Tudta, hogy megalakult Dácia állam?

Dácia államnak nem Sarmisegetuza (Várhely), hanem Bukarest lesz a fővárosa, a dák – vagyis a hivatalos – nyelv – a „román nyelv elnevezéssel ismert nyelv” lesz.

Bár ennek kevés, szinte nulla esélye van, 2016. szeptember 25-e bekerülhet a történelembe. Mert ezen a napon írták alá egy új állam, „Dácia” alapító okiratát. Az okiratot nyolc – galaci, szebeni és argeşi – alapítótag írta alá. A modern „Dácia” nyolc alapítója: Nicuşor Teodorescu, Constantin Telegan, Valentin Stroe, Iulian Hubernagel és Marian Stroe (Galac megyéből), Ştefan Toporău, Dana Mihaela Chioariu Szeben, valamint Zamfira Filofteia Argeș megyéből.

Ugyanebben az alapító okiratban felsorolnak kilenc érvet az új állam létrehozása mellett. Az első: „Dák eredetűek, Boirebisztasz, Decebal, az ezeken a tájakon létrejött első államforma, a Dák Királyság királyainak a leszármazottai vagyunk, Horea Rex Daciae utódai, akiket az idők folyamán az idegen támadások és megszállások nyomán romanizáltak erőszakkal, előbb a rómaiak, majd holmi nemzetárulók, akik románoknak neveztek el minket.” De a fő érv az, hogy a román állam létrehozását nem támasztja alá semmilyen hivatalos okirat, akár a Román Királyságról, akár a Románia Szocialista Köztársaságról beszélünk. „Nincs egyetlen alapító okirat sem, mely igazolná, hogy ezeken a területeken létrejött volna a «Román Állam», «Román Királyság», «Román Népköztársaság», «Románia Szocialista Köztársaság» vagy «Románia» néven, közjogi jogi személyiségként”, áll az idézett dokumentumban.

Az igazságszolgáltatás és Iohannis elnök „törvényen kívüliek”

Más érvek szerint „az Igazságszolgáltatást hivatalosan nem hozták létre, ugyanis sem Románia Elnöki Hivatala, sem a bíróságok, sem a Közügyi Minisztérium, sem az ügyészségek, sem a Büntetés-végrehajtási Intézetek Országos Igazgatósága, sem a rendőri egységek, sem az Alkotmánybíróság, sem a Számvevőszék, sem a többi entitás nem rendelkezik alapító okiratokkal, melyek így jogtalanul működnek, az utóbbi kettő pedig már 1991 óta «jövendőbeli intézményekként»”. Tehát – az alapítók szerint – maga az igazságszolgáltatás törvénysértő módon működik, arról nem is beszélve, hogy államfőként Klaus Iohannis elnök is törvényen kívüli helyzetben van.

Nyilvánvalóan a nacionalista jellegű érvek sem hiányoznak („Nem akarjuk, hogy gyarmatként bánjanak velünk, mint korábban, és ahogy most is, ahol minden idegen hatalom parancsolhat a saját otthonunkban.”), de a szociális jellegűek sem („1989 óta a genocídium és az embertelen és megalázó bánásmód áldozatai vagyunk, az összes állítólagos „hatalmi ág” egymással hadakozik pénzért és hatalomért”).

Az új nyelv a dák, a „régi román nyelv”

„Dácia” alapítóinak hét oldal kellett az új állam megszervezéséhez. Az új ország zászlójának, például, a jelenlegi trikolórt választották, melyen egy dák sárkány a címer. A dák lenne a hivatalos nyelv. „Dácia Állam egész területén csak a dák nyelvet lehet a közintézményekben és a közigazgatásban használni”, hirdeti ki az alapító okirat. De azoknak sem kell aggódniuk, hogy nem tudnak majd a hatóságokkal kommunikálni, akik csak néhány régi dák szót (mânz, dârz, capră, varză) ismernek. Mert végső soron nem lesznek nagy változások: „A dák az a nyelv, melyet most román nyelv megnevezéssel használnak.” Az idegenekről sem feledkeznek meg, akiknek segítséget ígérnek: „Dácia Állam ingyenesen biztosít hiteles tolmácsot az idegen állampolgároknak.”

Cuza óta az első galaci államfő

További fontos részletek: nem Sarmisegetuza lesz a főváros, hanem Bukarest, Dácia vezetői pedig egy már készen álló szocialista létesítményben, vagyis a „Nép Háza néven ismert épületben” tevékenykednének. És egy másik szervezési kérdés: „Dácia” állam alkotmányának elfogadásáig Nicuşor Teodorescu, az egyik alapító lesz az államfő. Alexandru Ioan Cuza után, aki galaci várnagyból lett fejedelem, Teodorescu lenne a második galaci államfő.

„Dácia”, vagyis mi, dákok hadat üzennénk Ukrajnának és Szerbiának, mert az új dák állam alapítóit nem nagyon érdekli a jelenlegi geopolitikai helyzet. Az állam területe a Románia jelenlegi határain belüli területből, valamint Besszarábiából, Észak-Bukovinából és Herca-vidékből állna: „Dácia Állam területe a jelenleg birtokolt területéből, valamint Besszarábiából a Dnyeszterig, Észak-Bukovinából, Herca-vidékből állna.” Ezek is román területek, megemlítik a Besszarábia Romániával egyesüléséről szóló szerződést, de a határok áthelyezése nem lesz egyszerű. „Dácia” állam alapító okiratában, különben, nem zárták ki a hódító célú lépéseket. Így aztán könnyen tanúi lehetünk majd egy dák–ukrán vagy dák–szerb háborúnak.

„Dáciát” létrehozták, de nem létezik

A modern „Dácia” nyolc alapítója közül csak az egyiknek, Contantin Telegan ügyvédnek van némi ismertsége, aki tíz évvel ezelőtt a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt (PNŢCD) galaci elnöke volt. Az év elején felvetette a Galaciak Pártja létrehozásának ötletét, de júniusban a Liberális Mozgalom Párt (PML) színeiben indult a polgármesteri tisztségért Galacon. Telegan megerősítette nekünk, hogy aláírta az alapító okiratot, mert egyetért a kezdeményező-csoport érveivel, valamint azt, hogy a román államnak tényleg nincsenek alapító okiratai, továbbá azt, hogy egyes állami intézmények alapításakor sem tartották be a dokumentumok kibocsátására vonatkozó eljárásokat, melyeket aztán a Hivatalos Közlönyben való közzététellel kellett volna hitelesíteni. De még Telegan is elismerte, hogy a kezdeményezésnek nincs túl sok esélye.

A címet a szerkesztőség adta.