Traianus vs. Viktor

A Traian Băsescu elnök és Orbán Viktor miniszterelnök közötti kapcsolat, a maga paradoxonjai ellenére, jól működött.

Románia elnöke, Traian Băsescu hétfőn gratulált Orbán Viktor miniszterelnöknek, aki egymás után másodjára nyeri meg a magyarországi parlamenti választást. Rutinjellegű udvariasságról, vagy ennél többről van szó? Tény, hogy a két vezető között nagyon jó kapcsolat volt, amire nem mindig volt megfelelő magyarázat.

A román közvéleményben főleg Orbán Viktor romániai magyarokhoz intézett üzenete maradt meg, hogy bojkottálják a 2012 nyarán tartott leváltási népszavazást. Nehéz megmondani, hogy Traian Băsescut a magyarok mentették-e meg, bár az biztos, hogy a bojkott menekülést hozó taktika volt. A felfüggesztett Traian Băsescu eleinte azt jelentette be, hogy minden támogatóját szavazásra fogja mozgósítni, de miután azt tapasztalta, hogy nincsenek túl sokan, a biztonságosabb utat választotta, Magyarország kormányfője pedig segítőkezet nyújtott neki ebben. „Azt kívánom a románoknak és a magyaroknak, hogy jó döntéseket hozzanak, vagyis ne hozzanak semmilyen döntést”, mondta Orbán Viktor Tusnádfürdőn.

De a népszavazási ügy nem magyarázza, hanem csak illusztrálja kettejük kapcsolatát. A politikai elképzelésekben meglévő nagyon nagy különbségek ellenére, Traian Băsescu és Orbán Viktor jó együttműködést alakítottak ki a nemzetpolitikák terepén. Igazából egy nagy egyet nem értésről van szó, ami viszont hasznosnak bizonyult. Orbán Viktor egy nyílt nacionalizmus megjelenítője, mely a magyar állam – még az Európai Unión belül is érvényesülő – szuverenitását hangoztatja, Traian Băsescu pedig, bár a román nacionalizmus klasszikus értelmezése szerint követeli Besszarábiát, a nemzeti szuverenitás csökkentéséért és a nemzetnek az európai tengerbe ömléséért küzd. A két vezető csak e pályák egy bizonyos pontjában, az átmeneti szakaszban találkozhat, de a végcélokban semmiképpen sem.

Különben mindkét vezetőnek megvan a maga paradoxonja. Orbán Viktor egy – többek között az új alkotmányban is említett – keresztény gyökerekkel rendelkező konzervativizmust vall és nagyon jól illeszkedik az Ausztriában, vagy Németországban működő kereszténydemokráciához, de nem akar lemondani a szuverenitásáról. Ezzel szemben Traian Băsescunak halovány kapcsolata van a kereszténydemokráciával, de az EPP-frakción belül egy nagyobb integráció és a nemzeti szuverenitás hangsúlyosabb feladása mellett száll síkra. Igaz, hogy bár Európai Egyesült Államokról beszélt, Traian Băsescu elnök nem írta le annak határait és belső szerveződését sem, így hát nem vonhatunk le túl határozott következtetéseket. Az EU-n belül, ahogy azt többször is megtapasztalhattuk, még az integracionisták is eltérően értelmezik az európai egyesítést. Az EPP azt állítja, hogy az integráció gyorsítását akarja, de fenntartásai vannak a baloldali föderalisták javaslataival szemben, akik közös pénzügyeket szeretnének. Európai szinten a harc nem a föderalisták és az antiföderalisták között fog zajlani, hanem valójában az integracionalizmus különböző árnyalatai között. Márpedig ha félretesszük azokat a vehemens bírálatokat, melyeket Magyarország nemcsak a liberális és baloldali köröktől, hanem a jobboldaltól is kapott (például Viviane Redingtől), világosabban látható, hogy az Orbán-kormány által folytatott fegyelmezett kormányzási típus lényegében véve jobban illik a német jobboldal integracionista elképzeléséhez és többre értékelik, mint egy lelkesen integracionista, de az állam szigorú szabályok szerinti vezetésével nem kísért retorikát.

Traian Băsescu szintén síkra szállt a határozott költségvetési fegyelemért és akár még a hiánycél alkotmányban rögzítéséért is, de nincs kapcsolata a társadalommal és azokkal a kategóriákkal, akik önként vállalnák a megfontolt életmódot. Más szavakkal, Romániában csak névleg létezett néppárti jobboldal, a fegyelmet ugyanis mindig is – fájdalmas módon – tűrhetetlen tekintélyelvűségként értelmezték.

Tehát a két vezető az EPP-ben és a kétoldalú kapcsolatban kevésbé a társadalomról alkotott elképzelésekben talált egymásra, mint inkább a nemzetpolitikák szintjén. Magyarország állampolgárságot adott sok romániai magyar etnikumúnak, akik ezáltal szavazhattak a Budapesten szervezett választásokon, mint ahogy a besszarábiai románok is szavazhattak a romániai választásokon. A legutóbbi választáson a romániai magyarok több mint 90 százaléka a FIDESZ-re szavazott.

A két vezető kapcsolata mindaddig jó lesz, amíg a „választási nacionalizmus” ápolásával kapcsolatos ügyletek kölcsönösen előnyösek lesznek. De elképzelhető, hogy Traian Băsescu azután is jó kapcsolatokat fog ápolni a FIDESZ-szel, hogy már nem lesz elnök, de ezúttal a PSD-vel és az európai szocialistákkal való szembenállás terepén. Ezáltal egy újabb, hasonlóan előnyös egyet nem értés jelenhetne meg.