A tudósok megmondják. A koalíciós lélektan miatt uralkodnak a férfiak. És szintén emiatt nem uralkodnak a nők. Tutti.
A férfiak erőszakosabbak a nőknél. Ez biológiailag és társadalmilag bizonyított tény. A hímek agresszivitását az a harcos és védelmezői szerep határozta meg, melyet az evolúció során betöltöttek. Nagyobb testtömegüknek és fejlettebb izomzatuknak köszönhetően a hímekre hárult a feladat, hogy megvédjék a csoportot a külső agresszorokkal szemben. Ám a dolgok ennél is érdekesebbek.
A hímek erőszakos viselkedése kardinális módon befolyásolta a törzsek, majd a modern társadalmak életét és rétegződését. Egyes hipotézisek kimondottan érdekesek.
A hím agresszivitást magyarázó egyik legfrissebb hipotézis a Harcias Férfi Hipotézise (The Male-Warrior Hypothesis), amelyet evolucionista pszichológiával foglalkozó kutatók egy csoportja vetett fel. E hipotézis szerint a hímnemű egyedek genetikailag hajlamosabbak agresszíven megnyilvánulni a nőnemű egyedeknél, mert a hímek bioszociális küldetése egy sor olyan cselekedetet tesz szükségessé, melyek a csoport védelmét, erőszakot és harcot feltételeznek. A hímek harcias jellege nagymértékben a rivális csoportok közötti versengő kapcsolatok és konfliktusok hatására alakult ki, melyek nyomán a férfiak körében lezajlott egy természetes kiválasztódás, mely az agresszivitás, idegengyűlölet és harcias potenciál felé mutatott.
Egy vonatkozó másik hipotézis szerint a férfiak azért harciasabbak, mert koalíciós pszichológiá”-val rendelkeznek és hajlamosak koalíciós agresszív tettekbe bocsátkozni. Ez a különleges pszichológia nagyobb esélyeket biztosított a férfiaknak arra, hogy harc révén élelemforrásokat és nőket szerezzenek meg. A koalíciók összetétele a diádoktól (vadászpárok) a több száz, ugyanazért a célért összefogó egyedig terjedt, és ezek létrejöttét maga a természetes kiválasztódás segítette elő, amely az egységes csoportokat részesítette előnyben és olyan struktúrák létrejöttének irányába hatott, melyek a hominidákat, majd az emberi egyedeket kohéziós kapcsolatokra, összehangolt cselekvésekre és kollektív harcokra tették alkalmassá. A koalíciók létrejötte a nagyszabású harcok és implicit módon a háborúk kialakulásának előfeltétele volt.
David Buss és Joshua Duntley evolucionista pszichológusok véleménye szerint a férfiszövetségek kialakulását az egyének azon igénye is diktálta, hogy jobban megvédhessék magukat az idegen férfiak emberölési kísérleteivel szemben.„A szövetségek, gyakorlatilag, egyfajta – nagyon hatékony – gyilkosságellenes stratégiát képviseltek, mely aztán evolúciós értelemben vett alkalmazkodássá vált.”
A csoportpszichológia biológiai eredetéről beszél Lionel Tiger kanadai származású antropológus is. A Férfiak csoportban (Men in Groups) című könyv szerzője azt állítja, hogy a férfiak távoli őseiktől örökölték a legyőzhetetlen csoportalkotási hajlamot, ami az emberi közösségek egyfajta „gerincoszlopává” vált. Ezeknek a csoportoknak eredetileg a vadászatokban volt szerepük, később pedig, a vadászat szükségletének eltűnésével, a csoportok más motivációk alapján jöttek létre. Ezzel az ősi csoportpszichológiával magyarázható, hogy a jelenkori társadalmak férfiai miért hajlamosak szurkolói csoportokat, bandákat, zárt klubokat, vallási szektákat, harcias koalíciókat stb. alkotni.
