Mennyire is régi a románok rendje Erdélyben? Tudor Duică írása.
Luxemburgi Zsigmond/Sigismund de Luxemburg/Sigismund von Luxemburg király 1412-ben latin nyelvű levelet küldött XXIII. János pápának. E levél szövege megtalálható a Hurmuzaki gyűjteményben, vagy az Archiv de Vereins für Siebenbürgische Landeskundeban (Erdély Haza Megismeréséért Egyesület Irattára).
A király ebben a levélben a Magyarország királyai által a magyar, szász, székely és vlach (román) nemeseknek adott számos szabadságjogról is ír. Mely szabadságjogok 1437. július 6-án, a magyar-román-szász lázadók nemeseivel kötött első megállapodás szövegében is megjelennek, nagyon érdekes stílusban… „universitas regnicolarum Hungarorum et Valachorum huius partis Transsylvaniae”.
Vagyis
Igen, igen, azok az ortodox vlachok, több mint 400 évvel a magyar királyság megalakulása után…
A két momentum közötti árnyalati, de lényeges különbség az, hogy a románokat maga Magyarország királya tekinti az 1412-es levélben kiváltságos rendnek a nemesek, a szászok és székelyek mellett, az 1437-ben Cluj-Mănăşturon, magyarul Kolozsmonostoron, szász tájszólásban Appesdorfban, németül Abtsdorfban aláírt szerződéssel ellentétben, amikor a magyar és a román parasztok rövid időre érvényesítették akaratukat…
Ezeket a szabadságjogokat nem Zsigmond adja, hanem a régmúltból, Magyarország régi királyaitól (divi et katholici reges Hungariae) származnak.
Ezek közül csak egyetlen egy képviselte a nemeseket, nevezetesen a magyar nemeseket, mely rend aztán fokozatosan a vlach, szász, szláv nemeseket is magába foglalta, főleg Erdély fejedelemmé válása után.
A vlachok (románok), akiket az ortodox felekezethez tartozás is hátrányosan érintett, melyet egy apostoli királyságban, majd egy 4 elfogadott felekezetű fejedelemségben – ahol az ortodoxia csak megtűrt volt – szakadárnak tekintettek, fokozatosan elvesztették rendi minőségünket (vagy nem tudták teljesen kiteljesíteni a fejlődésüket), legalábbis az erdélyi románoknak a római egyházzal való 1700-as egyesüléséig.
Kivételek is voltak, például Máramarosban, Kővár, Belényes, Hátszeg, Fogaras környékén és a Hegyvidéki Bánátban, ahol a románok egyértelműen többségben voltak és – bizonyos feltételekkel – megőrizhették rendi kiváltságaikat.
De nagyjából háromszáz-négyszáz évig
Fontos megjegyezni: a románok által a modern korszak kezdetétől folytatott teljes politikai harc azért folyt, hogy „visszakerüljenek” ebbe a – mondjuk úgy – „íratlan erdélyi alkotmányba”, amely egy igazi erdélyi konföderacionalizmus bizonyítéka.
Nagyon fontos kihangsúlyozni, hogy a jogállás elvesztése csak a középkori erdélyi állam csúcsszintjén következett be, a vlachok/románok helyi szinten megőrizték „elfogadott közösségi” állapotukat. Bizonyíték: mindazok a helyi konszociatív rendszerek, melyekben a románok csoportként vettek részt, saját fenntartott helyekkel a korabeli „helyi tanácsokban” és azzal a joggal, hogy felváltva választhattak polgármestert. Erre sok példa van: Vajdahunyad, Hátszeg, Fogaras és más városok, de több száz vegyes falu is…
Az alcímeket a szerkesztőség adta.
Kicsit olyan az egész, mint amikor valaki megmondja, ki a fehér, ki a fekete. Ki a Jó, ki a Rossz. Mi meg nézünk, hogy ki ez? És miért mondja meg? És hogy jutottunk ide? Mert itt tartunk.
A szemét az szemét, a használt ruha pedig használt ruha. Egy új minisztériumi rendelettervezet szerint nincs sok különbség köztük, ennek pedig a turkálók látnák kárát, nem is kicsit.
Ritkán jár Erdélyben a dallamos hard rockban utazó szombathelyi Lord, ezért hívtak a fények, mert közöttük élek.
Ha rákérdezünk, tíz emberből kilencnek a Kék lagúna névre hallgató bányató, esetleg a Bocskai-kastélyrom jut eszébe Egeresről, ha egyáltalán bármi. Pedig sok minden egyebet is rejt ez a helyenként bizarr bányatáj.
Azt tudjuk, hogy mit kívánt a magyar nemzet 1848-ban, de mit akartak a románok és a szászok? Az MCC történész-kerekasztalán ez is kiderült.
Bár a hatóságok szerint nem kell hiánytól tartani, a közel-keleti válság miatt Romániában sem zökkenőmentes az üzemanyag-ellátás: a Rompetrol năvodari-i finomítójánál szerda éjjel és csütörtök hajnalban több kilométeres sor alakult ki.
Az AUR álhírrel támadta az USR-s környezetvédelmi miniszter asszonyt, aki bekkhenddel adta vissza a taslit. És Emil Boc előhúzta a prosztókártyát a CFR–U meccs után.
Törvényjavaslatot nyújtott be az RMDSZ, amely szerint a jelenlegi 292 lejes gyermekpénzt 100 lejre csökkentenék, a fennmaradó összeget pedig „jelenléti ösztöndíjként” csak a rendszeresen iskolába járók kapnák meg, további 50 lejjel kiegészítve.
Donald Trump szerint akár hamarosan lehet megoldás az ukrajnai háború lezárására – az amerikai elnök erről egy fehér házi eseményen beszélt, miután bejelentette, hogy hosszan beszélt telefonon Vlagyimir Putyin orosz elnökkel szerdán.
Lakóház gyúlt ki kedd este a csíktaplocai Hársfa utcában.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Kicsit olyan az egész, mint amikor valaki megmondja, ki a fehér, ki a fekete. Ki a Jó, ki a Rossz. Mi meg nézünk, hogy ki ez? És miért mondja meg? És hogy jutottunk ide? Mert itt tartunk.
A szemét az szemét, a használt ruha pedig használt ruha. Egy új minisztériumi rendelettervezet szerint nincs sok különbség köztük, ennek pedig a turkálók látnák kárát, nem is kicsit.
Ritkán jár Erdélyben a dallamos hard rockban utazó szombathelyi Lord, ezért hívtak a fények, mert közöttük élek.
Ha rákérdezünk, tíz emberből kilencnek a Kék lagúna névre hallgató bányató, esetleg a Bocskai-kastélyrom jut eszébe Egeresről, ha egyáltalán bármi. Pedig sok minden egyebet is rejt ez a helyenként bizarr bányatáj.