Ennél jobbat el se lehet képzelni, vasárnapi lelkesítő gyanánt!
Nem, ez nem az én véleményem. Ion Iliescué, egyes sajtóforrások szerint. A teljes kijelentés állítólag így hangzik: „Egy szörnyet hoztatok létre. Ne felejtsétek el, amit most mondok. Ha elvesztitek a választást,
Senki sem fog többé megbocsátani nektek!”
Ion Iliescu alapos megfontolások nélkül nem kalandozik a határozott kijelentések síkos terepére. Szinte mindig igaza volt. Akkor is, amikor Pontát „agyatlan tejfelesszájú”-nak, és akkor is, amikor „oktondi”-nak nevezte.
A PSD B-terv nélkül, a „mindent vagy semmit”-elv alapján cselekszik.
2004-ben Năstase is biztos volt győzelmében, Geoană 2009-ben szintén. De nem úgy lett. Mindketten vesztettek.
Most ugyanaz a helyzet. Ponta csak 3,83 millió szavazatot kapott, márpedig az 5 millióig hosszú még az út.
A Vadim, az RMDSZ, a PPDD által ígért szavazatok illuzórikusak, tekintettel arra, hogy a párttagok nem értenek egyet azzal, hogy „ott nyalj, ahova köptél”, ahogy azt Vadim egyik híve plasztikusan kifejezte.
A jobboldal első fordulóban több jelölt között szétszóródott szavazatai várhatóan Johannisnál, Ponta ellenjelöltjénél gyűlnek össze, főleg, hogy Ponta „eltávolítás”-sal fenyegeti a băsiştákat. Ponta:
Tăriceanu pedig egy követ fúj vele: „November 16-a után a PNL-n belüli jóhiszemű kollégákkal helyreállítjuk az USL-t; el kell szigetelnünk a PDL-PMP-t és Macovei választóit; meg kell semmisíteni a băsişta rezsim utolsó maradványait.”
Így hát a jobboldali szavazók, akár támogatói Băsescunak, akár nem, tudják, mire számíthatnak, ha Ponta győzne: a megsemmisítésükre.
A diaszpórás baklövés nyomán Ponta biztosan számíthat nagyjából 200.000 ellenszavazatra, vagy egy óriási nemzetközi botrányra. November 16-án, vasárnap mindenki Románián és – főleg – a külföldi szavazatokon tartja majd a szemét.
A november 8-ára és november 15-ére bejelentett Ponta-ellenes tüntetések szintén beütnek egy-egy szeget Ponta elnökválasztási koporsójába.
Elsősorban egy mentalitásbeli ügyről van szó. Egész Erdély Ponta ellen szavazott, miközben a jobboldal voksai megoszlottak.
A Johannis-párti szavazatok aránya Erdélyben, de más megyékben is nőni fog.
Pontának meg kell majd elégednie 4,5-4,7 millió szavazattal, ha ugyan két és fél évnyi katasztrofális kormányzás után képes lesz ennyit összegyűjteni, ami mindenképpen elégtelen az elnöki tisztség megszerzéséhez. A biztos, megingathatatlan szavazatokat a PSD már az első fordulóban megkapta. Másokat nehezen tud majd begyűjteni.
A DNA-nál vallomástételre felsorakozott PSD-s parlamenti képviselők, megyei tanácsi elnökök, polgármesterek hosszú sora szintén hozzájárult a lakosság felvilágosításához: mit tenne Ponta a megszerzett többlethatalommal – megmenti majd az igazságszolgáltatástól a kiskirályait, ahogy azt nekik megígérte.
A lakosság legszélesebb köreiben – különféle okokból – van egy elutasítási hullám Pontával szemben. Elég elolvasni az interneten megjelent kommentárokat és arányosítani, hogy kiderüljön: sok minden megváltozott.
Ponta be is jelentette: ha veszít, lemond a PSD éléről, és a lemondás automatikusan vonatkozik a miniszterelnöki tisztségre is. Ha nem tenné meg, az igazságszolgáltatás által fenyegetett kiskirályok amúgy is kivégzik, akik a megmentésüket várták Pontától. A kiskirályok szemében Ponta hasznossága, amennyiben veszít, a nullára csökken. És Ponta ezt nagyon jól tudja.
Ponta lemondása és a PSD kormányból való kikerülése után az UNPR, az RMDSZ, a PC új szövetségeket fognak keresni, hogy a pakliban maradhassanak, valószínűleg az új kormányt megalakító új PNL-nél.
Ne feledjük, hogy a még hivatalban lévő elnök, Traian Băsescu határozza meg a játékot, akinek nagy tapasztalata van a parlamenti többségek kialakításában.
Ha az ACL állja majd a szavát, akkor Cătălin Predoiu lesz az új kormányfő, a jelenlegihez képest alkalmasabb, technokratákat is magába foglaló kormánnyal.
A politikai színpad előteréből kikerülő PSD az igazságszolgáltatás nyomására egy szétesési folyamaton fog átesni, és a hatalomból kikerülve, mindenki által elhagyatottan, pénz nélkül és óriási kampányadósságokkal már egyetlen politikai erő számára sem lesz többé érdekes.
Így hát Iliescu, a cikk elején idézett kijelentésével, nem állt távol az igazságtól.
Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.
És hogyan lett a téma fontosabb, mint a mű?
Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.
Nincs polgárság, nincs mecenatúra, nincs elég pénz, a demográfia is gyászos. De ez a valóság. Mi nem haldoklunk, mi így élünk.
Románia kiutasíthatja az orosz nagykövetet, ha újabb orosz drónok hullanak az országra. A személyi igazolványáért ment a plázába egy férfi, öt év börtön lett a vége.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök kinevezte Lőrincz Helgát az RMDSZ javaslatára az Országos Tulajdon-visszaszolgáltatási Hatóság (ANRP) elnökévé.
… a konstancai orosz főkonzul elhordta az irháját, de az orosz zászlót ott hagyta emlékül az épület tetején… és egy PSD-s polgi nagylelkűen kölcsönadja saját úszómedencéjét a helybeli gyerekeknek.
Heherészve, előítéletekre épülő székely vicceket olvasgatva gyűjt követőket egy podcastműsorban két csíkszeredai önkormányzati képviselő. Miközben tanácsosként egyetlen határozattervezetet sem nyújtottak be.
A recsenyédi unitárius templom karzatának padlózata alól nemrég előkerült négykötetnyi iratanyag új fejezetet nyithat a település történetének kutatásában. Nagy Adél lelkésznő a véletlenszerű feltárásról, az iratok érdekességéről beszélt a Krónikának.
Felrobbant egy tengeri drón pénteken a konstancai kikötőben; a robbanás hangja a környező lakónegyedekben is hallható volt.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.
És hogyan lett a téma fontosabb, mint a mű?
Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.
Nincs polgárság, nincs mecenatúra, nincs elég pénz, a demográfia is gyászos. De ez a valóság. Mi nem haldoklunk, mi így élünk.