// 2026. november 17., kedd // Hortenzia, Gergő

Tíz kicsi európai, kilenc kicsi európai...

// HIRDETÉS

Európa csendes. Mert egyre kevesebb kisgyerek bömböl benne. Bébiket kéne csinálni, feleim, nem mercánt venni, mert baj lesz!

A fogyasztói társadalom, az individualizmus és a komfort korszaka, amiben élünk, a kis, egy, vagy kétgyermekes családok jelenségének megjelenéséhez vezetett. A később kötött házasságok és a kevesebb gyermek az egyének azon vágyának következményei, hogy növeljék saját életük minőségét, szakmailag megvalósítsák önmagukat.

Valóban, a szociológiai felmérések megerősítik, hogy a modern, kevesebb gyermeket nevelő családoknak magasabb társadalmi-gazdasági státuszuk van. Az éremnek azonban van egy másik oldala is: elvesztik a reprodukciós versenyt. Az ezekben a családokban felnövő gyermekek és unokák szintén alacsonyabb termékenységűek. Az evolúciós stratégia (genetikai továbbadódás és területi terjeszkedés) terén azok a családok nyernek, melyeknek több gyermeket sikerül szülniük, akár a társadalmi-gazdasági előnyök ideiglenes elvesztése kockázatával is. Ezek a folyamatok nagyon jól meglátszanak a társadalmak, vagy etnikumok szintjén; a szaporább családokból álló etnikumok hosszú távon megnyerik a demográfiai versenyt. Márpedig a világ több régiójában ilyenfajta verseny zajlik, ahol rasszok és családi szinten különböző kultúrák keveredtek. Úgy tűnik, hogy az európai kontinensen, összességében, a demográfia a nyugati civilizáció „Achilles-sarka”, a következő évtizedekben ugyanis az európaiakra egyre nagyobb nyomást fog gyakorolni a más rasszú és vallású (elsősorban muzulmán) bevándorlók számbeli növekedése.

Az ENSZ által bemutatott statisztikai adatok szerint az európai országokban a születések nettó együtthatója egyértelműen negatív helyzetet mutat. Németországban a 2005–2010-es időszakban a születések nettó együtthatója 0,65 volt, Spanyolországban 0,68, Olaszországban 0,66, Nagy-Britanniában 0,88, Franciaországban 0,95. Nyugat-Európában a születések nettó együtthatója átlagosan 0,78; másképp mondva, minden 100 elhalálozásra csak 78 születés jut. Az együttható Kelet-Európában 0,66, az Orosz Föderációban pedig 0,68. Összehasonlításképpen, az arab, afrikai, muzulmán államokban népességnövekedés tapasztalható: Egyiptomban 1,34, Törökországban 1,01, Algériában 1,1 [1]. Következésképpen Európában, egyes előrejelzések szerint, 2050 körül demográfiai összeomlás következik be, a lakosság száma alig 445 millióra csökken (a jelenlegi több mint 700 millióhoz képest), és a népességnövekedést mutató kevés európai országok egyike Franciaország lesz, ahol a lakosság száma 61 millióról 65 millióra fog nőni; a muzulmánok jelentős arányt képviselnek majd a teljes lakosságon belül.

Az egyes EU-tagországokban tapasztalható alacsony születésszámot a kivándorlás által okozott elnéptelenedés súlyosbítja. Romániában az EU-csatlakozás előtti időszakban, 2006-ban 7 százalékkal csökkent a lakosság, a csatlakozás utáni időszakban pedig fokozódott a demográfiai visszaesés dinamikája, 2011-ben 11,8 százalékot érve el. Románia és más EU-országok esetében is, mint amilyen Bulgária, Lettország, Litvánia, Magyarország, a helyzetet „a születésszám összeomlása”-ként értelmezik [2]. Moldova Köztársaságban ugyanez a jelenség zajlik és egyes szociológiai felmérések szerint az ország lakossága 2050-re 1 millió emberrel csökkenne, ami több mint a jelenlegi népesség egynegyede (!) [3].

Az alábbi, kontinentális demográfiai tendenciákat 2050-ig mutató grafikonon jól látható, hogy miközben gyorsuló demográfiai növekedés várható, főleg Afrikában és Ázsiában, Európában nyilvánvaló hanyatlás látható, és viszonylag alacsony születésszám növekedés Észak-Amerikában – a fehér rassz erődjeiben.

A demográfiai tendenciák grafikonja, kontinensenként, 1959-től 2050-ig.

