// 2026. november 17., kedd // Hortenzia, Gergő

Töröljük már el a kisebbségi oktatást

// HIRDETÉS

Bizony, ha Vadim, Funar és a többi köcsög alszik, felbukkannak más kárpáti géniuszok.

Én is láttam az idei érettségivel kapcsolatos híreket! Amik – a korábbi években, elsősorban 2010 óta készült beszámolókkal együtt – összezavartak. Két rezsim terméke vagyok: az 1989 előtti kommunista rezsimé és az 90-es évekbeli vadkapitalizmusé. Ennek ellenére nem hagyhatom figyelmen kívül azokat a változásokat, melyeken a romániai oktatási rendszer átment, és melyek inkább rombolták, mint javították. Míg Románia a 90-es években inkább szürkeállományt „exportált”, a 2000-es években már olcsó és szakképzetlen munkaerőt. De ez egy másik történet.

Arról a diszkriminációról akarok beszélni, aminek az Oktatási Minisztérium a romániai diákokat kiteszi. És azért írtam román diákok helyett romániai diákokat, mert különösen a nemzeti kisebbségek diákjaira szeretnék kitérni. Ami Romániában történik: 

a romániai kisebbségek nemzeti és állami szintű diszkriminációja.

Úgy tudom és hiszem, hogy az iskolának egyenlő esélyeket kell nyújtania, a nemzetiségtől függetlenül. De Romániában ez nem így történik. Üdvözlendő az Oktatási Minisztérium néhány évvel ezelőtti döntése, hogy létrehozott a nemzetiségek nyelvén oktató osztályokat, vagy iskolákat, de pontosan itt kezdődik a diszkrimináció.

Képtelenségnek tartom arra kényszeríteni egy gyermeket, aki egész életében egy bizonyos, a román nyelvtől struktúrájában és nyelvtanában is eltérő nyelven tanult, hogy olyan nyelven vizsgázzon, melyet legfeljebb idegen nyelv-szinten tanult. Ez pontosan ugyanolyan, mintha azt követelnénk meg egy romántól, hogy olyan nyelven érettségizzen, melyet hetente csak két-három órában tanult, de nem használta a mindennapokban. És még a nyelv olyan árnyalatainak felismerését is megkövetelnénk tőle, melyeket nem szoktak gyakran használni, és ezen kívül még ugyanezen a nyelven állítsuk össze számára a vizsga minden tételét, és ráadásul még egy román nyelvi érettségit is teljesítenie kellene. És aztán még meg is bélyegezzük, mert nem sikerült a vizsgája és nem beszéli az államnyelvet. Itt két változat képzelhető el: vagy kiveszik a román nyelvet a nemzeti kisebbségek érettségijéből és a tételeket a saját nyelvükön adják meg, és többé nem kötnek bele abba, hogy nem beszélnek románul, vagy

megszüntetik a kisebbségek nyelvén zajló oktatást.

Azt hiszem, a második a járhatóbb út! Mert, bár ezzel megismétlem magam, az iskolának mindenkinek egyenlő esélyt kell adnia. És az egyenlő esélyeket akkor biztosítja, ha mindenkivel ugyanazon a nyelven kommunikál. De akkor meg nem tudunk irányítható tömeget biztosítani a politikusoknak… hogyan tudna így C. V. Tudor amiatt cirkuszolni, hogy a magyarok élve megnyúzzák és hagyják éhen halni a székelységi románokat, az RMDSZ pedig azért, hogy a magyarok nem tudnak zöld ágra vergődni Romániában, mivel a románok háttérbe szorítják őket. Furcsa, hogy az összes romániai magyar politikus, ahogy Bukarestbe kerül, mintha csak direkt csinálná, elkezd fenemód folyékonyan beszélni románul. Az a véleményem, hogy senkit sem sértünk meg, és nem ellentétes egyetlen Európával kötött megállapodással sem, ha az oktatásban egyetlen nyelvet vezetünk be. Csak így tudjuk elérni, hogy az ország teljes területén románul beszélők legyenek, és nem irányítható tömegek. Miért ne lehetne így: a tanrend legyen mindenkinek azonos, függetlenül attól, hol él az ember, és azt román nyelven oktassák. A nemzeti kisebbségekhez tartozók számára pedig vezessenek be nemzeti nyelv- és kultúra órákat (magyarul, szlovákul, csehül, németül, ruténul, lipovánul stb.), azokon a településeken pedig, ahol egy nemzeti kisebbség nagyobb arányban van jelen, ott ezek az órák nemcsak az adott kisebbséghez tartozóknak, hanem minden diák számára legyenek kötelezőek. Ezáltal, ha lennének minimális ismereteink a mellettünk élőkről, ha egy kicsit megtanulnánk a nyelvüket és a kultúrájukat, erősebb lenne a kohézió. Ily módon megszüntethetnénk a meglévő előítéleteket. Ez a gondolat annak az eredménye, hogy egy többetnikumú térségben élek, mely egy évezred alatt egységes közösséget hozott létre. A „régi”, falun beszélt nyelvet a térségben megfordult összes nemzetiség nyelvéből vett szavak szövik át. A Bihar megyei Újpalotán beszélt sváb nyelvben román és magyar szavak is vannak, a falun beszélt román nyelv főneveinek többsége és számos ige a magyar nyelvből származik, mégsem okoz ez senkinek sem gondot.

Csak akkor tud majd valaki jobb lenni, ha esélyt kap rá. Ha háttérbe szorítják, megbélyegzik, ellenséges érzületek és gyűlölet az eredmény. Azt mondom, gondoljuk meg kétszer is, megéri-e a mellettünk élőktől tanulni, vagy sem. Ha román nemzetként és népként újra bezárkózunk, akkor pontosan akkor térünk vissza a kommunizmusba, amikor – látszólag – megnyitottuk a határokat és megnyíltunk a nagy európai család felé. Nem akarok nacionalistának tűnni és remélem, a fentiek nem ezt mutatják! Ellenkezőleg, hinni akarom, hogy erdélyi vagyok és segíteni akarok a mellettem élőnek, nem gondolva arra, hogy nem román, elsősorban azt véve figyelembe, hogy ember. És segíteni akarok neki integrálódni abba a társadalomba, melynek része, de anélkül, hogy a közösséget egyetlen irányba polarizálnám, inkább azt értetve meg vele, hogy az etnikumoknak ebből a sokaságából valami szép is kisülhet, ahol mindenkit elfogadnak, és amihez mindenki hozzájárulhat valamivel. Ezt jelenti erdélyinek lenni!

// HIRDETÉS
Különvélemény

Igen, meg kell végre állítani a szélsőséges influenszerek közösségi médiás ámokfutását!

Varga László Edgár

Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…

Hová tűntek az erdélyi magyar társadalom „nagy ügyei” és van-e még esély a hosszabb távú stratégiai gondolkodásra?

Fall Sándor

A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Hogyan és miért lett Nicușor Danból a 2.0-ás cotroceni fikusz?
Főtér

Hogyan és miért lett Nicușor Danból a 2.0-ás cotroceni fikusz?

Az is nagy teljesítmény lesz tőle, ha végigviszi elnöki mandátumát. Az elsőt és egyetlent, mert második biztosan nem lesz, a rendszer láthatóan kezdi megunni az ilyen típusú figurákat.

Függőségtől a józanság felé: új életet tanulnak a szenvedélybetegek Magyarózdon
Krónika

Függőségtől a józanság felé: új életet tanulnak a szenvedélybetegek Magyarózdon

Van, aki a családját, más a munkahelyét, az egészségét vagy emberi méltóságát veszítette el az alkohol és a kábítószer miatt. A Magyarózdon működő Bonus Pastor Alapítvány terápiás otthonában két évtizede próbálnak új esélyt adni a szenvedélybetegeknek.

A kőbaltától a zászlóig, majd a zászlótól vissza a kőbaltához
Főtér

A kőbaltától a zászlóig, majd a zászlótól vissza a kőbaltához

Hogyan bírságolta 40 ezer lejre a rendőrség a trikolórt szemétszállításra használó közmunkásokat, és miért olyan fájóan groteszk ez a helyzet?

Négy településen jártak a medvék, egyik nagyközségben kétszer is látták a nagyvadat
Székelyhon

Négy településen jártak a medvék, egyik nagyközségben kétszer is látták a nagyvadat

Farkaslakán, Csíkszentdomokoson, a Siménfalvához tartozó Rugonfalván és Csomafalván is medvét láttak szombaton – derül ki a Hargita Megyei Készenléti Felügyelőség tájékoztatásaiból.

Erdőkben elásva, széfekben elrejtve találtak több mint hatmilliárd forintnyi készpénzt Seszták Miklós ügyében
Krónika

Erdőkben elásva, széfekben elrejtve találtak több mint hatmilliárd forintnyi készpénzt Seszták Miklós ügyében

Több mint hatmilliárd forintnak megfelelő készpénzt találtak a nyomozók a Seszták Miklós volt fejlesztési miniszter ellen folytatott büntetőeljárás során.

Unger Anna: a nyomozók tudták hova kell menni a pénzért
Székelyhon

Unger Anna: a nyomozók tudták hova kell menni a pénzért

A nyomozók tudták hol kell keresni azt nagy mennyiségű pénzt, amelyet november 12-én és 13-án végzett összehangolt nyomozási akciók során találtak meg – mondta az NVVH elnöke az RTL Házon kívül című műsorában vasárnap.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Igen, meg kell végre állítani a szélsőséges influenszerek közösségi médiás ámokfutását!

Varga László Edgár

Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…

Hová tűntek az erdélyi magyar társadalom „nagy ügyei” és van-e még esély a hosszabb távú stratégiai gondolkodásra?

Fall Sándor

A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS