// 2024. november 25., hétfő // Katalin
Románia

Úzvölgye: biztos, hogy ezúttal is Budapest és Moszkva a hibás?

// HIRDETÉS

Talán mégis inkább Románián belül kell keresni az okokat.

A Főtér RoMánia rovatában a romániai román nyelvű média olyan véleményanyagait szemlézzük, amelyek vagy az itteni magyar közösséggel, a román-magyar kapcsolatokkal foglalkoznak, vagy a nyilvánosságot, a közbeszédet foglalkoztató forró témákat taglalnak.

A hétvégén szinte mindent átnéztem, ami a románok és magyarok között az úzvölgyi temetőben június 6-án történt incidensekről a sajtóban megjelent. A románok számára június 6-a a hősök napja és a Mennybemenetel ünnepe.

Bevallom, hogy

nem volt túl könnyű, úgy-ahogy, világos képet alkotnom sem az okokról, sem az események lezajlásáról.

És ennek az az oka, hogy a meztelen, világos, hűvös, szakszerű információt, vagy az előzmények, vagy a vita tárgyává változtatott temető történetének alapos ismeretén alapuló nem túlhevült elemzést, de az események láncolatára vonatkozó objektív beszámolókat is az oda nem illő szenvedélyességek helyettesítették, az összeesküvés-elméletek iránti egyre nagyobb étvágyként egyformán megoszolva mindkét oldal között.

Újra meg kell állapítanom, nem kevés aggodalommal, hogy az újságírók, de számos elemző számára is, akik közül nem kevesen nemcsak régi motorosok, de nevük is van a szakmában,

Romániában állítólag már semmi sem történhet a szolgálatok, Budapest és Moszkva érintettsége nélkül.

Az említettek beavatkozásáról beszéltek egyesek, akik arról a fekete napról írtak, amikor sokkal jobb és az igazság kiderítéséhez, de bizonyos jövőbeni eszkalálódások elkerülése érdekében is hasznosabb lett volna a harcoló felekké vált táborokban keresni a vétkeseket. Egyetlen pillanatig sem gondolva arra, hogy Úzvölgye és az, ami ott található, a tiszteletadás és megemlékezés helye, bármikor azzá válhat, ami Marosvásárhely volt 1990 márciusában.

Ami engem illett, egyáltalán nem hiszem, hogy a 21. századi európai Európában elképzelhetetlen eseményekben bármiféle érintettségük lett volna a román vagy külföldi intelligence bármiféle, akár leszerelt képviselőinek, vagy Vlagyimir Vlagyimirovics Putyin okkult érdekeinek. A megosztás szakemberei csak azután éreztették jelenlétüket. Moszkvának nagy érdekei vannak Romániában, elég sok mindenbe beleüti az orrát, Piroska jelenléte látható, vannak román politikusok, akiket megdicsérget,

a moszkvai farkasnak megfelelő irányba akarja befolyásolni az ország fejlődését, de azt hiszem, ezúttal egy napra szabadságra ment.

Budapest beavatkozott, vagyis meghívta egy beszélgetésre, rendben, berendelte a magyar Külügyminisztériumba hazánk Magyarország fővárosában tevékenykedő nagykövetét, Marius Lazurca urat. Tette ezt azért is, mert a magyar hatóságok, de a politikusok is többször is kijelentették és megerősítették, hogy közvetlenül érintettek és érdekeltek mindazzal kapcsolatosan, ami a magyarsággal kapcsolatos. Függetlenül attól, hogy az Magyarország jelenlegi határain belül vagy a világon bárhol máshol él.

Amúgy diplomáciai megállapodások is vannak, melyek feljogosítják a bukaresti, de a budapesti hatóságokat is arra, hogy érdeklődjenek a kisebbségek helyzete iránt. Lazurca úr, sajnos, nem tett eleget a meghívásnak, valószínűleg nem saját döntése alapján, hanem a bukaresti központtól kapott utasításokat végrehajtva. Mely utasítások, szerintem, nem voltak túlságosan szerencsések, hiszen

Lazurca úr távolmaradása maga is hozzájárult a román–magyar kapcsolatok feszültté válásához,

de a magyar diplomatáknak és más hivatalosságoknak is megkönnyítette a dolgát, hogy a románokra és Romániára nézve egyáltalán nem kedvező közleményeket és véleményeket fogalmazzanak meg.

