésének a jelentős forrása lehet.
A törvényben infrastruktúráról, a humán erőforrás fejlesztéséről, munkahelyteremtésről és más hasonlókról beszélnek, melyek viszont nem profittermelő tevékenységek. Ezzel szemben a kormány dokumentuma a Köz-Magán Társulásokat (PPP) jelöli meg a FSDI fő eszközeiként. Mivel a FSDI az állam magántulajdonát képezi, a PPP-n keresztüli beruházások a következőképpen zajlanak majd: a Dragnea felügyelete alatt álló FSDI az állam pénzéből, de a magánszféra gazdálkodási formájára jellemző módon fogja finanszírozni a közigazgatás „beruházási projektjeit”, tehát a legkevésbé sem kell majd számot adnia arról, miként költötték el ezeket a pénzeket. Egyszerűbben mondva ez a Romániában valaha kigondolt legnagyobb korrupciós séma.
Harmadsorban, ha az állami cégek osztaléka nem a költségvetéshez, hanem a FSDI-hez kerül, akkor a II. pillér államosításra van ítélve, mert többé nem lehet majd fedezni a nyugdíjköltségvetés eleddig ezekből a nyereségekből finanszírozott hiányát.
Az alcímeket a szerkesztőség adta.
A PSD ágyba dől az AUR-ral, csattognak a demokratikus valagok a függöny mögött. Egy PSD-s szenátornő lemond a pornófilm láttán. A főni utánaereszt egy füttyöt, közben lengeti a fütyköst. És még csak nem is sokánt.
A mostani kamaszok és fiatalok nyomás alatt szocializálódtak, és ez könnyen visszaüthet.
A történteket sem a geológusok, sem a vulkanológusok nem tudják egyelőre megmagyarázni.
Ha rákérdezünk, tíz emberből kilencnek a Kék lagúna névre hallgató bányató, esetleg a Bocskai-kastélyrom jut eszébe Egeresről, ha egyáltalán bármi. Pedig sok minden egyebet is rejt ez a helyenként bizarr bányatáj.
Ro-Mánia a köbön! Ha valakinek van felesleges pénze, így dobhatja ki, avagy hogy nyert új értelmet a hazai szakkifejezés, miszerint viața bate filmul (az élet még a filmet is lekörözi).
Esélyesebb, hogy technokrata miniszterelnöke lesz Romániának, mint hogy valamely pártpolitikus – derül ki a Polymarket előrejelzési piac fogadásaiból.
A trianonitisz nem gyógyítható, de meg lehet tanulni együtt élni vele anélkül, hogy folyamatosan tüneteket produkálna. MCC-történészkerekasztal, hetedik szint.
Székely János szombathelyi megyés püspök lesz a csíksomlyói pünkösdi búcsú szónoka. A szervezés már javában zajlik, az idei búcsú jelmondata pedig a keresztséget állítja középpontba.
„Ízlésromboló rángatózásnak” nevezte Tőkés László nyugalmazott református püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke Hegedűs Zsolt tiszás politikusnak, az egészségügyi miniszteri tisztség várományosának táncát.
Egy 13 éves lány megerőszakolásával gyanúsítanak két küküllővári kamaszt.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
A PSD ágyba dől az AUR-ral, csattognak a demokratikus valagok a függöny mögött. Egy PSD-s szenátornő lemond a pornófilm láttán. A főni utánaereszt egy füttyöt, közben lengeti a fütyköst. És még csak nem is sokánt.
A mostani kamaszok és fiatalok nyomás alatt szocializálódtak, és ez könnyen visszaüthet.
A történteket sem a geológusok, sem a vulkanológusok nem tudják egyelőre megmagyarázni.
Ha rákérdezünk, tíz emberből kilencnek a Kék lagúna névre hallgató bányató, esetleg a Bocskai-kastélyrom jut eszébe Egeresről, ha egyáltalán bármi. Pedig sok minden egyebet is rejt ez a helyenként bizarr bányatáj.