Universitas regnicolarum Hungarorum et Valachorum huius partis Transsylvaniae
Mennyire is régi a románok rendje Erdélyben? Tudor Duică írása.
Luxemburgi Zsigmond/Sigismund de Luxemburg/Sigismund von Luxemburg király 1412-ben latin nyelvű levelet küldött XXIII. János pápának. E levél szövege megtalálható a Hurmuzaki gyűjteményben, vagy az Archiv de Vereins für Siebenbürgische Landeskundeban (Erdély Haza Megismeréséért Egyesület Irattára).
A király ebben a levélben a Magyarország királyai által a magyar, szász, székely és vlach (román) nemeseknek adott számos szabadságjogról is ír. Mely szabadságjogok 1437. július 6-án, a magyar-román-szász lázadók nemeseivel kötött első megállapodás szövegében is megjelennek, nagyon érdekes stílusban… „universitas regnicolarum Hungarorum et Valachorum huius partis Transsylvaniae”.
Vagyis
a vlachok 1412-ben és 1437-ben is kiváltságos csoportként, a hatalomgyakorlásban résztvevő politikai közösségként jelennek meg.
Igen, igen, azok az ortodox vlachok, több mint 400 évvel a magyar királyság megalakulása után…
A két momentum közötti árnyalati, de lényeges különbség az, hogy a románokat maga Magyarország királya tekinti az 1412-es levélben kiváltságos rendnek a nemesek, a szászok és székelyek mellett, az 1437-ben Cluj-Mănăşturon, magyarul Kolozsmonostoron, szász tájszólásban Appesdorfban, németül Abtsdorfban aláírt szerződéssel ellentétben, amikor a magyar és a román parasztok rövid időre érvényesítették akaratukat…
Ezeket a szabadságjogokat nem Zsigmond adja, hanem a régmúltból, Magyarország régi királyaitól (divi et katholici reges Hungariae) származnak.
Erdélynek tehát négy, többé vagy kevésbé kiváltságos hagyományos rendje volt.
Ezek közül csak egyetlen egy képviselte a nemeseket, nevezetesen a magyar nemeseket, mely rend aztán fokozatosan a vlach, szász, szláv nemeseket is magába foglalta, főleg Erdély fejedelemmé válása után.
A vlachok (románok), akiket az ortodox felekezethez tartozás is hátrányosan érintett, melyet egy apostoli királyságban, majd egy 4 elfogadott felekezetű fejedelemségben – ahol az ortodoxia csak megtűrt volt – szakadárnak tekintettek, fokozatosan elvesztették rendi minőségünket (vagy nem tudták teljesen kiteljesíteni a fejlődésüket), legalábbis az erdélyi románoknak a római egyházzal való 1700-as egyesüléséig.
Kivételek is voltak, például Máramarosban, Kővár, Belényes, Hátszeg, Fogaras környékén és a Hegyvidéki Bánátban, ahol a románok egyértelműen többségben voltak és – bizonyos feltételekkel – megőrizhették rendi kiváltságaikat.
De nagyjából háromszáz-négyszáz évig
minden további nélkül rendelkeztek ezzel a minőséggel a magyar királyság és az erdélyi fejedelemség szintjén.
Fontos megjegyezni: a románok által a modern korszak kezdetétől folytatott teljes politikai harc azért folyt, hogy „visszakerüljenek” ebbe a – mondjuk úgy – „íratlan erdélyi alkotmányba”, amely egy igazi erdélyi konföderacionalizmus bizonyítéka.
Nagyon fontos kihangsúlyozni, hogy a jogállás elvesztése csak a középkori erdélyi állam csúcsszintjén következett be, a vlachok/románok helyi szinten megőrizték „elfogadott közösségi” állapotukat. Bizonyíték: mindazok a helyi konszociatív rendszerek, melyekben a románok csoportként vettek részt, saját fenntartott helyekkel a korabeli „helyi tanácsokban” és azzal a joggal, hogy felváltva választhattak polgármestert. Erre sok példa van: Vajdahunyad, Hátszeg, Fogaras és más városok, de több száz vegyes falu is…
Az alcímeket a szerkesztőség adta.
Miért nem tudunk mit kezdeni sem rabsággal, sem szabadsággal?
Varga László Edgár
Gondolatok arról, hogy miért tudunk egyre kevésbé hátralépni, és távolabbról szemlélve tisztább képet alkotni a világról.
Adjonisten jó napot, itt a székely mesterséges intelligencia!
Fall Sándor
Mert miért ne lehetne székely MI? Lesz és kész! Pamflet.
Rostás Zoltán: A lenti társadalom életrevalóbb, mint az értelmiség
Sólyom István
A román és magyar kultúra közötti hídépítés nem küldetés, hanem normális viselkedés kellene legyen – mondja a Bukaresti Egyetem nyugalmazott professzora.
Így vonatozunk Erdélyben
Sánta Miriám
Szubjektív lencse és költői merengések az elmúlt évtizedek alatt alig változó romániai vasúti viszontagságokról. Elöl ül a masiniszta, de ki igazítja ma a „gőzöst”?
A DNA elkezdett nyomozni a kolozsvári városházán, Boc pedig versben mondja el bánatát
Tudta, hogy Emil Boc kiválóan versel magyarul Petőfi Sándor, József Attila vagy éppen Kosztolányi Dezső modorában? Erre tessék! (Naná, hogy pamflet.)
Evakuálni kell két romániai falut, miután az oroszok felgyújtottak egy cseppfolyós földgázt szállító tartályhajót
Ki kell menekíteni az ukrán határ menti Tulcea megyei Plauru falu lakóit az ukrán kikötői infrastruktúra elleni éjszakai orosz támadások után – derült ki hétfőn.
A bosnyák szurkolók lecigányozták a román válogatottat, de nem véletlenül…
… jóformán neki se fogtak egy vasúti felüljárónak, máris összedőlt, elakadt a vonatközlekedés… akad olyan település Romániában, ahol folyóvíz nincs, de karácsonyi vásár naná, hogy van!
Evakuálni kell egy Tulcea megyei falut, miután orosz dróntámadás ért egy tartályhajót – videóval
Eddig tizenöt embert evakuáltak a Tulcea megyei Plauru településről, miután az ukrán területeket ért orosz dróntámadások nyomán egy LPG-vel megrakott hajó kigyulladt hétfőn Izmajil ukrán város közelében.
Extázisban tört ki a román kommentátor az írek magyarok elleni győztes gólja után
Nem tudta leplezni lelkesedését a román Prima Sport kommentátora, amikor Írország labdarúgó-válogatottja megszerezte győztes gólját a magyar nemzeti tizenegy ellen a világbajnoki selejtezőmérkőzésen.
Már ma megjöhet a tél
Lehűlésre és csapadékra figyelmeztet az Országos Meteorológiai Szolgálat. Előrejelzése szerint az ország nagy részén csapadék várható, Erdélyben vegyes formában: eső, havas eső, később pedig havazás valószínű.
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ha a Nagy-Magyarország térkép rossz, a Nagy-Románia térkép miért jó?
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ha a Nagy-Magyarország térkép rossz, a Nagy-Románia térkép miért jó?
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Miért nem tudunk mit kezdeni sem rabsággal, sem szabadsággal?
Varga László Edgár
Gondolatok arról, hogy miért tudunk egyre kevésbé hátralépni, és távolabbról szemlélve tisztább képet alkotni a világról.
Adjonisten jó napot, itt a székely mesterséges intelligencia!
Fall Sándor
Mert miért ne lehetne székely MI? Lesz és kész! Pamflet.
Rostás Zoltán: A lenti társadalom életrevalóbb, mint az értelmiség
Sólyom István
A román és magyar kultúra közötti hídépítés nem küldetés, hanem normális viselkedés kellene legyen – mondja a Bukaresti Egyetem nyugalmazott professzora.
Így vonatozunk Erdélyben
Sánta Miriám
Szubjektív lencse és költői merengések az elmúlt évtizedek alatt alig változó romániai vasúti viszontagságokról. Elöl ül a masiniszta, de ki igazítja ma a „gőzöst”?