Lazurca úr kihasználhatta volna a meghívást, vagy – rendben – a berendelést arra, hogy átadjon Magyarország Külügyminisztériumának egy jegyzéket, amiből kiderüljön, hogy az úzvölgyi temető története nem elsősorban magyar történet, ahogy azt az RMDSZ fejesei, akik ebbe is beleütötték az orrukat, hamisan és érdekvezérelten állították. Egy olyan RMDSZ, mely az álmérsékelt Kelemen Hunor helytelen szavaival újra kimutatta a Románia iránti elkötelezettsége és lojalitása hiányát.

A vita tárgyává vált temetőben román hősöket is eltemettek, a románoknak pedig joguk van megtisztelni őket

és helytelennek tartani a romániai magyar nacionalisták és politikusok szándékát, hogy egyáltalán nem tisztességes célokra privatizálják és kisajátítsák a történelmet, az igazságot és a sírokat. Ezt méltóságteljesen és úgy kell megtenniük, hogy ne sértsék a magyarok érzékenységeit, akiket semmi esetre sem szabad szembenálló félnek tekinteni. El kell ismerni, hogy abban, ami Úzvölgyében a múlt héten történt, nem kívánt mozgásteret kaptak a román nacionalisták, akik nem szalasztották el az alkalmat, hogy még feszültebbé tegyék a helyzetet. És akik miatt a helyzet elfogadhatatlan mértékben elfajult.

Azok a hatóságok is hibáztak, méghozzá alaposan, amelyek a rend helyreállításával megbízott csapatok parancsnokságát az olyannyira kompromittálódott Sebastian Cucoş úrra bízták. Senki másra, mint arra a személyre, aki 2018. augusztus 10-én a Román Csendőrséget vezette, amikor a jelenlegi pészédés-aldés hatalom kimutatta a foga fehérjét.

Mindezeken túlmenően annak bizonyítékát látom a néhány nappal ezelőtti sajnálatos történésekben, hogy

még sok tennivaló van azért, hogy teljes bizalom legyen köztünk és a magyarok között.

De ahhoz semmiképpen sem felelőtlen, Romániára nézve rágalmazó kijelentésekkel lehet eljutni, amilyenek az RMDSZ-es vezetők szájából, golyóstollából és számítógép-billentyűzeteiből kikerültek.

(A kiemeléseket és a szöveg magyar címét a szerkesztőség adta.)

// HIRDETÉS
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…
Főtér

A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…

… a nagy manelisták sorra írják-dalolják ódáikat az államelnök-jelöltekhez… és megszűnik az Országos Drogellenes Ügynökség.

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben
Krónika

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben

A szavazatok több mint 90 százalékos feldolgozottsága alapján valamennyi közvélemény-kutatásra rácáfolva a függetlenként indult Călin Georgescu szerepel az első helyen 22 százalékkal a romániai államfőválasztás első fordulójában.

Úgy tűnik, földrengéssel zárul az államelnök-választás első fordulója
Főtér

Úgy tűnik, földrengéssel zárul az államelnök-választás első fordulója

És itt az első menet vége, itt vannak az első részeredmények… és úgy tűnik, valóban politikai földrengés lesz a vége.

Meddig marad a korai tél? Itt a friss időjárás-előrejelzés a következő időszakra
Székelyhon

Meddig marad a korai tél? Itt a friss időjárás-előrejelzés a következő időszakra

Beköszöntött a tél csütörtökön Székelyföld-szerte, a legtöbb helyen meg is maradt a hótakaró. A kérdés most az, hogy meddig tart: várható-e újabb lehűlés, havazás.

Zajlik az államelnök-választás
Krónika

Zajlik az államelnök-választás

Vasárnap több mint 18 millió román állampolgárt várnak az országszerte reggel 7 órakor megnyitott közel 19 ezer szavazóhelyiségbe, hogy a 14 államelnökjelölt valamelyikére szavazzon.

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült
Székelyhon

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült

Egy 13 éves fiú és egy lány sérült meg hétfőn délben, amikor a marosvásárhelyi Tudor Vladimirescu Általános Iskola egyik osztálytermének plafonja rájuk zuhant.

// még több főtér.ro
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS