Európa csendes. Mert egyre kevesebb kisgyerek bömböl benne. Bébiket kéne csinálni, feleim, nem mercánt venni, mert baj lesz!
A fogyasztói társadalom, az individualizmus és a komfort korszaka, amiben élünk, a kis, egy, vagy kétgyermekes családok jelenségének megjelenéséhez vezetett. A később kötött házasságok és a kevesebb gyermek az egyének azon vágyának következményei, hogy növeljék saját életük minőségét, szakmailag megvalósítsák önmagukat.
Valóban, a szociológiai felmérések megerősítik, hogy a modern, kevesebb gyermeket nevelő családoknak magasabb társadalmi-gazdasági státuszuk van. Az éremnek azonban van egy másik oldala is: elvesztik a reprodukciós versenyt. Az ezekben a családokban felnövő gyermekek és unokák szintén alacsonyabb termékenységűek. Az evolúciós stratégia (genetikai továbbadódás és területi terjeszkedés) terén azok a családok nyernek, melyeknek több gyermeket sikerül szülniük, akár a társadalmi-gazdasági előnyök ideiglenes elvesztése kockázatával is. Ezek a folyamatok nagyon jól meglátszanak a társadalmak, vagy etnikumok szintjén; a szaporább családokból álló etnikumok hosszú távon megnyerik a demográfiai versenyt. Márpedig a világ több régiójában ilyenfajta verseny zajlik, ahol rasszok és családi szinten különböző kultúrák keveredtek. Úgy tűnik, hogy az európai kontinensen, összességében, a demográfia a nyugati civilizáció „Achilles-sarka”, a következő évtizedekben ugyanis az európaiakra egyre nagyobb nyomást fog gyakorolni a más rasszú és vallású (elsősorban muzulmán) bevándorlók számbeli növekedése.
Az ENSZ által bemutatott statisztikai adatok szerint az európai országokban a születések nettó együtthatója egyértelműen negatív helyzetet mutat. Németországban a 2005–2010-es időszakban a születések nettó együtthatója 0,65 volt, Spanyolországban 0,68, Olaszországban 0,66, Nagy-Britanniában 0,88, Franciaországban 0,95. Nyugat-Európában a születések nettó együtthatója átlagosan 0,78; másképp mondva, minden 100 elhalálozásra csak 78 születés jut. Az együttható Kelet-Európában 0,66, az Orosz Föderációban pedig 0,68. Összehasonlításképpen, az arab, afrikai, muzulmán államokban népességnövekedés tapasztalható: Egyiptomban 1,34, Törökországban 1,01, Algériában 1,1 [1]. Következésképpen Európában, egyes előrejelzések szerint, 2050 körül demográfiai összeomlás következik be, a lakosság száma alig 445 millióra csökken (a jelenlegi több mint 700 millióhoz képest), és a népességnövekedést mutató kevés európai országok egyike Franciaország lesz, ahol a lakosság száma 61 millióról 65 millióra fog nőni; a muzulmánok jelentős arányt képviselnek majd a teljes lakosságon belül.
Az egyes EU-tagországokban tapasztalható alacsony születésszámot a kivándorlás által okozott elnéptelenedés súlyosbítja. Romániában az EU-csatlakozás előtti időszakban, 2006-ban 7 százalékkal csökkent a lakosság, a csatlakozás utáni időszakban pedig fokozódott a demográfiai visszaesés dinamikája, 2011-ben 11,8 százalékot érve el. Románia és más EU-országok esetében is, mint amilyen Bulgária, Lettország, Litvánia, Magyarország, a helyzetet „a születésszám összeomlása”-ként értelmezik [2]. Moldova Köztársaságban ugyanez a jelenség zajlik és egyes szociológiai felmérések szerint az ország lakossága 2050-re 1 millió emberrel csökkenne, ami több mint a jelenlegi népesség egynegyede (!) [3].
Az alábbi, kontinentális demográfiai tendenciákat 2050-ig mutató grafikonon jól látható, hogy miközben gyorsuló demográfiai növekedés várható, főleg Afrikában és Ázsiában, Európában nyilvánvaló hanyatlás látható, és viszonylag alacsony születésszám növekedés Észak-Amerikában – a fehér rassz erődjeiben.
1. «Смерть Запада», или Мигранты как угроза целостности страны // http://www.km.ru/front-projects/demografiya/smert-zapada-ili-migranty-kak-ugroza-tselostnosti-strany
2. Problema problemelor: “Iarna demografica” // FrontPress. 16.06.2012 / http://www.frontpress.ro/2012/06/problema-problemelor-iarna-demografica.html
3. Până în anul 2050 populaţia Moldovei va scădea cu 1 milion de persoane // Unimedia.info. 20 apr 2010 / http://unimedia.info/stiri/-18396.html
Az erdélyi magyarok nagy többsége abban az abszurd helyzetben is Nicușor Danra szavazott volna, ha Orbán és az RMDSZ is kifejezetten és erőteljesen George Simion támogatására buzdított volna.
A félelem, mint a politikai döntések mozgatórugója a valóságból táplálkozik.
A sokrétű tevékenysége mellett papnéi feladatokat is ellátó Rüsz-Fogarasi Enikővel, a BBTE Magyar Történeti Intézetének egyetemi tanárával nemcsak szakmai dolgokról beszélgettünk. A történész mögötti emberre is kíváncsiak voltunk.
Július közepétől új időszámítás kezdődik az FK Csíkszereda életében, ami a hargitai megyeszékhelyen is érezhető változásokkal fog járni.
Szombat reggel pedig újabb erdélyi városban láttak medvét.
Készenléti állapotot rendeltek el a Maros megyei hatóságok, miután a parajdi sóbánya telítettsége következtében jelentősen megnőtt a Kis-Küküllő sókoncentrációja. Mintegy 40 ezer lakos számára ihatatlanná vált a vezetékes víz.
Egyszerre kell nekünk a fa, a só és a pénz. A természet adja is, hogyne. Csak közben beomlik a bánya.
Negyvenöt háztartásból telepítették ki a lakókat vasárnap a parajdi sóbánya, pontosabban a wellnessközpont közelében, miután több helyen is kráterek keletkeztek a bánya tetején. Egy esetleges árhullám ellen próbálnak védekezni.
A parajdi sóbányánál a régi bányarész tetején nem keletkeztek újabb beomlások, de a korábbiak növekedtek – jelentette ki hétfő reggel az Agerpres hírügynökség megkeresésére Bíró Barna-Botond, a Hargita megyei közgyűlés elnöke.
Közép-Kelet-Európa egyik legnagyobb vidámparkját építi meg két év alatt 56 millió euróból Lénárd András vállalkozó Csíkszereda zsögödi részén. Az építkezés akkora volumenű, hogy ebben az esetben már az önkormányzatnak is oda kell tennie a csontot.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Az erdélyi magyarok nagy többsége abban az abszurd helyzetben is Nicușor Danra szavazott volna, ha Orbán és az RMDSZ is kifejezetten és erőteljesen George Simion támogatására buzdított volna.
A félelem, mint a politikai döntések mozgatórugója a valóságból táplálkozik.
A sokrétű tevékenysége mellett papnéi feladatokat is ellátó Rüsz-Fogarasi Enikővel, a BBTE Magyar Történeti Intézetének egyetemi tanárával nemcsak szakmai dolgokról beszélgettünk. A történész mögötti emberre is kíváncsiak voltunk.
Július közepétől új időszámítás kezdődik az FK Csíkszereda életében, ami a hargitai megyeszékhelyen is érezhető változásokkal fog járni.