// 2024. október 22., kedd // Elod
Románia

Szingapúr laposra verné Romániát!

Nem vicc. Pedig az ország akkora kábé, mint Ilfov megye. Csak éppen hatalmas hadereje van. Romániáéhoz képest legalábbis.

1991 környékén jelentkeztem egy versenyvizsgára, és a külügyhöz kerültem. (Keveset maradtam, mert kiléptem és elmentem tanulni). Ott egy Fegyverzet-ellenőrzés és leszerelés nevű főosztályon dolgoztam. Elég érdekes volt. Az olyan fegyverzetcsökkentési és –ellenőrzési egyezmények végrehajtásával foglalkoztam, mint a CFE vagy a „Nyitott Égbolt”.

Akkor megdöbbenve értesültem arról, hogy Romániának… 1937-es légvédelmi ágyúi voltak.

Jól olvasták. Általában véve a többi felszerelés is roncsokból állt.

Elborzadtam. Felfogtam, hogy a román fegyveres erők inkább egy bohózatba illenének. Papíron léteztek, de egy valódi konfliktussal szembeni ellenállási képességük gyakorlatilag nulla volt. A Ceauşescu-család amúgy is már évek óta a krumpli betakarítására használta őket.

Mi változott azóta? Semmi. Valójában mégis. A helyzet sokkal súlyosabb.

A vezetők nemrég azzal dicsekedtek, hogy (pályázat nélkül!) beszereztek Portugáliából 12 régi F-16-os repülőt. Az egész… 630 millió euróba került. Valamit nem értek… A nyilvános adatokból az derül ki, hogy egyenként kb. 52 millió euróba kerültek. Nagyjából ugyanennyiért vadonatúj F-18 SuperHornetet is lehet venni.

De tegyük félre a károgást és nézzük meg a statisztikákat, hogyan is állunk. A légierővel kezdtük, mert egy mostani konfliktusban ők vannak az első vonalban.

A hadrendbe állított hat „Second-Hand” mellett van még 36 MiG-21 Lancerünk, melyek

a mai műszaki feltételek mellett múzeumba valók.

És 22 Puma 330-as támadó helikopterünk, szintén Nicu bá (Nicolae Ceauşescu – a szerk.) idejéből.

A légvédelemnek vannak még szovjet légvédelmi ágyúi az 50-es évekből (AZP S-60, melyek már Petru Grozát is megérték), 1975-ös szovjet gyártmányú radarjai (P-37) és S-75 Dvina típusú rakétái, melyeket szintén a Szovjetunióban gyártottak, még Gheorghiu-Dej idejében.

Ahogy az amerikai mondaná: You gotta be kidding me! Egyetlen józan ember sem gondolhatja komolyan, hogy ezt a gyűjteményt „légierőnek” lehet nevezni. Nem egy 20 milliós európai országban.

Íme, összehasonlításképpen, a szingapúri légierő felszereltsége. Persze, az ország gazdagabb, de lakossága negyede a romániainak és területe nagyjából akkora, mint Ilfov megye (a legkisebb megye) fele. 40 F-15E Strike Eagle repülőgép. 60 F-16-os. 27 F-5-ös. 17 AH-64 Apache helikopter.

De nemcsak a vadászgépek hiánya a gond.

A lőszer terén a rossz és a katasztrofális között állunk.

Egyáltalán nincsenek repülőre helyezett radarjaink, melyek elengedhetetlenek a modern háborúban. (Szingapúrnak 4 Gulfstream G-550-es repülője van.) Nincs egyetlen légi utántöltő repülőnk sem, ami drasztikusan csökkenti a végrehajtható küldetések számát. (Szingapúrnak 4 KC-135 Stratotanker repülője van.)

