// 2024. október 23., szerda // Köztársaság kikiált., Gyöngyi
Románia

Újabb mutyi az RMDSZ-szel. Meddig még?

A szuverén és független, egységes és oszthatatlan román megmondóemberek mindig elájulnak attól, hogy egy román párt lefekszik az RMDSZ-szel. Hogy miért, rejtély.

A Főtér RoMánia rovatában a romániai román nyelvű média olyan véleményanyagait szemlézzük, amelyek vagy az itteni magyar közösséggel, a román–magyar kapcsolatokkal foglalkoznak, vagy a nyilvánosságot, a közbeszédet foglalkoztató forró témákat taglalnak.

Ronda és veszélyes dolog történik a szuverén és független, egységes és oszthatatlan nemzetállamunkban. Látjuk, miként lehet egy kisebbség érdeke szerint, a hatalomban az utóbbi 30 évben megfordult összes párt széles körű támogatásával kijátszani Románia alkotmányát.

Az RMDSZ vezetőinek most a PSD-ALDE (Szociáldemokrata Párt–Liberálisok és Demokraták Szövetsége – a szerk.) tesz engedményeket, de a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és az Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) pártvezetői is benne vannak, akik múlt szombaton megjelentek Kolozsváron, a Kelemen Hunor által vezetett szövetség kongresszusán. A magyar entikumúak politikusai a szemük láttára szavazták meg egyhangúlag, hogy Magyarország piros, fehér és zöld zászlója a romániai magyar közösség saját jelképe is, ugyanúgy, mint Székelyföld már létező zászlója. Persze, Magyarország és Székelyföld himnusza is bekerül majd a portfóliójukba, arra hivatkozva, hogy ezek a magyarok identitásának részét képező saját jelképek.

Határtalan toleranciánkat ismerve az RMDSZ vezetői meglobogtatták a zsebkendőt a románok felé.

Kérjük, fogadjátok el e jelképek magyar közösség általi használatát, melyek – csak véletlenül – jelképei az anyaországnak, Magyarországnak is! Kelemen Hunor egy picit Európába is átdobott bennünket, amikor arra hívta fel a figyelmet, hogy „minden helyi, regionális identitással rendelkező közösség rendelkezik jellegzetes jelképekkel, ami nem dráma, hanem ez kellene legyen a normalitás, a valóság”.

Miféle normalitás, miféle valóság?!

Mi is addig akarjuk a vizeket korbácsolni, míg ki nem lépnek a medrükből,

ahogy Spanyolországban történik a katalánokkal, vagy Belgiumban a flamandokkal? Dragnea és Tăriceanu talán megtehették, hogy ott mosolyogjanak és tapsoljanak a kolozsvári kongresszuson (Liviu Dragnea PSD-elnök nem volt jelen – a szerk.), hiszen szükségük van az eremdéeszes „mérlegnyelvre”, de Dan Barnának és Raluca Turcannak nem lett volna miért azt a gondolatot erősíteniük, hogy elképzelhetetlen a helyzet az RMDSZ, mint parlamenti és kormányzati erő nélkül. Az ellenzék képviselőinek udvarlása a magyar etnikumúaknak, akiket folyamatosan arra buzdítottak, hogy árulják el a pészédéseket és támogassák az ő pártjaikat, szertefoszlatja a románok, különösen az erdélyiek bizonyos reményeit. Biztos vagyok abban, hogy a Kovászna és Hargita megyékben kisebbségben lévők megkönnyezték a beszédeiket, hiszen

nekik a saját országukban meg kell tanulniuk magyarul, hogy boldoguljanak

a helyi közigazgatással való kapcsolukban, folyamatosan azt mondják nekik, hogy legyenek európai polgárok, de ők érzik, miként szorítják őket napról napra háttérbe a magyar többségiek. Az ellenzéki vezetők számára ez lett volna az alkalom elítélni az RMDSZ követeléseit, kigondolni egy stratégiát, mely helyrehozza a sok évvel ezelőtt kialakult anomáliát, vagyis eltávolít a hatalom sakktáblájáról egy – nem párt – etnikai szövetséget. A magyarok pont ugyanúgy képviseltethetik magukat a parlamentben, mint az örmények, a romák, a görögök, a lipovának, az olaszok és más kisebbségiek (a szerző úgy tesz, mintha nem tudná, hogy az RMDSZ nem a kisebbségi kvótával kerül be a parlamentbe, hanem az összes többi párttal versenyezve a legalább 5 százalékos küszöb átlépése nyomán – a szerk.).