Tételezhető, hogy szinte nem léteznek női koalíciók; gyakorlatilag a tanulmányozott kultúrák egyikében sem sikerült „női bandákat” találni, míg „férfi bandák” mindenhol megtalálhatók. Mi ennek a jelenségnek az oka? Mindenekelőtt a nők nem rendelkeznek a férfiakra jellemző agresszív és defenzív motivációval, mely harcias csoportok létrehozását tenné szükségessé. Aztán a magyarázatok egyike az, hogy a nők, bármennyire is furcsán hangzik, nagyobb fokú hierarchián alapuló diszkriminációt tanúsítanak, mint a férfiak. „Vagyis a nők jobban szeretnek azonos státuszú nőkkel társadalmi kapcsolatokat kialakítani, kerülve az alacsonyabb státuszúakat. Legalábbis ezt mutatja a Harvard pszichológusai által készített egyik tanulmány.”
Tehát a nők nehezebben hoznak létre női koalíciókat, mert szelektívebbek és hierarchikus rétegződés esetén kevésbé tudják egymást elfogadni. A számbelileg nagyobb kapcsolatok és együttműködések iránt is kevésbé nyitottak. Furcsa, hogy a fiúk már óvodás korukban kifejezésre juttatják a csoportos kommunikálás és játékok iránti igényüket, a kislányok pedig általában az alig egy-két barátnős kapcsolatokat választják. Ugyanakkor a tanulmányok azt mutatják, hogy ha a nők összevesznek egymással, a kibékülés esetükben több időt vesz igénybe, mint a férfiak esetében. A férfiakhoz képest kevésbé felkészültek egy nemen belüli konfliktus megoldására.
A férfiak nagyobb hajlandósága az eltérő rangú egyedekkel való együttműködésre lehetővé teszi számukra, hogy könnyebben alkossanak koalíciókat. Ez az adu jelentős előnyt biztosít számukra társadalmi szinten. A koalíciós pszichológia tette lehetővé a férfiak számára, hogy az évezredek során politikai, katonai és közigazgatási szinten uralkodjanak. És éppen a nők született koalíciós pszichológiájának hiánya lehet társadalmi alárendeltségük egyik oka, a nők által egyedként nyújtott magas fokú teljesítmények ellenére.
Az idegenek elleni területi harcokban való részvételükkel a férfi koalíciók még erősebb kötődést biztosítanak maguknak, megjelenik egy „csoporterkölcs”. Ennek megfelelően a koalíciók létrejötte növelte a csoportok közötti konfliktusok arányát, a konfliktusok pedig a koalíciókat és a csoporton belüli férfiak közötti bajtársiasság érzését erősítették. Ez a hatás napjaink embereinek pszichológiájára is érvényes. Egy több mint 1.000 grúziai és Sierra Leone-i, a hazájukban lezajlott háború légkörét megtapasztalt kis- és fiatalkorún végzett kutatás kimutatta, hogy soraikban jelentősen megnőtt az egalitarizmus felé mutató hajlam a születési csoportjukon belül. Ez a valós körülmények között tapasztalt „háborús hatás” tökéletesen beleillik azokba az evolucionista pszichológiai elméletekbe, melyek szerint a külső veszély és az ellenségekkel való háborúskodás hozzájárul a csoporton belüli együttműködéshez és altruizmushoz. Gyakorlatilag a hímek koalíciói háborús állapotokat hoztak létre más törzsekkel, ezeknek a háborúknak pedig a hímek koalícióinak megerősödése volt a hatásuk; így szilárdultak meg az emberi társadalmak.
A külső veszély tehát hozzájárult a csoportkoalíciók kialakulásához, ezekben a koalíciókban pedig a harcias férfiak vettek részt. A koalíciós pszichológia mélyen elraktározódott génjeinkben és ma is meghatározza a férfiak és nők közötti viselkedésbeli különbségeket. A férfiak ma is ösztönösen hajlamosabbak bandákat, szövetségeket, sportcsapatokat és pártokat létrehozni. A nők számára ez a csoportgyakorlat nehezebben megy.
(A könyvészeti forrásokat az agresszivitásról szóló, megjelenés előtt álló könyvemben ismertetem.)
Nem elég siránkozni, hogy az egész ország a TikTokon lóg és hogy az álhírek nemzetbiztonsági veszély jelentenek.
A vártnál is sokkal csúnyább lehet a szász elnök politikai pályafutásának vége. És ezt ő maga érte el lépésről lépésre.
Nincs rendjén, ha a piszkos anyagiak hátráltatják egy kivételesen tehetséges gyermek kiteljesedését.
Ez a muzsika úgy dobog, mint a szív, akárhol is élünk a glóbuszon: fekete is, fehér is, helyi is, univerzális is.
Így utazunk és pisilünk mi útközben, itt nálunk Erdélyben. Mindennemű egyezés a valósággal csupán a véletlen műve.
Megnyitottak vasárnap reggel 7 órakor a Romániában kialakított szavazókörzetek: országszerte csaknem 19 ezer szavazóhelyiségbe várják a szavazásra jogosult több mint 18 millió román állampolgárt, megválasztani a parlament és a szenátus tagjait.
Észbe kaptak a román hatóságok, rácsuknák az ajtót a Călin Georgescut kezére. Eközben Háromszéken macsetével gyilkolt egy részeg férfi.
Újabb választást tartanak vasárnap Romániában, ezúttal a parlament összetételéről döntenek a romániai választópolgárok.
A kormányon lévő Szociáldemokrata Párt (PSD) nyerte az 1989-es romániai rendszerváltást követően 10. alkalommal rendezett parlamenti választást a 21 órás urnazárás után közzétett felmérések eredményei alapján.
Magas feldolgozottságú hivatalos részeredményeket közöltek már hétfőn reggel a 2024-es romániai parlamenti választásokról. Az RMDSZ 6 százalék fölött teljesített.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Az ukrán vezetés afféle adu ászként csapta ki a jogszabályt az asztalra. A kisebbségi közösségek szerint viszont inkább arról szól, hogy kiszúrják vele a nagyvilág szemét.
Az ukrán vezetés afféle adu ászként csapta ki a jogszabályt az asztalra. A kisebbségi közösségek szerint viszont inkább arról szól, hogy kiszúrják vele a nagyvilág szemét.
A román politikai elit képtelen felfogni, hogy ha szeretné megnyerni magának a magyar nemzetiségű román állampolgárokat, akkor Bukarestnek egy ahhoz hasonló stratégiára van szüksége, mint amit Budapest gyakorol több mint egy évtizede.
A román politikai elit képtelen felfogni, hogy ha szeretné megnyerni magának a magyar nemzetiségű román állampolgárokat, akkor Bukarestnek egy ahhoz hasonló stratégiára van szüksége, mint amit Budapest gyakorol több mint egy évtizede.
Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.
Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.
Közvetlen demokrácia és közvetett diszkrimináció: az SZNT elnöke terjedelmes interjúban fejthette ki álláspontját a román nyelvű közönségnek.
Közvetlen demokrácia és közvetett diszkrimináció: az SZNT elnöke terjedelmes interjúban fejthette ki álláspontját a román nyelvű közönségnek.
Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.
Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.
George Friedman szerint ez is egy lehetséges opció, de nem valószínű, mert kudarccal végződne.
George Friedman szerint ez is egy lehetséges opció, de nem valószínű, mert kudarccal végződne.
Van-e jövője a monarchiának? Lehet, de nem nálunk – véli a volt román külügyminiszter.
Van-e jövője a monarchiának? Lehet, de nem nálunk – véli a volt román külügyminiszter.
Marin Gherman az orosz–ukrán háború kitörése után menekült Romániába. Most összegezte a tapasztalatait.
Marin Gherman az orosz–ukrán háború kitörése után menekült Romániába. Most összegezte a tapasztalatait.
Nem elég siránkozni, hogy az egész ország a TikTokon lóg és hogy az álhírek nemzetbiztonsági veszély jelentenek.
A vártnál is sokkal csúnyább lehet a szász elnök politikai pályafutásának vége. És ezt ő maga érte el lépésről lépésre.
Nincs rendjén, ha a piszkos anyagiak hátráltatják egy kivételesen tehetséges gyermek kiteljesedését.
Ez a muzsika úgy dobog, mint a szív, akárhol is élünk a glóbuszon: fekete is, fehér is, helyi is, univerzális is.