Minek nevezzem ezt az egészet? Kriminális gondatlanságnak? Ostobaságnak? Az egyetlen tengeralattjárónk húsz éve lehorgonyozva áll, mert nincsenek… akkumulátorai. Nincs tengerészeti légierőnk. Nincsenek hajóellenes rakétáink. A polgári védelemről inkább ne is beszéljünk…

Elmondom, hogy mi történt 25 év alatt. Az egymást követő kormányok gyakorlatilag elvonták a hadsereg felszerelésére szánt összes pénzt. Vagy egy-egy „lenyúlásra”, amelyek egy részét ma az ügyészek vizsgálják.

Mire ment el a pénz? „Szociális segélyre”.

Miközben a román fegyveres erők a saját árnyékukká zsugorodtak, a román falvak tele lettek „szociális segélyezettekkel”. Ezt az árat fizették meg a politikusok (a mi zsebünkből), hogy túszul ejtett szavazóik legyenek. Akik aztán folyton megválasztották és újraválasztották őket…

Mit gondolnak, miért engedheti meg magának Oroszország, hogy ennyire agresszív legyen a szomszédságunkban? Mert tudja, hogy az európai államok gyengék. Hogy védelmük fikció egy olyan katonai hatalommal szemben, mely cirkálórakétákat képes Kaszpi-tengeren állomásozó korvettekről, stratégiai bombázókról vagy halk tengeralattjárókról kilőni, több ezer kilométerre lévő hagyományos célpontok ellen.

Nemcsak katonai, csapatokban és felszerelésben mérhető gyengeségről beszélünk. Hanem főleg politikairól. Romániában rémületbe ejtő szinteket ért el a korrupció és a hatékonyság hiánya. A Korrupciós Érzet Indexe terén az 58. helyen állunk. Kubától (56.), Szaúd-Arábiától (48.) vagy Ruandától (44.) elmaradva. A román hadsereg tele lett „doktorral”.

Nagyjából annyi tábornokunk van, mint az Egyesült Államoknak.

A tábornokok nyugdíja már elérte a sztratoszférát.

Látom, hogy az összes televíziós hazafi Amerika- és NATO-pártinak mondja magát. Beszélni könnyű, semmibe sem kerül. Persze, vannak még gyenge haderejű államok, melyek még a GDP egy százalékát sem költik „védelemre” (nem is nagyon tudom, hogy ilyen körülmények között mit jelent ez a szó). De ezek nincsenek annyira kitéve a lehetséges támadásoknak, mint mi.

A romániai oligarchia szeret a „katonáinkról” beszélni. Bejön a közönségnek. Elküldtek néhány zászlóaljat Afganisztánba vagy Irakba. Jó dolog, hogy – egy-egy meghatározott ügyben – támogatjuk a szövetségeseinket. De ezekből még nem lesz hadsereg.

Mint ahogy az oktatási rendszerünk rögvalóságát – az udvarvégi illemhelyekkel és a nyomorult fizetésből tengődő tanítókkal – sem képes elleplezni néhány tantárgyolimpiákon sikereket elérő diák (akik gyakorlatilag mind gyorsan emigrálnak).

Máskor fogok válaszolni a jogos „Mi a teendő?” kérdésre. Előbb hideg vízzel mossuk meg az arcunkat. Ez a helyzet. A hadsereg tankjainak többsége T-55-ös. 1945-ben tervezték őket, Berlin ostroma idején.

A modern stratégia egyik nagy koponyájának, Claus von Clausewitznek volt egy híressé vált mondása: „A háború a politika folytatása más eszközökkel”. Tényleg így van.

 

A címet és alcímeket a szerkesztőség adta.

Különvélemény

Agyagos út, ha végigmegyek rajtad én

Sólyom István

Az egységek birtokba vették a műveleti területet azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy elvégezzék azt, amivel megbízták őket. Ez végső soron örvendetes.

A 000-ás ügynök és a törékeny délkelet-európai biztonság

Varga László Edgár

Szereti a kémfilmeket? Legyen kém… Nem, sajnos ez nem egy rossz komédia – ez a valóság…

Nagyítás

Hogy is néz ki a sokat emlegetett etnikai csoda Románia „hátsó udvarában”? – 2. rész

Ha az ember előtt megnyílnak a dobrudzsai népek kapui, és jól figyel, láthatja: ha az a nép maroknyi, akkor jól elfér a nemzetállam tenyerén.

Modern szolgasorsban Székelyföldön

Moharos Attila az egykor szolgaként, most pásztorként élő Fülöp Levente életútjáról készített dokumentumfilmet.

// ez is érdekelheti
Doboka, avagy a csausiszta történelem-átírás egyik… fellegvára
Főtér

Doboka, avagy a csausiszta történelem-átírás egyik… fellegvára

A kommunista rezsim nemzeti korszakában sokan és sokat dolgoztak azon, hogy Doboka várába valahogy beültessenek egy bizonyos (román) Gelut. Össze is jött az elvtársaknak. Megnéztük, mi van ott ma.

Alacsonyan szállt egy autó a dél-erdélyi autópályán, több mint 3000 lejes bírság volt a „jutalom”
Krónika

Alacsonyan szállt egy autó a dél-erdélyi autópályán, több mint 3000 lejes bírság volt a „jutalom”

Óránként 210 kilométeres sebességgel száguldott egy autós vasárnap az A1-es jelzésű dél-erdélyi autópálya Déva és Nagylak közötti szakaszán – közölte a rendőrség.

Harmincöt év után is nagyot üt a ’89-es forradalom a filmvásznon
Főtér

Harmincöt év után is nagyot üt a ’89-es forradalom a filmvásznon

Pattanásig feszülő idegek a forradalom előestéjén: Bogdan Mureșanu első, remek nagyjátékfilmje igazi közönségkedvenc.

Két autó ütközött Kézdivásárhely közelében – frissítve
Székelyhon

Két autó ütközött Kézdivásárhely közelében – frissítve

Két személygépkocsi ütközött össze vasárnap este Kézdivásárhely közelében. Három személy megsérült, egy közülük a roncsok közé szorult.

Szinte hazajár párjával Kolozsvárra: interjú Koltai Róberttel, aki gyerekként labdaszedő világbajnokságra készült
Krónika

Szinte hazajár párjával Kolozsvárra: interjú Koltai Róberttel, aki gyerekként labdaszedő világbajnokságra készült

Koltai Róbert színművész, a magyar színházi és filmes szakma kiemelkedő, jól ismert alakja a 24. Filmtettfeszt alkalmából érkezett Kolozsvárra élet- és alkotótársával, Gaál Ildikóval.

Elfogadta a szenátus az AUR tervezetét, amely megszüntetné a székelyföldi románok „diszkriminációját”
Székelyhon

Elfogadta a szenátus az AUR tervezetét, amely megszüntetné a székelyföldi románok „diszkriminációját”

Hallgatólagosan elfogadta hétfőn a szenátus a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) törvénytervezetét arról, hogy a többségi nemzethez tartozó állampolgárok a nemzeti kisebbségekével azonos feltételek mellett alakíthatnak egyesületeket.

// még több főtér.ro
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Különvélemény

Agyagos út, ha végigmegyek rajtad én

Sólyom István

Az egységek birtokba vették a műveleti területet azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy elvégezzék azt, amivel megbízták őket. Ez végső soron örvendetes.

A 000-ás ügynök és a törékeny délkelet-európai biztonság

Varga László Edgár

Szereti a kémfilmeket? Legyen kém… Nem, sajnos ez nem egy rossz komédia – ez a valóság…

Nagyítás

Hogy is néz ki a sokat emlegetett etnikai csoda Románia „hátsó udvarában”? – 2. rész

Ha az ember előtt megnyílnak a dobrudzsai népek kapui, és jól figyel, láthatja: ha az a nép maroknyi, akkor jól elfér a nemzetállam tenyerén.

Modern szolgasorsban Székelyföldön

Moharos Attila az egykor szolgaként, most pásztorként élő Fülöp Levente életútjáról készített dokumentumfilmet.