A PNL-nek, az USR-nek, a Szabadság, Egység és Szolidaritás Pártjának (PLUS) látniuk kell, hogy egy újságíró, Dan Tănasă (helyesen: Tanasă – a szerk.), aki most a Méltóságért Európában Polgári Egyesületnek (ADEC) is az elnöke, többet tett a kovásznai románokért, mint az általuk megszavazott politikusok. Egyedül harcolt a bíróságokon azért, hogy a Megyei Tanács elnöke, Tamás Sándor tiszteletben tartsa az állam hivatalos nyelvét és helyezzen ki – román nyelven – egy táblát az egyik intézmény elnevezésével. A bírók arra kényszerítették az RMDSZ-es vezetőt, hogy a román nyelvű táblát helyezze a magyar nyelvű fölé. Az Egyesülés Napján (Moldva és Havasalföld 1859-es egyesüléséről van szó – a szerk.), január 24-én szintén Dan Tanasă szervezett Sepsiszentgyörgyön megható műsort a román ősök dicsőítésére.

Hamarosan mindenféle színezetű pártvezetők, régi motoros parlamenti képviselők fognak arra kérni bennünket, hogy járuljunk újra az urnák elé, még akkor is, ha

elfelejtették, hogy magyarországi kollégáik szolgákként bántak velük, hogy állandó veszélyt jelent a Budapestről hirdetett irredentizmus?

Nos, emlékezzünk majd azokra az információkra, melyeket a román újságírók hoztak nekünk tavaly, a Centenárium alkalmából közölt tévés riportokban és újságcikkekben.
A budapesti Parlamentben készített egyik felvételből tudtuk meg, hogy a magyar diplomatáknak nem szabad részt venniük Románia nemzeti napjának megünneplésén. Külügyminiszterük két évvel ezelőtt vezette be ezt a szabályt, a Nagy Egyesülés történelmi értelmezésével kapcsolatos okokból. Külügyminiszterünk, Teodor Meleşcanu akkor azt mondta nekünk, hogy Románia és Magyarország ettől a – némiképpen aprócska – dologtól eltekintve együttműködik.

Egy másik hír arról tájékoztatott bennünket, hogy miként bánnak a román nyelvű tanárokkal, miként sértik meg bizonyos jogaikat. Az egyik gyulai iskolában a Nagy Egyesülés megünneplése alkalmából megszervezett találkozó megmutatta, hogy Magyarország milyen siralmasan bánik a román kisebbségiekkel, de azt is, hogy mennyire nem avatkozik be a dolgokba Románia budapesti nagykövetsége (egy magyarellenes gyulafehérvári szervezet által szétkürtölt vádaskodást a gyulai román iskola igazgatója és tanárai is cáfolták – a szerk.). Politikusaink hallgattak, amikor Magyarország kormányfője, Orbán Viktor tusnádfürdőn kijelentette, hogy a magyarok számára a Centenárium nem „ünnepi pillanat” (Orbán Viktor beszédének hivatkozott része: „(…) Itt van rögtön erre a remek alkalom a százéves évforduló okán. Száz éve lépett be Románia a modern Románia korszakába. Értjük, hogy az ő nézőpontjukból ezen van mit ünnepelni. Azt kérjük, hogy ők értsék meg, hogy a mi nézőpontunkból meg nincs mit ünnepelni. (…)”; forrás – a szerk.).

Őseink 100 évvel ezelőtti törekvései valószínűleg már nem férnek bele a mai európai törekvések közé…

Így fogjuk folytatni ezek után is, Raluca Turcan asszony, Liviu Dragnea, Călin Popescu-Tăriceanu, Ludovic Orban, Dan Barna, Dacian Cioloş, Victor Ponta urak?

Nagyon jól tudják, hogy az RMDSZ-nek évek óta van egy szeparatista stratégiája Erdélyben, ezt maguk az erdélyiek, sőt egyes magyar etnikumúak is mondják. Persze, a Szövetség azt hirdeti, hogy a magyar identitás és értékek megőrzése érdekében cselekszik és szinte mindig duzzogó menyasszonyt játszik, aki már unja, hogy hiába várja a menyasszonyi fátylat. De az RMDSZ lépésről lépésre, a ti segítségetekkel, az összes párt segítségével mindent kért és – a parlamenti voksokért cserébe – meg is kapott, ami csak eszébe jutott. Meddig folytatódik még ez a cserekereskedelem?


Az alcímeket a szerkesztőség adta.

Különvélemény

Agyagos út, ha végigmegyek rajtad én

Sólyom István

Az egységek birtokba vették a műveleti területet azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy elvégezzék azt, amivel megbízták őket. Ez végső soron örvendetes.

A 000-ás ügynök és a törékeny délkelet-európai biztonság

Varga László Edgár

Szereti a kémfilmeket? Legyen kém… Nem, sajnos ez nem egy rossz komédia – ez a valóság…

Nagyítás

Hogy is néz ki a sokat emlegetett etnikai csoda Románia „hátsó udvarában”? – 2. rész

Ha az ember előtt megnyílnak a dobrudzsai népek kapui, és jól figyel, láthatja: ha az a nép maroknyi, akkor jól elfér a nemzetállam tenyerén.

Modern szolgasorsban Székelyföldön

Moharos Attila az egykor szolgaként, most pásztorként élő Fülöp Levente életútjáról készített dokumentumfilmet.

// ez is érdekelheti
Harmincöt év után is nagyot üt a ’89-es forradalom a filmvásznon
Főtér

Harmincöt év után is nagyot üt a ’89-es forradalom a filmvásznon

Pattanásig feszülő idegek a forradalom előestéjén: Bogdan Mureșanu első, remek nagyjátékfilmje igazi közönségkedvenc.

Alacsonyan szállt egy autó a dél-erdélyi autópályán, több mint 3000 lejes bírság volt a „jutalom”
Krónika

Alacsonyan szállt egy autó a dél-erdélyi autópályán, több mint 3000 lejes bírság volt a „jutalom”

Óránként 210 kilométeres sebességgel száguldott egy autós vasárnap az A1-es jelzésű dél-erdélyi autópálya Déva és Nagylak közötti szakaszán – közölte a rendőrség.

Elfogadta a szenátus az AUR tervezetét, amely megszüntetné a székelyföldi románok „diszkriminációját”
Székelyhon

Elfogadta a szenátus az AUR tervezetét, amely megszüntetné a székelyföldi románok „diszkriminációját”

Hallgatólagosan elfogadta hétfőn a szenátus a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) törvénytervezetét arról, hogy a többségi nemzethez tartozó állampolgárok a nemzeti kisebbségekével azonos feltételek mellett alakíthatnak egyesületeket.

Szinte hazajár párjával Kolozsvárra: interjú Koltai Róberttel, aki gyerekként labdaszedő világbajnokságra készült
Krónika

Szinte hazajár párjával Kolozsvárra: interjú Koltai Róberttel, aki gyerekként labdaszedő világbajnokságra készült

Koltai Róbert színművész, a magyar színházi és filmes szakma kiemelkedő, jól ismert alakja a 24. Filmtettfeszt alkalmából érkezett Kolozsvárra élet- és alkotótársával, Gaál Ildikóval.

Megtalálták a kirándulás közben eltűnt kisfiút
Székelyhon

Megtalálták a kirándulás közben eltűnt kisfiút

A keresőcsapatok kedden délután megtalálták a kiskorút, aki a Szovátához tartozó Szakadát település erdei területén tűnt el a délben.

// még több főtér.ro
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Különvélemény

Agyagos út, ha végigmegyek rajtad én

Sólyom István

Az egységek birtokba vették a műveleti területet azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy elvégezzék azt, amivel megbízták őket. Ez végső soron örvendetes.

A 000-ás ügynök és a törékeny délkelet-európai biztonság

Varga László Edgár

Szereti a kémfilmeket? Legyen kém… Nem, sajnos ez nem egy rossz komédia – ez a valóság…

Nagyítás

Hogy is néz ki a sokat emlegetett etnikai csoda Románia „hátsó udvarában”? – 2. rész

Ha az ember előtt megnyílnak a dobrudzsai népek kapui, és jól figyel, láthatja: ha az a nép maroknyi, akkor jól elfér a nemzetállam tenyerén.

Modern szolgasorsban Székelyföldön

Moharos Attila az egykor szolgaként, most pásztorként élő Fülöp Levente életútjáról készített dokumentumfilmet.