Nyilvánvaló, hogy egy demográfiailag kimerülő terület nagyon vonzóvá válik a pozitív születési arányú népességek számára. Szinte ugyanúgy, mint a fizika törvényeiben, a nagy sűrűség nyomást hoz létre és hozzájárul az egyének tömegeinek a gyéren lakott területekre való irányulásához – ezt a jelenséget „demográfiai ozmózis”-nak neveztem. Ahogy az a történelem folyamán számtalanszor megtörtént. Ma ez történik a kínaiak által demográfiailag elfoglalt Szibériában, ez történik a különféle származású muzulmánok által demográfiailag elfoglalt Európában. Már most aggódnunk kellene, hogy mit kezdünk a nálunk tapasztalható népességi hanyatlással és realista módon fel kellene tennünk magunknak a kérdést: ki fogja demográfiailag elfoglalni az országainkat, melyek száz éven belül el fogják veszíteni az őslakos népesség jelentős részét?

 

További cikkeket megtalálhat itt: Instinct şi Raţiune (www.dorianfurtuna.com) 

 

Bibliográfia:

1. «Смерть Запада», или Мигранты как угроза целостности страны // http://www.km.ru/front-projects/demografiya/smert-zapada-ili-migranty-kak-ugroza-tselostnosti-strany

2. Problema problemelor: “Iarna demografica” // FrontPress. 16.06.2012 / http://www.frontpress.ro/2012/06/problema-problemelor-iarna-demografica.html

3. Până în anul 2050 populaţia Moldovei va scădea cu 1 milion de persoane // Unimedia.info. 20 apr 2010 / http://unimedia.info/stiri/-18396.html

// HIRDETÉS
Különvélemény

Igen, meg kell végre állítani a szélsőséges influenszerek közösségi médiás ámokfutását!

Varga László Edgár

Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…

Hová tűntek az erdélyi magyar társadalom „nagy ügyei” és van-e még esély a hosszabb távú stratégiai gondolkodásra?

Fall Sándor

A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Hogyan és miért lett Nicușor Danból a 2.0-ás cotroceni fikusz?
Főtér

Hogyan és miért lett Nicușor Danból a 2.0-ás cotroceni fikusz?

Az is nagy teljesítmény lesz tőle, ha végigviszi elnöki mandátumát. Az elsőt és egyetlent, mert második biztosan nem lesz, a rendszer láthatóan kezdi megunni az ilyen típusú figurákat.

Függőségtől a józanság felé: új életet tanulnak a szenvedélybetegek Magyarózdon
Krónika

Függőségtől a józanság felé: új életet tanulnak a szenvedélybetegek Magyarózdon

Van, aki a családját, más a munkahelyét, az egészségét vagy emberi méltóságát veszítette el az alkohol és a kábítószer miatt. A Magyarózdon működő Bonus Pastor Alapítvány terápiás otthonában két évtizede próbálnak új esélyt adni a szenvedélybetegeknek.

A kőbaltától a zászlóig, majd a zászlótól vissza a kőbaltához
Főtér

A kőbaltától a zászlóig, majd a zászlótól vissza a kőbaltához

Hogyan bírságolta 40 ezer lejre a rendőrség a trikolórt szemétszállításra használó közmunkásokat, és miért olyan fájóan groteszk ez a helyzet?

Nyolc órán át számolták az erdőkben és raktárakban talált pénzt – videóval
Székelyhon

Nyolc órán át számolták az erdőkben és raktárakban talált pénzt – videóval

Több milliárd forintnyi készpénzt találtak a nyomozók a Seszták Miklós országgyűlési képviselő ügyében indított büntetőeljárásban. A pénzt nyolc órán át öt gépi számlálóval számolták meg.

Erdőkben elásva, széfekben elrejtve találtak több mint hatmilliárd forintnyi készpénzt Seszták Miklós ügyében
Krónika

Erdőkben elásva, széfekben elrejtve találtak több mint hatmilliárd forintnyi készpénzt Seszták Miklós ügyében

Több mint hatmilliárd forintnak megfelelő készpénzt találtak a nyomozók a Seszták Miklós volt fejlesztési miniszter ellen folytatott büntetőeljárás során.

Négy településen jártak a medvék, egyik nagyközségben kétszer is látták a nagyvadat
Székelyhon

Négy településen jártak a medvék, egyik nagyközségben kétszer is látták a nagyvadat

Farkaslakán, Csíkszentdomokoson, a Siménfalvához tartozó Rugonfalván és Csomafalván is medvét láttak szombaton – derül ki a Hargita Megyei Készenléti Felügyelőség tájékoztatásaiból.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Igen, meg kell végre állítani a szélsőséges influenszerek közösségi médiás ámokfutását!

Varga László Edgár

Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…

Hová tűntek az erdélyi magyar társadalom „nagy ügyei” és van-e még esély a hosszabb távú stratégiai gondolkodásra?

Fall Sándor

A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS